Keresés

141 találat: "felújított"

Az ember tragédiája (Jankovics Marcell, 2011)

Az emberiség különböző korszakaiban játszódó színek az adott kor jellemző művészeti stílusában készültek el.

Nyócker! (Gauder Áron, 2005)

Az ütős rapszámokkal megspékelt, szabadszájú Rómeó és Júlia parafrázis egy Józsefvárosba helyezett, egyedi 3D animációban előadott gettófilm.

Hukkle (Pálfi György, 2002)

A Hukkléból szinte teljesen hiányzik az emberi beszéd. Pálfi György jellegzetes életképekkel és különféle hangokkal, zörejekkel meséli el a dermesztő bűnügyi történetet.

Moszkva tér (Török Ferenc, 2001)

Csalamádés hamburger, piros Lada és találkozó a Moszkván, az óra alatt. Török Ferenc kultikussá vált generációs közérzetfilmje a rendszerváltás szubjektív lenyomata.

Torzók (Sopsits Árpád, 2001)

A magyar Twist Olivér nyomasztó meséje a Kádár-kori nevelőintézetekről.

Werckmeister harmóniák (Tarr Béla, 2000)

Tarr Béla és Krasznahorkai László fő műve a Sátántangó és a Kárhozat mellett. Létfilozófia, apokalipszis és egy szent bolond kálváriája.

A napfény íze (Szabó István, 1999)

Az Oscar-díjas Szabó István nagy ívű, hollywoodi sztárokat is szerepeltető eposza a huszadik századi magyar történelemről.

Szenvedély (Fehér György, 1998)

Fekete-fehér bűnballada A postás mindig kétszer csenget után szabadon.

Csinibaba (Tímár Péter, 1997)

Kicsit szomorkás a hangulat, de a szerelem susu bolondság. Tímár Péter örök közönségkedvence a nosztalgia mellett a hatvanas évek groteszk kétarcúságát parodizálja.

Sátántangó (Tarr Béla, 1994)

Tarr Béla filmtörténeti jelentőségű fő műve hét órában mutatja be, miként áll meg az idő egy pusztulásra ítélt közösségben.

Sose halunk meg (Koltai Róbert, 1992)

Koltai Róbert szomorúvígjátéka keserédes iróniával búcsúztatta el a szocializmust, ezért lett a rendszerváltó korszak legsikeresebb magyar filmje.

Woyzeck (Szász János, 1993)

Szász János sajátos Büchner-adaptációja, amely főszereplőjét, Kovács Lajost egyenesen a Radiohead klipjébe katapultálta.