Az aranytojást tojó tyúkot felénk inkább levágják, mert valami mindig kell a bográcsba. Szőke András első filmje szórakoztató és szertelen.

Vetkőző nők a gyár öltözőjében és a kefír. Szigorúan rázva, nem keverve. Tímár Péter kultikussá vált alkotása groteszk bohózatba csomagolt kőkemény társadalmi szatíra.

Karinthy Frigyes szellemében fogant mulattató pixillációs burleszk-film egy érettségiző osztály mindennapjairól, pantomimszínészek főszereplésével.

Az Auguszta című gyurmasorozatot megelőlegező kisfilm egy küzdelmes levesfőzés pillanataiból összeálló gegfüzér, melynek főhőse egy csetlő-botló gyurmahölgy.

A három részes abszurd humorú rajzfilmburleszk állatok balfácánkodásából álló mulattató füzér, amelyben a rajzfilm médiuma is ötletes gegek forrásává válik.

Az erős színekben tobzódó rajzfilm-burleszk szürreális történetének kiindulópontja Lázár Ervin azonos című novellája.

Sándor Pál kultfilmje egyszerre tiszteleg az álmát kergető, minden pofon után felálló kisember és a régi idők mozija előtt.

A burleszk és szatíra elemeit ötvöző bohókás látlelet. Az épülő szocializmus és a „modern társadalom” zsákutcáját a film ötletes képi gegekkel és finom humorral ragadja meg.

Csupa csoda a világ egy hatéves fiúcska szemszögéből. Kardos Ferenc és Rózsa János játékos filmje a burleszk hagyományait az újhullám kirobbanó felszabadultságával ötvözi.

A modern burleszkfilmsorozat az emberi esendőségek enciklopédiája, címszereplője a magyar animáció legnevezetesebb (anti)hőse.

A mozgókép őskorát megidéző rövidfilmben abszurd helyzetek és szürreális epizódok váltják egymást. Novák Márk filozofikus burleszkvariációja egyedülálló a magyar film történetében.

A Tanár úr kérem az ötvenes évek propagandafilmjei után visszacsempészte a humort a magyar filmgyártásba.