Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

130 éve született Zilahy Lajos

MTI/Filmarchívum |

Százharminc éve, 1891. március 27-én született Zilahy Lajos író, publicista, a Halálos tavasz szerzője.

A ma Romániához tartozó Nagyszalontán született bihari dzsentricsaládban, apja közjegyző volt. Máramarosszigeten érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. Az első világháborúban a Lemberg közelében folyó harcokban súlyosan megsebesült, ezután felmentették a katonai szolgálat alól, a Magyar Figyelő, valamint a Déli Hírlap munkatársa lett.

1916-ban jelent meg Katonatemetés című verseskötete, amely – Hegedűs Géza szavaival – arról tanúskodott, hogy "pompás formaérzéke volt minden költői ihlet és eredetiség nélkül". Ő maga is belátta, hogy nem lírai alkat, és ettől kezdve jórészt újságcikkeket, valamint novellákat publikált. 1917-ben – kifejezetten Rózsahegyi Kálmánnak szánva – megírta első egyfelvonásosát, a Rózsikát. 1923-ig az Apolló Kabaré házi szerzőjeként írt egyfelvonásosokat, tréfákat és sanzonszövegeket, paraszti környezetben játszódó komédiákat (Az ökör, Birtokpolitika, Szép Salamon Sári).

A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919 tavaszán rövid ideig vöröskatona is volt, majd Bécsben telepedett le. Hazatérése után színdarabjait a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban is sikerrel játszották. 1922-ben látott napvilágot első, finoman erotikus és líraian érzelmes szerelmi regénye, a Halálos tavasz, amely átütő sikert aratott. 1939-ben Kalmár László készített belőle filmet Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével, amely a háború előtti korszak filmgyártásának emblematikus darabja lett. A két háború között írt műveinek (Két fogoly, Szibéria, Szökevény) egyik alapélménye az első világháború okozta társadalmi, erkölcsi válság, más műveiben a középosztály sorsáért érzett aggódás szólalt meg (A fehér szarvas, A fegyverek visszanéznek).

Egy megismételhetetlen filmsiker: Halálos tavasz (forrás: NFI)

Közben továbbra is írt újságcikkeket, közéleti szerepet is vállalt. Új Szellemi Front elnevezésű kezdeményezésével a Horthy-rendszer hivatalos politikája és a baloldali értelmiség között próbált közvetíteni, sikertelenül. Kitűnőek Iskolája néven alapítványt létesített tehetséges fiatalok számára. A magyar film felvirágoztatására Pegazus néven filmvállalatot alapított, amelynek első munkája a Halálos tavasz volt, Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepben. A kasszasiker három további Zilahy-regény (Hazajáró lélek, A szűz és a gödölye, Valamit visz a víz) megfilmesítését is lehetővé tette. 1930-ban írásaiért, tevékenységéért megkapta a Horthy-rendszer egyik legrangosabb elismerését, a Corvin-koszorút.

Az író, aki 1940-től 1944-ig a Híd című hetilap szerkesztője volt, a második világháború kitörése után egyre jobban szembehelyezkedett a Horthy-rendszerrel, 1943-ban mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház Fatornyok című, erősen antifasiszta darabját, amelyet az 1944. március 19-i német megszállás után betiltottak.

Zilahy Lajos 1930-ban (forrás: MTI)

A háború után újult erővel vetette magát a közéletbe. Szent-Györgyi Alberttel együtt a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány című folyóirat főszerkesztője lett. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Tagságát külföldre távozása után megszüntették, majd 1989-ben – posztumusz – visszaállították.

1947-ben hivatalos útra az Egyesült Államokba utazott, s már nem tért vissza. Amerikában írta meg A Dukay család című regénytrilógiáját, amely – minden gyengesége ellenére – a magyar arisztokrácia erkölcsi széthullásának pontos rajza. Műveinek tiszteletdíjából kényelmesen megélt, mégis keservesen viselte az emigrációt, mindig hazavágyott.

A hatvanas évek elején házat vásárolt Jugoszláviában, a vajdasági Újvidéken, és gyakorta elment a határig, hogy átnézhessen Magyarországra. 1973-ban végre hazalátogathatott, s be is adta hazatelepedési kérelmét. Erre már nem kerülhetett sor, 1974. december 1-jén Újvidéken meghalt. Végakarata szerint hamvait Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték el.

Hegedűs Géza írta róla: "Zilahy nem a nagy társadalmi összefüggések és nem a mélyenszántó lélekelemzések írója, de a társadalmi és a lélektani részletek igen jó megfigyelője. Módszerében pedig mesterien vegyíti a romantikát, realizmust, impresszionizmust, olykor a mértéktartó naturalizmust is. Leírásai, alakjai igen szemléletesek, cselekménymozgatása lebilincselő."

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem