Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Zenthe Ferenc 100

MTI/Filmarchívum |

Száz éve, 1920. április 24-én született Zenthe Ferenc. A közönség és a szakma körében is rendkívül népszerű, kedves és szerény színművész pályafutásáról így nyilatkozott: "Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább". 

A salgói vár alatt, a ma már Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán született Rameshofer Ferenc néven, apja bányafőmérnök volt. A gyönyörű vidéken telt gyermekkora, iskoláit Egerben a cisztercitáknál, majd a nyíregyházi katolikus gimnáziumban végezte. A színi mesterség iránti érdeklődést apja ültette belé, aki a kis bányászfaluba vetítőgépet, gépészt, zongoristát szerzett, némafilmeket hozatott, s később is elvitte moziba, színházba az internátusból hazatért fiát. A színészetről azonban hallani sem akart, ezért Ferencet a közgazdaságtudományi egyetemre íratták be, ahol – nem túl nagy lelkesedéssel – elvégzett négy szemesztert. Nagy titokban jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, s palócos kiejtése ellenére is felvették, ám a sors ismét közbeszólt: 1942-ben behívót kapott, de a frontra nem került ki.
A háború után már nem volt kedve folytatni a tanulást, inkább Pécsre szerződött, majd számos vidéki színházat végigjárt. 1947-től Debrecenben játszott, vendégként Ludas Matyit alakította a fővárosi Ifjúsági Színházban, 1952-ben a Madách Színház tagja lett, s a teátrumhoz mindvégig hűséges maradt.

Zenthe Ferenc egyes filmjei megtekinthetők az Online Filmklasszikusok válogatásban:

Föltámadott a tenger, 1953, rendezte: Szemes Mihály, Ranódy László, Nádasdy Kálmán, 1953
Rákóczi hadnagya, 1953, rendezte: Bán Frigyes
Egri csillagok, 1968, rendezte: Várkonyi Zoltán
Hahó, öcsi! 1971, rendezte: Palásthy György
Lúdas Matyi, 1977, rendezte: Dargay Attila – az öreg csikós hangja
Égigérő fű, 1979, rendezte: Palásthy György
Vuk, 1981, rendezte: Dargay Attila – a tarajos kakas hangja
Szaffi, 1985, Dargay Attila – Botsinkay hangja

Nem vágyott nagy szerepekre, csak Peer Gyntöt akarta igazán eljátszani – hiába. Lehetett viszont Puck, majd Zuboly Shakespeare Szentivánéji álmában, Móricz Ludas Matyijának címszereplője, Noszty Pál Mikszáth, Scapin Moliére művében, Dickens Karácsonyi énekében Ebenezer Scrooge vagy Jákob a Rice-Lloyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében. Nyugdíjasként is állandóan színpadon volt a Madách Színházban.

Szerelem csütörtök, 1959 (forrás: NFI)

Igazán azonban a filmgyártás és a televízió "kényeztette el". Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tenger című monumentális alkotásban, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte, ehhez az öttusázók tanították meg lovagolni, e tudásának később sok hasznát vette. Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos, a kamera előtt természetesen viselkedő színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg, az 1983-ban készült, Oscar-díjra is jelölt Jób lázadásában módos falusi zsidót alakított, aki egy keresztény kisfiút fogad örökbe a második világháború alatt.

2x2 néha 5, 1954, Ferrari Violettával (fotó: MTI/MOKÉP)

Neve igazán az 1962-ben forgatott, 13 részes A Tenkes kapitánya című tévésorozattal forrt össze. A sorozat nem csak itthon lett legendás siker, de világszerte bemutatták, még Kínában is. Aztán még számos tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és a Szomszédok, utóbbiban a taxis Taki bácsi szerepében. Egy népszerű rádiós sorozat, a Szabó család is végigkíséri pályafutását: ő volt az a szereplő, akit halála után a közönség hatalmas felháborodása miatt közkívánatra "fel kellett támasztani", azaz visszaírták.

A Tenkes kapitánya, 1963 (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kezdettől a közönség szeretete övezte és számos kitüntetést is kapott, többek között Jászai Mari-díjat (1954, 1968), érdemes és kiváló művészi címet. Kossuth-díjjal 1997-ben tüntették ki "sokoldalú művészi pályája elismeréseként", szülővárosa, Salgótarján díszpolgári címmel jutalmazta 2003-ban. A nemzet színészévé 2005-ben választották meg, ugyanebben az évben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki sokoldalú emberábrázolásáért.

Jób lázadása, 1983 (fotó: Gáspár Miklós)

Súlyos betegség következtében nyolcvanhat éves korában, 2006. július 30-án érte a halál. Első felesége korán elhunyt, házasságukból egy fiú született. A népszerű színész hobbija a balatoni vitorlázás volt.

Szülőhelyén, Salgótarján Salgóbánya városrészében halála után egy évvel emlékparkot alakítottak ki, 2008-ban mellszoborral is emléket állítottak neki. 2014 novemberében a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum könyvet jelentetett meg róla, Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születtem címmel, amelyben a színész gyermekkorát és a szülővárosához, Salgótarjánhoz fűződő, haláláig tartó kötődését mutatja be. A Salgótarjánban 2012-től működő színház az ő nevét viseli.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem