Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

100 éve született Mészöly Miklós

MTI/Filmarchívum |

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós Kossuth-díjas író. Első jelentős művéből, a solymásztelepen játszódó Magasiskola című kisregényből Gaál István rendezett nagysikerű filmet.

Molnár Miklós néven Szekszárdon született, s a folyton megújuló pannon táj egész életére és művészetére hatással volt. Másik meghatározó élménye a zene volt, kisgyermekkorában Bartók első feleségétől, Ziegler Mártától tanult zongorázni, a Mikrokozmosz darabjain át látta és ismerte meg a zene világát, amelynek szigorúan komponált egyszerűsége prózaírói munkásságára is hatott.

1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. Már az egyetemi évek alatt megjelent néhány novellája és verse. Az egyetem után Párizsba, a Sorbonne-ra készült, hogy ott folytasson irodalmi stúdiumokat, ám 1943-ban behívták katonának. A háború kegyetlenségével, teljes abszurditásával való szembesülése szökésre késztette, hadiszökevényként szerb, majd szovjet fogságba esett. Kiszabadulása után hazatért, és fizikai munkásként dolgozott, volt terménybegyűjtő, burgonyabiztos és malomellenőr is.
1947-48-ban Szekszárdon lapszerkesztő lett. Megjelent első novelláskötete, a Vadvizek, amelyet már Mészöly Miklós néven publikált. Ekkoriban ismerkedett meg Polcz Alaine pszichológus-tanatológussal, a magyar Hospice-mozgalom egyik meghatározó alakjával, akit 1949-ben feleségül vett. Legendás kapcsolatuk megrendítő dokumentuma a 2017-ben megjelent A bilincs a szabadság legyen című kötet, amely az 1948 és 1997 közötti levelezésüket tartalmazza.

1947-48-ban lapszerkesztő lett. Jobbról a második Mészöly Miklós (Fortepan / Hunyady József )

Házasságkötésük után végleg Budapestre költöztek, Mészöly 1951-52-ben a Bábszínházban volt dramaturg. 1952-ben munkanélküli lett, az ezt követő időszakban a Magyar Rádió gyermek- és ifjúsági osztályán vállalt feketemunkát, elsősorban meséket írt. 1956-ban vált szabadfoglalkozású íróvá, ugyanebben az évben jelent meg első jelentős műve, a solymásztelepen játszódó Magasiskola című kisregény, amelyből 1970-ben Gaál István rendezett nagysikerű filmet. 1956-ban Mészöly is részt vett az Írószövetség követeléseit rögzítő Nyilatkozat megfogalmazásában, emiatt a forradalom után elhallgatásra kényszerült.

Bánffy György a Magasiskola forgatásán (forrás: MTI)

1963-ban a pécsi Jelenkor című folyóirat közölte Az ablakmosó című, Mészöly által "vasárnapi keserűjáték" műfaji megjelöléssel illetett darabját, amelyet ugyanabban az évben a miskolci színház is műsorára tűzött. A darab politikai botrányt kavart, így két előadás után le kellett venni a színről. Két évvel később Mészöly hiába jelentkezett a Szépirodalmi Kiadónál Az atléta halála című regényével, nem engedték publikálni, így először Franciaországban adták ki. A teljesítményt hajszoló civilizációs életforma bukásáról szóló mű idehaza csak 1966-ban jelent meg. Egy évvel később publikálta a Jelentés öt egérről című elbeszéléskötetét, amelynek címadó novellája megrendítő tanulmány az ember végletes kiszolgáltatottságáról, a holokauszt gyalázatáról.

1968-ban ő is a csehszlovákiai beavatkozást ellenző írók közt volt, s ekkor jelent meg a bibliai történetet feldolgozó Saulus című regénye.

1970-ben a Magasiskolából készült film Cannes-ban elnyerte a zsűri különdíját, ennek ellenére a hazai kulturális élet potentátjai nem nézték jó szemmel Mészöly írói működését.

A Charta '77 aláírása után az akkor induló fiatal ellenzéki írónemzedék szellemi vezetője lett (MTI Fotó: Molnár Edit)

1976-ban jelent meg a Film című regénye, amelyet a hivatalos kritika részéről éles támadások értek. A filmszerűen megjelenő történet, egy idős házaspár valóságos budai sétája századokat átfogó történelmi időutazássá válik, amelynek során az író a történelmet végtelen erőszaksorozatnak mutatja. A regényből 2000-ben Surányi András rendezett filmet, amelyben az idős házaspár szerepét két színészóriásra, Temessy Hédire és Darvas Ivánra osztotta.

A Charta '77 aláírása után Mészöly az akkor induló fiatal ellenzéki írónemzedék szellemi vezetője lett. A hetvenes-nyolcvanas években esszékötetei is megjelentek (A tágasság iskolája, Érintések), amelyekben a filozófiához, a művészethez való viszonyáról vallott. 1979-ben a Bunker című kötetben drámáit közölte, 1981-ben verseskötettel jelentkezett, Esti térkép címmel.

A jelenségek szerkezete, az emberi létezés végső kérdései foglalkoztatták (Fortepan / Szalay Zoltán 1975)

1986-ban Déry Tibor-díjjal tüntették ki. Két évvel később Magyar Művészetért Díjat és Örley-díjat kapott, s 1989-ben a Volt egyszer egy Közép-Európa című elbeszéléskötetét Az Év Könyve Díjjal jutalmazták.

1989 után több közéleti funkcióit is vállalt: 1989-től a Magyar Napló munkatársa volt, 1990-ben beválasztották az Írószövetség elnökségébe, ebben az évben Kossuth- és Kortárs-díjat is kapott, egy évvel később a Budapesti Magisztrátus tagja lett, 1991 és 1994 között alapító elnöke volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1993-ban a Demokratikus Charta és a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája szóvivője, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke volt.

A kilencvenes évek elején súlyosan megbetegedett, ám szenvedéseit méltósággal, bölcs rezignáltsággal viselte. 2001. július 22-én halt meg Budapesten. Esterházy szavaival szólva Mészölyt 

"erkölcs, méltóság, becsület, pogány életöröm" jellemezte, és szigorúság önmagával, a műveiben megszólaló nyelvvel szemben. 

A jelenségek szerkezete, az emberi létezés végső kérdései foglalkoztatták, ezt fogalmazta meg minden művében rendkívül szabatos nyelven.

2002-ben alakult meg a nevét viselő egyesület, amely 2004-ben Mészöly Miklós-díjat alapított az új szellemű irodalom támogatása érdekében, első díjazottja Márton László író volt. 2005-ben szülővárosában, Szekszárdon emlékházat avattak, amely az Irodalom Háza-Mészöly Miklós Múzeum nevet viseli.

Írógépe és dolgozószobája a róla elnevezett szekszárdi múzeumban (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem