Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Kertész Mihály filmjei a Filmarchívum gyűjteményében

Balogh Gyöngyi |

Kertész Mihály a magyar filmrendezők első generációjának kiemelkedő alakja. Már 60 film volt a háta mögött, amikor 1926-ban Amerikába emigrált, ahol Michael Curtiz néven több mint 100 filmet rendezett, köztük a filmtörténet talán legszebb háborús melodrámáját, a Casablancát.

Az első világháború éveiben, jól felszerelt műtermekben, kiváló szakemberek irányításával virágzó filmgyártás folyt Magyarországon. Az 1918-ban készült filmek száma meghaladta a százat. A magyar filmeket nemcsak a hazai közönség látta, de Európa számos országában sikerrel vetítették őket, sőt némelyikük a tengeren túlra is eljutott. A háború után azonban válságba került a magyar filmipar és élvonalbeli filmeseink lehetőségek híján elhagyták az országot.

Köztük volt a korszak sztárrendezője, Kertész Mihály is, aki előbb Bécsben tűnt fel, majd Berlinből, Párizsból érkeztek róla hírek, végül Hollywoodban állapodott meg, ahol Michael Curtiz néven több mint száz filmet rendezett. A leghíresebb közülük a filmtörténet talán legszebb háborús melodrámája, a Casablanca, mely 1943-ban három Oscart kapott, a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv díját. A Casablanca sikerének titka még ma is izgatja a filmtörténészeket, filmesztétákat, s Kertész Mihály pályája iránt sem szűnt meg az érdeklődés. Gyakran érkeznek hozzánk magyarországi korszakára vonatkozó kérdések a világ minden tájáról, és a kutatók szeretnék látni első filmjeit.

A magyar némafilmgyűjteményünk egyik nagy hiányossága volt, hogy Kertész Mihály Magyarországon készült mintegy 40 játékfilmje közül sok évig csak a Jön az öcsém című 1919-ben készült rövid agitációs propagandafilm és a Tatárjárás című 1917-ben készült operettfilm rövid töredéke volt látható.


Jön az öcsém 
1919, propagandafilm
szereplők: Beregi Oszkár, Kürti József, Kovács Ilonka

Tatárjárás 
1917, operett
szereplők: Király Ernő, B. Kosáry Emmi, Medgyaszay Jenő

A skorpió (1918) töredékének előkerülése (2004)

Az eredetileg 3400 méter hosszú, kétrészes film 95 méteres, virazsirozott, magyar inzertes töredékét Nicolaus Wostry találta meg a Filmarchiv Austria gyűjteményében. A kölcsönkért nitrokópia alapján készítettük el a film színes biztonsági dubnegatívját és biztonsági pozitív kópiáját. A töredéket 2005-ben mutattuk be a Pordenonei Némafilm Fesztiválon.

A skorpió
1918, dráma, 3 perc (töredék)
szereplők: Várkonyi Mihály, Balassa Jenő, Kläry Lotto

Az utolsó hajnal (1917) töredékének előkerülése (2004)

2004-ben került elő Ausztriából Az utolsó hajnal (1917) 400 méter hosszú töredéke. A filmtekercset Nikolaus Wostry, a Filmarchiv Austria munkatársa még gyermekkorában vásárolta a bécsi ócskapiacon, de eddig nem sikerült azonosítania. Amikor 2003-ban a Magyar Nemzeti Filmarchívum által szervezett Filmfelújítási Konferencia vendégeként Budapesten járt, az Archívum folyosóján egy magyar némafilm plakátján felfigyelt a Phönix filmgyár emblémájára. Eszébe jutott, hogy ugyanezt az embléma van az ócskapiacon vásárolt némafilmtöredék inzertjein. Hazautazott, ellenőrizte a filmet, melyről kiderült, hogy valóban a Phönix filmgyárban készült. Ekkor már az sem volt kétséges, hogy egy újabb Kertész-film nyomára bukkantunk, ugyanis a Phönix filmgyár filmjeit ő rendezte. A filmtöredék német inzertekkel maradt fenn, a filmet Ausztriában Der kritische Tag címen mutatták be. A Filmarchiv Austria kölcsönadta a nitró tekercset, melyről elkészítettük a fennmaradt nitro kópia színeit is megörökítő színes biztonsági dubnegatívot és egy színes kópiát.

Az utolsó hajnal
1917, dráma
szereplők: Leopold Kramer, Balassa Jenő, Kläry Lotto (plakát: OSZK)

Az utolsó hajnal teljes kópiájának előkerülése (2005) és restaurálása (2010)

A töredéket 2005-ben nagy sikerrel mutattuk be a Pordenonei Némafilm Fesztiválon. A vetítés után megkeresett bennünket Elif Rongen-Kaynakçi, az amszterdami EYE Film Institut munkatársa, és közölte velünk az örömhírt, hogy az ő gyűjteményükben a film teljes kópiája fennmaradt. A holland forgalmazási címen (Het leven een spel / Az élet egy játszma) volt nyilvántartva, eddig nem tudták róla, hogy mikor, melyik országban készült és ki rendezte. A filmet a Haghe Film laboratóriumban analóg eljárással restaurálták 2010-ben, és a restaurált film egy pozitív kópiája 2011-ben érkezett a Magyar Nemzeti Filmarchívumba.

Az utolsó hajnal teljeskörű digitális restaurálása (2019)

Mivel a hosszútávú megőrzést ez az egyetlen pozitív kópia nem biztosítja, 2019-ben a Filmalap filmrestaurálási programjának keretében a fennmaradt német és holland nitrokópiák felhasználásával digitálisan restauráljuk a filmet. A munka végterméke – a szkennelt és restaurált állapotokat és a különböző nyelvi változatokat is rögzítő digitális hordozók mellett – egy 35 mm-es dubnegatív lesz. Ezek segítségével a film akár digitális hordozóról történő levilágítással, akár dubnegatívról készülő analóg másolással bármikor reprodukálhatóvá, digitálisan is forgalmazhatóvá válik.

A tolonc (1914) előkerülése (2008)

Kertész Mihály egyik első filmjét, A tolonc-ot (1914) a New York-i Magyar Háztól kapta ajándékba a Duna Televízió, több más régi filmmel együtt, valamikor 2004-2005 körül és valószínűleg évekig ki se nyitották dobozokat. 2008 márciusában raktárrendezés közben váltak feleslegessé a tűz- és robbanásveszélyes nitro tekercsek. Ekkor került az archívumba öt rozsdás dobozban, részben elázva a film amerikai forgalmazásra szánt, angol feliratos, 1370 méter (50 perc) hosszú, virazsirozott nitro kópiája.

A tolonc
népszínmű, 1914
szereplők: Berky Lili, Várkonyi Mihály, Jászai Mari

A tolonc analóg restaurálásának kudarcba fulladt kísérletei (2008)

A fennmaradt kópiát az 1920-as évek elején hibásan kopírozták: a zsugorodás és kiszáradás következtében már kissé hullámos eredeti kameranegatív a kontaktkopírozás során nem feküdt rá tökéletesen az új nyersanyagra, minek következtében a fennmaradt kópián folyamatosan változó mértékű remegések és torzulások mutatkoztak, a képkockák közötti osztásvonalak helyzete instabil volt. Az első tesztek a Magyar Filmlaborban készültek, ahol nem tudták kiküszöbölni az osztásvonalak instabilitását. (A próbákon az osztásvonal hol alul, hol felül belógott a képmezőbe.)

Kertész Mihály korai filmjének felbukkanása nemcsak itthon, de nemzetközi viszonylatban is nagy szenzációt keltett. Ennek köszönhető, hogy váratlanul külföldről ajánlottak segítséget. A holland filmarchívum, az EYE Film Institute vállalta, hogy az archív filmek restaurálásában nagy tapasztalatokkal rendelkező Haghefilm laboratóriumban készítteti el a film biztonsági másolatát. Cserébe azt kérték, hogy a saját gyűjteményük számára is készülhessen a filmből egy kópia. A Haghefilm szakembereit megtévesztette a film korához képest jó fizikai állapota, s azt gondolták, hogy a speciálisan archív filmek másolására alkalmas berendezéseikkel képesek lesznek a fenti hibák kiküszöbölésére. A tesztkópia levetítésekor azonban kiderült, hogy csak a hibák felét sikerült korrigálni: az osztásvonalak helyzetét stabilizálták, de a képek hullámzása nem szűnt meg.

A tolonc digitális restaurálásának első kísérletei az Egyesült Államokban

A kópia az Eye Filminstitute javaslatára, próbák készítésére ismét New Yorkba került, ezúttal a Cineric stúdióba, mely az USA egyik legelismertebb, restaurálásra is specializálódott digitális posztprodukciós stúdiója. A Cineric 4K felbontásban beszkennelte és restaurálta a film legkritikusabb negyedik tekercsét. Egy Oxberry trükkgépből átalakított folyadékos szkennerrel dolgoztak, sikerült stabilizálniuk a képet, bár csak jelentős belenagyítással. Azonban a teljes film digitális restaurálásának költségeire az Archívum nem tudott támogatást szerezni.

A tolonc digitális restaurálása a Magyar Filmlabor VFX stúdiójában a Filmalap támogatásával (2013)


A Filmlabor VFX-stúdiójában készült digitális restaurálás előtti és utáni állapot 

A történet akkor vett új fordulatot, amikor 2013-ban a MaNDA sikerrel pályázott a Magyar Filmalaphoz, amely 14 millió forintos támogatást ítélt meg a film restaurálására, ha az Magyarországon történik. Hazahozták tehát a kópiát, amely visszakerült a felújítás első színhelyére, a Magyar Filmlaborba. Ekkor kapcsolódott be a történetbe a Filmlabor VFX-stúdiója. A sikeres szkennelés feltétele volt, hogy közben a Filmlabor vásárolt archív kaput a Northlight szkenneréhez, amellyel teljes méretben be tudták szkennelni 4K felbontásban az eredeti nitrokópiát úgy, hogy a képkockákon még a perforáció is látszott.

A szkennelés után a digitális felújítási folyamat a kép stabilizálásával kezdődött, mivel a kép pontjai a hibás kopírozás következtében össze-vissza mozogtak, ez a munkafolyamat nem volt automatizálható. Ezt követte a tónusegyenetlenségek javítása, a villódzások korrigálása a koszok kitakarítása. Ezekre a munkafolyamatokra saját fejlesztésű programokat használtak, melyeket egy-egy jelenet sajátosságaihoz alakítottak. A restaurálás legidőigényesebb része a képek kézi tisztítása volt, melynek során kockánként tüntették el az automatikus tisztítás után megmaradt koszokat, karcokat, sérüléseket. A digitálisan restaurált kópiát 2014 októberében, a Magyar Filmhéten mutattuk be.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem