Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Huszti Péter 75

MTI/Filmarchívum |

Huszti Péter Kossuth-díjas színész, rendező, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje május 4-én hetvenöt éves.

Huszti Péter Budapesten született, ugyan nem színész családban, de mivel jogász apja több vidéki színház zenekarának is tagja volt, így kisgyerekként megérezhette a színház légkörét. Az apa egy idő után magára hagyta a családját, anyja egyedül nevelte őt és nővérét tisztviselői fizetéséből. Az igazi vonzódás a színészi pályához álmodozó kiskamaszként alakult ki benne, a budapesti Rákóczi Gimnáziumban már szerepelt irodalmi esteken, színielőadásokon. Véletlenül Várkonyi Zoltán rendező látta őt Tiborcként a gimnáziumi Bánk bán előadásban, s emlékezve az alakítására a rendezői szak helyett a színészit javasolta neki a felvételin. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1966-ban szerzett diplomát, ezután – bár osztályfőnöke, Várkonyi hívta a Vígszínházba – a Madách Színházhoz szerződött, ahol több mint 70 prózai darab főszerepét játszotta. A Madáchnak több évtizeden át volt hűséges tagja. Egész pályájára és magánéletére jellemző ez a kitartó hűség, feleségéhez, Piros Ildikóhoz is több mint negyven évi házasság fűzi. A színházba járó közönség figyelmét nem kerülte el a fiatal színész vonzó megjelenése, hamarosan zsákszámra ömlöttek hozzá a szerelmes levelek. Alkati adottságai révén a világirodalom és a magyar irodalom nagy klasszikus szerepeit játszhatta el, Hamletet, Lear királyt, Jágót az Othellóból, Lucifert Az ember tragédiájából. A közkedvelt színész sokoldalúságát jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben vígjátékban, musicalben, sőt, operettben is bizonyított. 1964 óta filmezik, gyakran foglalkoztatja a televízió is, több mint száz tévé- és mozifilmben szerepelt, melyből legalább hetvenben fő- vagy jelentősebb szerepet játszott. Ismert filmje a Fekete gyémántok, a Fiúk a térről, az Imposztorok, a Szerelmi álmok, a Harminckét nevem volt, az Utazás Jakabbal, a Naplemente délben. Az 1980-as évektől rendezéssel is foglalkozik, nagy sikert aratott a Kedves hazug, A Sasfiók, Az ördög cimborája, a Hoppárézimi.

1968: Az Ez fantasztikus című musical próbáján (forrás: MTI Fotó: Fényes Tamás)

Saját bevallása szerint a legnagyobb kihívást Shakespeare figurái jelentették számára. Életében azt tekinti igazi ajándéknak, hogy különböző sorsokba élhette bele magát, alakíthatta azokat és azok is alakították őt. Ezek a sorsok mindig vele maradnak és erőt adnak nehéz helyzetekben, döntésekben. Szerinte akkor jó az előadás, ha a szereplők belső titkaikat, saját fájdalmaikat, örömeiket tudják „beletenni” szerepükbe, akkor talán a nézők is másképp mennek el a színházból, mint ahogy érkeztek. Számos színházról szóló cikk szerzője, hat könyvet írt, 1986-ban jelent meg a Királyok az alagútban, 1995-ben az Emlék-próba, 2004-ben a .sárból, napsugárból., 2009-ben a Kik vagytok, hé!, 2015-ben a Srác a kakasülőn, majd 2017-ben a Férfikor hajnalán című kötete. Pályájának kevésbé látható része oktatói tevékenysége. 1974-től tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (2000 óta Egyetemen), 1982 óta egyetemi tanári rangban, 2014-től az intézmény professor emeritusa.

Huszti Péter Az élet muzsikája című filmben (forrás: husztipeter.hu)

1988 és 2010 között ő vezette a színházi főtanszakot, 1994 és 2001 között rektor volt, jelenleg az egyetem Doktori Tanácsának elnöke. 1999-ben DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozatot szerzett. Több nemzetközi fesztivál megrendezése kötődik hozzá itthon és külföldön. 1989-tól 1994-ig a Madách Kamara művészeti vezetője volt, 1998-tól 2001-ig Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 2002 májusában Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség akkori minisztere őt nevezte ki az év végéig az új Nemzeti Színház megbízott főigazgatójává, de két hét múlva lemondott. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 2007 és 2012 között a Soproni Petőfi Színház munkájában művészeti tanácsadóként vett részt. Rendezett a Turay Ida színházban és a József Attila Színházban is. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta. Egy ideje már nem játszik, a rendezést, tanítást és az írást érzi kihívásnak.

Huszti Péter a Dániel című filmben (forrás: husztipeter.hu)


Munkássága elismeréseként 1974-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2003-ban Hevesi Sándor-díjat kapott. 1982-ben érdemes művész, 2004-ben kiváló művész lett. 2002-ben Apáczai Csere János-díjban, 2006-ban az MTA Pázmány Péter Felsőoktatási díjban részesült oktatói tevékenységéért. 2006-ban Prima-díjat kapott. 2010-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktorának fogadta. 2014-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át, valamint a Nemzet Művésze díjban részesült. 2016-ban átvette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Aranydiplomáját. 2017-ben Madách-díjjal ismerték el teljesítményét. 2018-ban a magyar művészet, az oktatás és a művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2019-ben feleségével, Piros Ildikóval megkapta a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem