Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Gyöngyössy Imre emlékezete

Fazekas Eszter |

Ma lenne 90 éves Gyöngyössy Imre költő, író, Oscar-díjra jelölt filmrendező.

Kényszerből vallok, az emlékek töredékein át.
belőlem-napbatekintők, konok hallgatók,
türelmes várakozók
kényszerítenek vallomásra.

Emberek, kiknek sorsa, élet-halála,
emlékrendszere én vagyok.

Okulásra vagyok, hittevésre. Kis fényforrás,
hogy értelmeződjön a történelem.

Magam vagyok, ki az ütéseket mérte,
s akin az ütések megmérettek,
Ifjúságom kényszerít vallomásra,
fiataloknak.

(Gyöngyössy Imre: Curriculum vitae és ars poetica)

Ezzel a néhány soros verssel vezeti be önvallomását, amely bővelkedik történelmi fordulatokban. A volt pannonhalmi diákot alig húszévesen, olasz szakos egyetemistaként tartóztatják le 1951-ben, s egy koncepciós perben azzal vádolják, hogy Rajk László kultuszát terjesztette a fiatalok között. Életének nagyon is jellegzetes, huszadik századi sorsfordulóit kísérhetjük  nyomon személyes visszaemlékezéseiből. Felesége és forgatókönyvíró társa, Petényi Katalin és a rendezőtársa Kabay Barna Remény és mítosz című filmjében gazdagon dolgozzák fel nemcsak élettörténetét, hanem filmjeit is.

Az évforduló alkalmából a linkekre kattintva 2020.02.25.-28. között szabadon nézhetőek a következő filmek:

Meztelen vagy (rendezte: Gyöngyössy Imre, 1971)

Remény és mítosz – Olasz-magyar örökség 1-2. (rendezte: Petényi Katalin, Kabay Barna, 2016)

A legendás Máriássy-osztályban végzett rendező filmjeivel mindig az elesettek, a kisebbségek, az üldözöttek, a történelem számkivetettjeinek sorsát ábrázolta minden társadalmi elnyomással, visszaéléssel, kiszolgáltatottsággal szemben. Balladisztikus, poétikus (amelyet ő „spirituális realizmusnak” nevezett) filmjei az Auschwitzban, a sztálini börtönökben kivégzett, a Don mellett halált halt emberek, az öregek, a cigányok, a holokauszt, a volgai németek, kommunizmus üldözöttjeinek szociografikus, történelmi léptékű leletei.

A Nemzeti Filmintézet programjában nagy élmény volt szerzőtársaival, Petényi Katalinnal és Kabay Barnával és a Filmlabor mintegy harminc munkatársával együtt végigcsinálni legsikeresebb filmjük, az Oscar-díjra jelölt Jób lázadása restaurálását, felidézni a forgatás és a film sorsát.

A most hozzáférhetővé tett másik film, a Meztelen vagy (1971) festői látomás, olyan modernista, szociografikus kollázs, amely egy cigány festőről szól, aki ki akarja társait emelni a nyomorból. A filmről Marcel Martin a következőket írta: „Gyöngyössy lassan, fokozatosan fordult a kisebbségek problémái felé. Egyre erősebben érdeklődött azok iránt, akiket származásuk vagy világnézetük miatt üldöztek. Erre példa a cigányokról szóló filmje, a Meztelen vagy. Egy hivatalosan tabu témát dolgozott fel, nagyon sok érzelemmel és rokonszenvvel. Ez a téma Európa számos országában még ma is kényesnek számít. A jóléti társadalomból kitaszított kisebbségek sorsa érdekelte Imrét, s ezt a témát tanulmányozta nagyon sok filmjében rendkívüli éleslátással.”

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem