Kényszerből vallok, az emlékek töredékein át.
belőlem-napbatekintők, konok hallgatók,
türelmes várakozók
kényszerítenek vallomásra.

Emberek, kiknek sorsa, élet-halála,
emlékrendszere én vagyok.

Okulásra vagyok, hittevésre. Kis fényforrás,
hogy értelmeződjön a történelem.

Magam vagyok, ki az ütéseket mérte,
s akin az ütések megmérettek,
Ifjúságom kényszerít vallomásra,
fiataloknak.

(Gyöngyössy Imre: Curriculum vitae és ars poetica)

Ezzel a néhány soros verssel vezeti be önvallomását, amely bővelkedik történelmi fordulatokban. A volt pannonhalmi diákot alig húszévesen, olasz szakos egyetemistaként tartóztatják le 1951-ben, s egy koncepciós perben azzal vádolják, hogy Rajk László kultuszát terjesztette a fiatalok között. Életének nagyon is jellegzetes, huszadik századi sorsfordulóit kísérhetjük  nyomon személyes visszaemlékezéseiből. Felesége és forgatókönyvíró társa, Petényi Katalin és a rendezőtársa Kabay Barna Remény és mítosz című filmjében gazdagon dolgozzák fel nemcsak élettörténetét, hanem filmjeit is.

A legendás Máriássy-osztályban végzett rendező filmjeivel mindig az elesettek, a kisebbségek, az üldözöttek, a történelem számkivetettjeinek sorsát ábrázolta minden társadalmi elnyomással, visszaéléssel, kiszolgáltatottsággal szemben. Balladisztikus, poétikus (amelyet ő „spirituális realizmusnak” nevezett) filmjei az Auschwitzban, a sztálini börtönökben kivégzett, a Don mellett halált halt emberek, az öregek, a cigányok, a holokauszt, a volgai németek, kommunizmus üldözöttjeinek szociografikus, történelmi léptékű leletei.

A Nemzeti Filmintézet programjában nagy élmény volt szerzőtársaival, Petényi Katalinnal és Kabay Barnával és a Filmlabor mintegy harminc munkatársával együtt végigcsinálni legsikeresebb filmjük, az Oscar-díjra jelölt Jób lázadása restaurálását, felidézni a forgatás és a film sorsát.

A most hozzáférhetővé tett másik film, a Meztelen vagy (1971) festői látomás, olyan modernista, szociografikus kollázs, amely egy cigány festőről szól, aki ki akarja társait emelni a nyomorból. A filmről Marcel Martin a következőket írta: „Gyöngyössy lassan, fokozatosan fordult a kisebbségek problémái felé. Egyre erősebben érdeklődött azok iránt, akiket származásuk vagy világnézetük miatt üldöztek. Erre példa a cigányokról szóló filmje, a Meztelen vagy. Egy hivatalosan tabu témát dolgozott fel, nagyon sok érzelemmel és rokonszenvvel. Ez a téma Európa számos országában még ma is kényesnek számít. A jóléti társadalomból kitaszított kisebbségek sorsa érdekelte Imrét, s ezt a témát tanulmányozta nagyon sok filmjében rendkívüli éleslátással.”