Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Családi legendák szakértője. Gárdos Péter 70

MTI/Filmarchívum |

Hetvenedik születésnapját ünnepli június 8-án Gárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendező. Egyszer azt nyilatkozta: „Ha eddigi filmjeim tematikáját nézem, valahogy mindig a családi legendákhoz tértem vissza. Talán nem véletlenül.” 

Szülei mindketten a holokauszt túlélői, akiknek háború utáni, svédországi találkozását 2014-ben a Hajnali láz című filmjében mesélte el. Már a gimnáziumi évek alatt a filmrendezésről álmodozott, de a színművészeti főiskolára nem vették fel. 1966 és 1971 között az ELTE magyar-orosz szakát végezte el, közben amatőrfilmes volt. Diplomájának megszerzése után a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában rendezőasszisztensként, majd rendezőként dolgozott, rövid anyagokat készített a híradók számára, amelyeket akkoriban a játékfilmek előtt vetítettek. Itt tanulta ki a szakmát, de saját értékelése szerint még sokáig meghatározta pályáját, hogy nem volt filmrendezői diplomája. A televízióban is készített dokumentumfilmeket, részt vett az Éretlenek című tévésorozat, a Nagy Könyv és a Show-bálvány sorozatok rendezésében.

Számos színházban dolgozott, a Pinceszínház művészeti vezetője volt, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem (korábban Budapesti Kommunikációs Főiskola) tanára. Első játékfilmjét 1984-ben a Hunnia Filmstúdióban forgatta, az Uramisten egy kiöregedett illuzionista (Feleki Kamill) és egy fiatal, sikertelen artista (Eperjes Károly) története, akinek egyetlen lehetősége, ha megszerzi az öreg szabaduló-művész titkát. (A mű forgatókönyvét, miként későbbi alkotásai esetében is, ő maga írta.) A két évvel később készült Szamárköhögés, amely az 1956-os forradalom három hetét idézi fel gyerekek nézőpontjából, számos nemzetközi elismerés mellett 1987-ben a montreali filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját, tavaly a Filmarchívum által restaurált és digitalizált változatban játszották le a Magyar Filmhét programjában.

Szamárköhögés (Gárdos Péter, 1986) (forrás: MNFA/Hegyi Gábor)

A rendező 1989-ben forgatta A hecc című játékfilmjét, amelynek hősével ismeretlenek űznek kegyetlen tréfát, az 1992-es A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire egy házasság felbomlásának története, A brooklyni testvér (1994) egy testvérpárról szól, melynek Amerikába disszidált tagja furcsa kéréssel érkezik itthon maradt öccséhez. A Kairóban díjazott, 2001-ben készített Az utolsó blues egyetlen nap játszódik, amikor kettős életet élő fiatal főhősének élete fordulóponthoz érkezik. A három évvel későbbi A porcelánbaba egymásba fonódó jelenetek sora az emberségről és embertelenségről, az alkotásért megkapta a 36. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezésért járó díját. Az igazi Mikulás (2005) december 6-án játszódik, egy reklám Télapó és egy szökött intézeti kislány megkapó találkozását meséli el. A Kosztolányi-novella alapján 2009-ben készült Tréfa az első világháború előestéjén játszódik egy kisvárosi egyházi iskolában, a film hangulata Ottlik Iskola a határon című művét idézi. A többségében amatőr szereplőkkel forgatott filmért a Magyar Filmszemle legjobb rendezésért járó díja mellett számos külföldi fesztiváldíjat is átvehetett. 

A Porcelánbaba forgatási helyszínén Kunszentmártonban (forrás: MTI Fotó/Kollányi Péter)

2010-ben jelent meg a szülei egymásra találását feldolgozó Hajnali láz című „poszt-holokuaszt szerelmi regénye”. Svédországi levelezésük édesapja halála után került kezébe, akkor szembesült egyszerre megrázó és felemelő történetükkel, amely az ő jellemzése szerint az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem története. A könyvet harminc nyelvre fordították le, 2017-ben elnyerte a francia, angol és német könyvtárak és médiatékák vezetőiből álló zsűri által odaítélt Prix d'Europe díjat. A regényből készült filmet 2015-ben mutatták be, s a várnai nemzetközi filmfesztiválon a legjobb rendező díját kapta. Egyszer azt nyilatkozta: „Ha eddigi filmjeim tematikáját nézem, valahogy mindig a családi legendákhoz tértem vissza. Talán nem véletlenül.” Számos nemzetközi és hazai elismerése között 1989-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2008-ban pedig Budapest-díjban részesült.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem