Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

A "tüskés mimóza" – Feleki Kamill

MTI/Filmarchívum |

Akrobatikus ügyessége és virtuóz tánctudása miatt a magyar Fred Astaire-ként is emlegették a ma 25 éve elhunyt Feleki Kamillt. Partnere és pályatársa, Honthy Hanna "tüskés mimózának" nevezte – egyszerre utalva érzékenységére és villámló nyelvére.

Egy pesti iparos és egy neves cukrászfamília leányának gyermekeként született 1908. augusztus 21-én Törökbálinton, ahol a család éppen nyaralt. Négyen voltak testvérek, s egyik bátyjával gyakran járt a Vígszínház előadásaira, majd a sikeres operetteket játszó Király Színházba. Megragadta a színház varázslatos világa, s tizenegy évesen elhatározta, hogy színész lesz. Tizennégy éves korától a cirkusz híres artistájától, Boros bácsitól vett órákat a Ligetben. Akrobatikus ügyességét fejlesztve, az artisták között mozogva tanulta meg életre szólóan a pontosságot, a szakmai felkészültség fontosságát. 1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, s még el sem végezte az első évet, amikor egy táncszámát látva Lázár Ödön direktor leszerződtette a Király Színházhoz. Kezdő fizetése 160 pengő, a második évben a duplája, a harmadik évben 640 pengő volt, ami akkoriban nagyon sok pénznek számított. Első feladata egy statisztaszerep volt, Rátkai Mártonnak kellett odavinnie egy korsó sört. A kor ünnepelt sztárja pártfogolni kezdte, és a befutott színésznő, Gombaszögi Ella is szárnyai alá vette, tanítgatta, bevezette a társaságokba. Felekit színházában egyre gyakrabban bízták meg koreográfusi feladattal, még Bécsbe is meghívást kapott egy Lajtai Lajos-operett betanítására.

Feleki Kamill az 1940-es években (forrás: MTI Fotó/ Várkonyi László)

1929-től külföldön lépett fel, Camillo Feleky néven Európa előkelő lokáljaiban hódított táncszámaival. Hazatérése után, 1931-től a zenés színpadok táncoskomikus sztárjaként ünnepelték, az Operettszínház mellett fellépett a Royal Orfeumban, a Royal Színházban, 1939 és 1941 között a Vígszínházban, a Városi Színházban, állandó szereplője volt a nyári színházaknak. 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel. Rövid, szellemes történetek ezek színházról, apróbb hétköznapi jelenetekről csattanókkal. 

Virtuóz táncos volt, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban táncra tanította kollégáit. Feleségével – aki megismerkedésükkor a Moulin Rouge tánckarának tagja volt – tánciskolát tartottak fenn, szteppre tanította a fiatal színészjelölteket. A táncszalonban, amelyet a második világháború után államosítottak, a társastáncra vonatkozó illemszabályokat is oktatta. Idősebb korában a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel illemtanárként, éveken át sugározták a „Tudni illik, hogy mi illik” című sorozatát. A második világháború alatt, az első sorozás alkalmával felmentette az őt felismerő orvos, de 1944-ben így is behívták a páncélosokhoz. Egy zenészkolléga segítségével sikerült a légoltalmiakhoz kerülnie, a Szent István-bazilika tornyába vezényelték kémlelni az eget. Szédült, nagyon félt, de túlélte.

Legendás szerepében, a Csárdáskirálynő egyik jelenetében az Operettszínházban, 1954-ben. MTI Fotó: Farkas Tamás 

A háború után a Pódium Kabaréban lépett föl, majd a Víg-, a Művész, a Magyar, a Belvárosi, a Modern, a Petőfi Színházban játszott. 1964-ben visszatért az Operettszínházhoz, többször vendégszerepelt a Vígben, a József Attila és a Madách Színházban, 1972-ben megvált zajos sikerei helyszínétől, az Operettszínháztól. Apró, filigrán alkata, jellegzetes hanghordozása, kedves pöszesége és mozgáskultúrája sokáig meghatározta szerepkörét. Kisemberek sorát játszotta, közülük az egyik legemlékezetesebb Glauziusz bácsi, az öreg könyvelő Kerekes János Állami áruház című nagyoperettjében. A Csárdáskirálynőben Honthy Hanna mellett hívta fel magára a figyelmet a jóságosan bölcs Miska pincér szerepében, a Luxemburg grófjában a kissé szenilis Sir Basilt alakította nagy sikerrel, raccsolva énekelve: "szívem szevet..." Prózát is zseniálisan tudott játszani, Moliére Képzelt betegében Argant alakította, Neil Simon Napsugár fiúk című komédiájában a zsörtölődő, kivénhedt komikust.

Latabár Kálmán, Petress Zsuzsa és Feleki Kamill az Állami Áruház című darabban az Operett Színházban, 1952 (MTI Fotó: Várkonyi László )

1936 óta szerepelt filmen, többek között A tanítónő, a Beszterce ostroma, az Állami áruház, A csodacsatár, a Gerolsteini kaland, az Othello Gyulaházán, A gyilkos a házban van. Utolsó, talán legemlékezetesebb filmje Gárdos Péter Uramisten című drámája volt, amelyért 1986-ban elnyerte a chicagói filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díját (megosztva a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal). Művészetét 1953-ban Kossuth-díjjal, 1952-ben érdemes művész, 1961-ben kiváló művész címmel ismerték el, 1991-ben lett a Fővárosi Operettszínház örökös tagja.

Halász Judit és a vendégművész Feleky Kamill a szövegkönyvet olvassák Tabi László: Spanyolul tudni kell című vígjátékának első próbáján (MTI Fotó/ Keleti Éva)

Életét körülbástyázta maga alkotta szabályokkal, azokkal nem érintkezett, akik figyelmen kívül hagyták előírásait. Így például előzetes bejelentkezés nélkül nem fogadott senkit, telefonon hívni is csak külön kód alapján lehetett. A mellényzsebében hordott noteszba jegyezte fel a "büntetésbe kerülők" nevét, a büntetés időtartamát, melynek lejárta előtt még csak nem is köszönt ismerőseinek. A kiváló teljesítményt nyújtók aláírását viszont egy terítőbe hímeztette feleségével, de rossz előadást követően innen is le lehetett kerülni. Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra a Kabaré című musicalben, s felháborította, hogy a beugró partner csak a súgót figyelte egész előadás alatt. Szégyenkezve és felháborodva tapasztalta a tőle oly távol álló felületesség, lelkiismeretlenség térnyerését, s ahogyan fogalmazott, "megszüntette" magában a színházat, még nézőként sem tette be oda többé a lábát. A színházi ajánlatoknak ellenállt, de összeállított egy műsort, amellyel egy ideig még eljárt vidékre vendégszerepelni. Felesége halála után végleg bezárkózott, elvonult a világtól. A nem sokkal korábban még ünnepelt színész szűkösen élt a halála előtti években, 1993. október 18-án, nyolcvanöt éves korában halt meg.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem