Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

A rendező-festő édes élete. Federico Fellini 25 éve halt meg

MTI/Filmarchívum |

Huszonöt éve, 1993. október 31-én halt meg Federico Fellini, az olasz filmművészet egyik legsajátosabb egyénisége, aki a rá záporozó szakmai díjak ellenére is azt tartotta a legnagyobb elismerésnek, ha rendező-festőnek nevezték.

1920. január 20-án született Riminiben. Filmes pályafutását gyermekkori élményei határozták meg: hétévesen látott bohócokat a cirkuszban, kilencéves korától bábozott, az előadásokhoz ő készítette a bábokat, jelmezeket, valamennyi szerepet ő írta és játszotta. Rendszeresen járt moziba, eszményképe az amerikai képregényhős, Flash Gordon volt. Apja kereskedőnek, ügyvédnek vagy mérnöknek, édesanyja papnak vagy jogásznak szánta, ő viszont festő szeretett volna lenni. Érettségi után újságírónak állt, éttermekben és kávéházakban portrékat és képregényeket rajzolt, rádiózott és bedolgozta magát a filmgyárba. Egy rádiósorozata révén ismerkedett meg Giulietta Masina színésznővel, akit feleségül vett. 1944-ben ő írta Roberto Rossellini filmrendező Róma nyílt város című alkotásának forgatókönyvét, később is több, a neorealizmus mintájának számító filmben (Paisá, A csoda) segítette a rendezőt, aki egy kis Fiat autóval fejezte ki köszönetét. Fellini filmgyártó céget alapított, majd a rendezéssel is megpróbálkozott. A kezdetektől alkotótársa volt Nino Rota zeneszerző, akivel először 1952-ben A fehér sejk forgatásán dolgozott együtt. Első díját a Bikaborjakkal (1953) nyerte a Velencei Filmfesztiválon, az átütő sikert az Országúton hozta meg számára a következő évben. A vándorkomédiások között játszódó keserédes dráma elsőként kapta meg az újonnan alapított, a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. A kitüntetést még további három alkalommal - 1957-ben a jövőben bizakodó, egyszerű római utcalány sorsát bemutató Cabiria éjszakái, 1963-ban az alkotói válságba került rendezőről, azaz önmagáról szóló 8 és 1/2, 1974-ben pedig a gyermekkorát felidéző Amarcord (Emlékezem) című alkotásával – nyerte el, s összesen 12 alkalommal jelölték rendezői vagy forgatókönyvírói Oscar-díjra.


Legismertebb alkotása Az édes élet (1960), amely a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-díjat nyert. A filmben kedvenc színésze, Marcello Mastroianni egy életét eltékozló újságírót alakít, érdekesség, hogy az egyik mellékszereplő nevéből ered a lesifotósokra alkalmazott "paparazzo" kifejezés. Első színes filmje a Júlia és a szellemek volt 1965-ben, négy évvel később a Néró korában élt Titus Petronius Arbiter műve alapján forgatta a Fellini-Satyricont, majd 1970-ben egyik legösszetettebb alkotását, az önéletrajzi utalásokkal teli Bohócokat. Későbbi filmjei, a Casanova, A nők városa, az És a hajó megy, a Ginger és Fred egyre több bírálatot kaptak. Utóbbi műben hangzott el kedvenc mondata: „Az égvilágon minden csoda. Csak fel kell ismernünk.” Utolsó filmje, A Hold hangja (1990) megszokott álomvilágát idézte burleszkhatásokkal. Élete végén tévéreklámokat is készített a Campari italcégnek és a Barilla tésztagyártó vállalatnak.



Fellini a többi közt megkapta a brit akadémia (BAFTA) díját, a Golden Globe-díjat, életművéért 1989-ben az Európai Filmakadémia kitüntetését, négy évvel később ugyancsak életművéért az amerikai filmakadémia Oscar-díját. Az aranyszobrot Mastroianni és Sophia Loren adta át, aki bár szeretett volna, soha nem dolgozott együtt vele, bár 2009-ben a 8 és 1/2 nyomán született Kilenc című musicalben a rendező édesanyját alakította. Fellini nem sokkal később agyvérzést kapott, bal oldala megbénult. Betegségéről és halálközeli élményéről tervezett filmjét már nem tudta leforgatni: egy szívinfarktus után kómába esett, és 1993. október 31-én meghalt. Temetése napján a gyász jeleként az összes olaszországi mozi fél órával később kezdte előadásait. A rendező pénzügyi téren antitalentumnak bizonyult, egyedüli fényűzése a taxizás és az evés volt. Művészetében az álom és a valóság, az önéletrajzi elemek és a képzelet keverednek egy szimbólumokkal teli világban. Szatirikus érzéke, filozófiai hajlama és a társadalmi problémák iránti érzékenysége révén azt láttatja, amit a hétköznapok eltakarnak: az embert, a lélek mélyén rejtőző titkokat, a be nem váltott álmokat és vágyakat, a modern világ emberének magányát.

Feleségével Giulietta Masinával



Filmjeit gazdag képi világ, színpompás, freskószerű ábrázolás, időnként a tér és az idő megbontása jellemzi. Tizenöt éves korától szinte állandóan rajzolt, a forgatási szünetekben megálmodott alakjait, grafikáit, jelmezterveit gyakran munkatársai mentették meg a szemetesből. Az álmok könyve című naplóiban éjszakai fantáziáit „írta és rajzolta ki” magából harminc éven keresztül. Halála után nevével filmes díjat alapítottak, szülővárosában, Riminiben múzeuma nyílt, és a repülőteret is róla nevezték el. Hazájában tíz éve hét és fél filmje (félfilmje az 1950-ben Lattuadával közösen készített A varieté fényei) került fel arra a százas listára, amelyet az 1942 és 1978 közötti olasz filmtermésből a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítottak, messze több mint bármely más olasz rendezőnek. A Cabiria éjszakáinak színpadra alkalmazott változatát Magyarországon is bemutatták, az eredeti film ihlette Neil Simon Sweet Charity című musicaljét, és a Miskolci Balett több táncelőadása is a filmlegendának állít emléket.


Ettore Scola olasz rendező 2013-ban forgatta a nagy mester előtti tisztelgésül De furcsa, hogy a nevem Federico (Che strano chiamarsi Federico) című, személyes emlékekből, töredékekből és archív filmrészletekből összeállított munkáját. Idén januárban, születése 98. évfordulóján a restaurálást követően újra megnyitották azt a híres mozit Riminiben, ahol a rendező első filmjét látta, még apja térdén ülve – ahogyan azt a Róma és az Amarcord című filmjeiben elmesélte.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem