Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Elhunyt Bácskai Lauró István, a Keménykalap és krumpliorr rendezője

MTI/Filmarchívum |

Életének 88. évében elhunyt Bácskai Lauró István filmrendező. Nevéhez olyan sikeres alkotások fűződnek, mint a Gyula vitéz télen-nyáron vagy A Hamis Izabella, de ő rendezte a Keménykalap és krumpliorr című legendás ifjúsági sorozatot is

Bácskai Lauró István Budapesten született 1933. május 14-én. A Vörösmarty Gimnázium színjátszó körének tagjaként már korán a művészet vonzáskörébe került. Az érettségi után osztálytársával, Sára Sándorral együtt jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol rendező szakon végzett 1957-ben. Egyik alapítója és négy évig vezetőségi tagja volt az 1959-ben életre hívott Balázs Béla Stúdiónak.
    
Pályáját 1957 őszén asszisztensként kezdte a Hunniában, a későbbi Mafilm I. számú telepén. A cégnél eltöltött csaknem tíz év alatt volt dramaturg, segédrendező, konzultáns és forgatókönyvíró, olyan kiváló alkotók mellett dolgozott, mint Keleti Márton, Makk Károly és Ranódy László. A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-filmben (1965) ő találta ki a mára szállóigévé vált mondatot: "Az oroszok már a spájzban vannak..."

Bácskai Lauró István (1933-2020) (fotó: NFI)

Több kisfilm és dokumentumfilm elkészítése után 1968-ban forgatta első önálló, normál terjedelmű, de még fekete-fehér filmjét, A Hamis Izabellát, amelynek főszereplői között volt Ruttkai Éva, Kállai Ferenc és Kovács Kati. Következő filmjei a szatirikus történetek iránti vonzódását tükrözik: a Gyula vitéz télen-nyáron (1970) című vígjáték gunyoros közéleti és médiakritikája egy tévésorozatot vesz célba; a Nyulak a ruhatárban (1971) a pénz embert megváltoztató hatalmáról és a csendes női bosszúról szóló filmszatíra, a Nápolyt látni és... (1972) pedig egy szerelmi négyszög bonyodalmait taglalja.

Gyula vitéz télen-nyáron (fotó: NFI/Inkey Alice)

1974-ben rendezte meg pályájának talán legsikerültebb, külföldön is népszerű darabját, a Csukás István regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági filmsorozatot. A négy epizódból álló történet (Valódi oroszlánbőgés, Kell egy véreb, A tettes lépre megy, Éljen Bagaméri Elemér) az egyik legszórakoztatóbb magyar gyerekfilm, amelyet többek között Alfonzó színészi játéka jellemez. A szívmelengető mesében a felnőttek méltó partnere volt a két gyerekszínész, Kovács Krisztián és Berkes Gábor. A Keménykalap és krumpliorr 1975-ben megkapta az Év legjobb gyerekfilmje díjat, 1978-ban pedig a hollywoodi X. Televíziós Világfesztivál nagydíját.

A Hamis Izabella forgatása a Gellért Szálló előcsarnokában, 1968-ban (forrás: MTI Fotó: Kovács Attila) 

Az alkotó a bűnügyi történetekhez a Megtörtént bűnügyek 1974 és 1978 között forgatott hét epizódjával tért vissza. A Remenyik Zsigmond abszurd regényéből adaptált Mese habbal (1979) című vígjáték után jobbára a televíziónak dolgozott különböző műfajokban. 1984-ben Romhányi József művéből készítette el a Bajuszverseny című zenés mesejátékot. A filmkészítéstől az Utolsó alkalom (1981), a Rutinmunka (1982) és az Üvegvár a Mississippin (1985) című alkotásokkal búcsúzott.
    
Bácskai Lauró Istvánt 2012 augusztusában legendás ifjúsági alkotásaiért, szórakoztató és nagy közönségsikernek örvendő film- és tv-játékaiért, művészi pályája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

(MTI Fotó: Kovács Attila)

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem