Eggerth Márta (1912–2013)

2012.04.17.

A világhírű operettprimadonna első 100 éve.

Eggerth Márta, Martha Eggerth, Marta Eggerth-Kiepura
énekesnő, színésznő
1912. április 17. Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
2013. december 26. Rye, New York, USA

Eggerth Márta, a harmincas évek népszerű operettprimadonnája először a némafilm korszak végén, 1929-ben, Budapesten állt kamera elé. A Csak egy kislány van a világon, amelynek női főszerepét játszotta, az utolsó magyar némafilm, s egyben az első hangosfilm. Némafilmként kezdték forgatni, de utólag zenekísérettel, dalbetétekkel, zörejekkel hangosították. Így az ígéretes tehetségű, 17 éves énekesnő némafilmszínésznőként debütált, gyönyörű hangja nem szerepelt a filmben.

A történetben a hadifogságból hazatért Bánáth György földbirtokos és Vass Miklós tanító vetélkednek Pálffy tiszteletes szép lányáért, Katinkáért, akit Eggerth Márta alakít. A törékeny fiatal színésznő, aki tökéletesen beszéli a némafilm gesztusnyelvét,

a Lillian Gish által megszemélyesített viktoriánus szüzek magyar rokona.

Tágra nyílt szemmel, szende várakozással pillog, kedélyhullámzásait egész testével érzékelteti, szökell boldogságában, teste meghajlik a szenvedés és csalódás súlya alatt, szeme, ha felnéz, irgalomért könyörög, agresszivitásra képtelen szelíd szenvedést sugároz.

2007-ben a filmet a Pordenonei Némafilm Fesztivál is műsorára tűzte, a Magyar Nemzeti Filmarchívum megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett program keretében. A vetítésre Eggerth Mártát is meghívták, de az akkor 95 éves, még aktív énekesnőnek éppen koncertje volt New Yorkban, ezért nem tudott részt venni a fesztiválon. Ha ő maga nem is, a még mindig csilingelő, fiatalos hangja néhány percig jelen volt a Teatro Verdi nézőterén. A vetítés után ugyanis David Robinson, a fesztivál igazgatója felhívta telefonon, s a beszélgetésüket kihangosították. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztivál legbensőségesebb pillanata volt, amikor a vonal másik végén, az óceán túloldaláról megszólalt az idős primadonna. Még a Csak egy kislány van a világon című dal néhány sorát is elénekelte telefonon át a több, mint hetven éve készült film kései, de annál lelkesebb publikumának, amelyet teljesen elbűvölt az énekesnő hihetetlen szellemi frissessége, vidámsága. Melegen és hosszan megtapsolták.

Amikor Eggerth Márta első filmjét forgatta, a színpadon már veteránnak számított. Tízéves korában a Pesti Vigadóban lépett fel először, még ebben az évben az Operaházban is bemutatkozott. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Színházban Olympia szerepét énekelte Offenbach Hoffman meséiben. Ő játszotta Ábrahám Pál Az utolsó Verebély lány című operettjének főszerepét, melyet a zeneszerző új koloratúrszoprán számokkal egészített ki a kedvéért.

A hazai közönség nem sokáig élvezhette tehetségét, 17 éves volt, amikor Kálmán Imre Bécsbe hívta. A montmartre-i ibolya című operett női főszerepét játszotta óriási sikerrel. Ezzel kezdődött nemzetközi karrierje. Mivel nemcsak szépen énekelt, hanem kitűnően táncolt és jól beszélt németül, felfigyelt rá a berlini UFA filmgyár rendezője, Richard Eichberg, aki 1931-ben, egy év alatt négy film főszerepét bízta rá. Később olyan híres rendezőkkel dolgozott, mint Bolváry Géza, Willi Forst, Douglas Sirk, Carmine Gallone. 1931 és 1938 között több mint 30 zenés film sztárja volt. 1934-ben a Mein Herz ruft nach dir (A szívem érted dobog) forgatásán ismerkedett meg férjével, az ekkor már világhírű lengyel operaénekessel, Jan Kiepurával. A kor egyik leghíresebb szerelmes párja 1936-ban házasodott össze. 1966-ig, Kiepura haláláig boldog házasságban éltek, két fiuk született.

Eggerth Márta (forrás: NFI)

Mivel mindkettőjük édesanyja zsidó származású volt, 1938-ban a hitleri Németországból az Egyesült Államokba emigráltak. A háború kitörése előtt, 1939 nyarán még egyszer ellátogattak több európai fővárosba, többek között Budapestre is. Eggerth Márta ekkor járt utoljára Magyarországon.

New Yorkban telepedtek le, ahol a magyar koloratúrszoprán énekesnő és a lengyel tenorista hamarosan meghódította a közönséget. Jan Kiepura 1938. február 10-én debütált a New York-i Metropolitan Opera színpadán, Puccini Bohémélet című operájában Rodolfo szerepét énekelte. Ezt követően a Toscában, a Carmenben és az Aidában kapott vezető szerepeket. Eggerth Márta a Broadway-n aratta sikereit a Schubert Theatre zenés darabjaiban, többek között a Higher and Higher című musicalben. Eközben közös koncerteket is adtak, és a Chicagói operában együtt léptek fel a Bohéméletben. Legsikeresebb közös szereplésük a Brodway-n a Majestic Theatre színpadán volt, Lehár Ferenc operettjében, a Víg özvegyben, amely több mint 300 előadást ért meg.

Eggerth Márta 1942-ben és 1943-ban Hollywoodba is eljutott, a Metro–Goldwyn–Mayer szerződtette, s két filmben szerepelt Judy Garland és Gene Kelly társaságában. (For Me and My Gal, Presenting Lily Mars)

A háború után a házaspár többször is visszalátogatott Európába, ahol koncerteket adtak, és néhány közös filmet is forgattak. Kiepura halála (1966) után Eggerth Márta egy ideig visszavonultan élt. Néhány év múlva azonban ismét dolgozni kezdett, fellépett tévésorozatokban, színházi előadásokon, rendszeresen koncertezett és tanított.

Eggerth Márta nem felejtette el a szülőföldjét. Több vele készült interjúban olvasható, hogy a filmgyárakkal kötött szerződéseiben ragaszkodott ahhoz, hogy minden filmjében legyen egy magyar dal. Még ma is hibátlanul beszéli anyanyelvét, majdnem minden koncertjén énekel magyarul is. Magyarországra azonban 1939 óta nem tért vissza. Talán azért, mert soha nem hívták. Amerikában és Európában egyaránt kitüntetésekkel halmozták el, de amennyire népszerű volt külföldön, itthon olyan kevéssé ismerték nevét és pályáját.

90. születésnapját Bécsben nagy sikerű koncerttel ünnepelték meg. Itt készült Kerényi László a Csak egy kislány... Találkozás Eggerth Mártával című filmje, amelyet szintén bemutattak a Pordenonei Némafilm Fesztiválon.


Ekkoriban mondta egy interjúban: „Én mindig arra törekedtem, hogy egyre tökéletesebb legyek, ezért vagyok még mindig itt... Ha az összes tervemet meg akarom valósítani, 300 éves koromig kell élnem.” Utolsó éveit is szellemileg tökéletesen frissen és aktívan töltötte. A 100. születésnapján két bypassműtét után lábfájósan, de teljes szellemi frissességgel üzente a Salzburger Nachrichten című osztrák lapon keresztül Európába: „Engem most is jobban érdekel a ma, mint a múlt." 

2013-ban, 101 éves korában halt meg, New Yorkhoz közeli otthonában.

IMDb
Filmportal.de
Hangosfilm