80 éves lenne Richly Zsolt animációsfilm-rendező

2021.03.23.
Richly Zsolt (1941–2020) az egyik legnagyobb életművel rendelkező rajzfilm-rendezőink egyike.

Az Iparművészeti Főiskola (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) első, ősanimációs osztályába végzett 1966-ban Gémes Józseffel és Bleier Edittel. A volt alma materben 1980-ban már önállóan induló animációs szak tanári gárdájának vált legendás alakjává, ahol szinte haláláig tanított. Tanítványai később munkatársként csatlakoztak hozzá, Richly Zsolt így segítette a fiatal alkotók pályakezdését: ilyen volt az egyik legnagyobb szabású munkája, a reformáció 500. évfordulójára készített tíz részes Luther sorozat, amely 2017-ben készült el.

Richly neve fémjelzi az 1970-80-as évek olyan népszerű televíziós mesesorozatait, mint a Kockásfülű nyúl, a Kíváncsi Fáncsi vagy a Fabulák. Az első egész estés magyar animáció, az 1973-ban bemutott János vitéz színdramaturgja volt, és ekként segítette a rendező, Jankovics Marcell munkáját legutolsó közös filmjükben, a Toldi című, a kecskeméti rajzfilsmtúdióban készült televíziós sorozatban is, melynek bemutatójára idén kerül sor.



Ő rendezte az első egész estés televíziós rajzfilmet, a Kodály születésének 100. évfordulójára készített Háry Jánost is. A 1983-ban bemutatott film jellegzetessége, hogy nagyban épített – Richly rövidfilmjeihez hasonlóan – a népi ornamentika szín- és formavilágára. Rövidfilmes alkotásainak zömét is a mítoszok, a folklór irodalom és a népművészet ihlette. Zenei szerkezetű pár perces filmverseiben (Indiában, 1966; A páva, 1969; Szvit, 1969; Medvetánc, 1971; Molnár Anna, 1972; Kőműves Kelemen, 2009) József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán munkássága idéződik meg.

A tavaly elhunyt rendező így fogalmazta meg szerzői filmjeinek ars poeticáját: „Tulajdonképpen csak fel kellett ismerni, hogy egy népi körtánc-forma és egy szuszék vésete között azonosságok vannak; ugyanígy van valami a népművészeti tárgyak stilizáltságában, ami a rajzfilm stilizálásával is megfeleltethető.”