Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Aki a magyar irodalomban a filmet feltalálta

140 éve született Biró Lajos író, újságíró, forgatókönyvíró

Löwensohn Enikő |

Mára szinte teljesen feledésbe merült, pedig sokoldalú tehetség volt: publicista, aki a politikai szerepet is vállalt, szépíró, aki megújította a novella műfaját. Tömör, gyors ritmusú elbeszélésmódját pályamódosítása után forgatókönyvíróként kamatoztatta. Emigrációban, Korda Sándor alkotótársaként lett világhírű.

1880. augusztus 22-én született egy Heves megyei falusi zsidó családban, apja vegyeskereskedő volt. Iskoláit Egerben és Budapesten végezte, érettségi után Párizsba is eljutott, hogy nyelvtudását tökéletesítse.

Az ambiciózus fiatalember újságírónak készül, 1900-ban a korabeli magyar polgári kultúra fellegvárába, Nagyváradra költözik, és a Szabadság című lap munkatársa lesz. Nagyváradon együtt béreltek szobát legjobb barátjával, Ady Endrével, akinek zsenijét az elsők között ismerte fel. Adyval és Nagy Endrével, a magyar kabaré későbbi megteremtőjével együtt alkották a nagyváradi triászt. Elutasították a konzervatív irodalomfelfogást, a társadalmat éppúgy meg akarták reformálni, mint az irodalmat.

Egy időben kerültek Budapestre is, ahol a modern, sok tehetséget felfedező napilapnál, a Budapesti Naplónál kezdtek dolgozni. Biró munkabírásával, szorgalmával, a polgári életformára való képességével és törekvésével gyorsan haladt előre: 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője lett. Feleségül vette a nagy tekintélyű főszerkesztő, Vészi József lányát, Jolánt, ezzel Molnár Ferenc sógora lett, mivel a másik Vészi-lány, Margit Molnár Ferenc felesége volt. Molnár Ferenc mintát adott a külföldi piacon érvényesülő, a korabeli csúfolódó kifejezéssel írva „exportdrámaírói” karrier lehetőségére is.

A Budapesti Napló szerkesztősége. Középen Biró Lajos, mellette áll Csáth Géza, jobb szélen Kosztolányi Dezső

Kortársaihoz hasonlóan, az újságírást és a szépirodalmat párhuzamosan gyakorolta. Novelláinak „telegramstílusát”, csattanóra épülő, tömör, tárgyilagos szerkesztését Kosztolányi Dezső méltatta. Legszebb novelláiban heves megyei gyerekkorának állított emléket: érzékeny megfigyelőként, lélektanilag hitelesen örökítette meg a kisemberek sorsát, vette észre a hétköznapokban rejlő drámát. Publicistaként és szépirodalmi munkáiban egyaránt közéleti-politikai érdeklődés jellemezte, türelmetlenül sürgette a társadalmi modernizációt. Ugyanolyan reménytelennek, korhatagnak látja a széthulló úri Magyarországot, mint barátja, Ady.

A Budapesti Napló megszűnése után 1906-1909 között Berlinben élt családjával. Hazatérése után az Újság és a Világ című polgári radikális lap munkatársa, a Polgári Radikális Párt egyik alapítója lett. Ebben az időben színműíróként is sikert aratott. Sárga liliom című darabját 1914-ben francia-magyar koprodukcióban filmesítették meg, a filmben az akkor 28 éves Kertész Mihály is szerepelt. 1928-ban Hollywoodban Korda Sándor filmesítette meg a Sárga liliomot.

A Sárga liliom (1914) ismertető füzete a Filmarchívum könyvtárából:

1918-ban az őszirózsás forradalommal elérkezett az idő, hogy a társadalmi modernizációt, amit írásaiban sürgetett, politikusként is megpróbálja valóra váltani. A Károlyi-kormány alatt a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó államtitkár lett Jászi Oszkár mellett, Magyarország nemzetiségi föderalista modernizációját képzelték el.

A forradalmak bukása után, 1919-ben Bécsbe emigrált és eltávolodott a politikától. Itt találkozott régi ismerősével, Korda Sándorral, aki a Tanácsköztársaság alatt a filmipar államosítását vezette. 1920-ban Bécsben forgatják első közös filmjüket, a Koldus és királyfit. Ez a film már megelőlegezi későbbi közös munkáikat, amelyben nagy történelmi figurák emberközeli arcát mutatják meg hiteles történelmi háttér előtt. A film nem volt sikertelen, de hosszas pereskedést indított el, mivel az alkotók elmulasztották megvásárolni a Mark Twain regény jogait. Ezután Biró saját regényeit (A Serpelotte, a Molitor-ház című detektívregény) írta filmre.

A húszas évek közepéig Bécs, Párizs, Róma között ingázott – mindenhol boldogult, angol, francia, német, később olasz nyelven is egyformán jól írt – de mindenhol kívülálló maradt. Egy darabig reménykedett a hazatérésben, Jászival, Károlyival levelezett, 1925-ben átmenetileg visszatért Budapestre, a Klotild palotában fenntartott elegáns lakásba, ahol a családja is lakott, amikor nem voltak éppen vele, de a Horthy-rendszerrel nem tudott közösséget vállalni. Végleg Londonba, majd az USA-ba költözött.

Hollywoodban keresett forgatókönyvíró lett. Ő írta az Utolsó parancs című film forgatókönyvét (The Last Command, 1927, rendezte: Joseph von Sternberg), amelynek főszerepéért Emil Jannings 1929-ben Oscar-díjat kapott. Az egyik megbízás hozta a másikat, a sok munka és pénz ellenére Kordához hasonlóan ő sem tudott gyökeret verni Amerikában, nem szeretett ott élni, különösen nem a „barbár” nyugati parton, ahol akkoriban nemcsak nem volt légiközlekedés, légkondicionálás és fényűző üzletek, de a filmgyártás rendszere is alapjaiban eltért az Európában megszokottól. A kialakuló stúdiórendszer az alkotókat futószalagmunkára fogta, a döntő szó a producereké volt.

A VIII. Henrik magánélete (1933) forgatása, Korda Sándor az emelvényen (forrás: NFI)

Európába visszatérve Biró Korda Sándor mellett 1932-ben egyik alapítója lett a London Films Production-nak, és ezzel a brit filmiparnak.

Alex Korda fáradhatatlan forgatókönyvírója és sztorigyárosa lett.

A tágabb értelemben vett család tagja, amely az emigrációban hátteret biztosított a Korda testvérek számára. „[Alex Korda] Legnagyobb erőssége mindig is a Biró Lajossal való együttműködés volt. Biró azt a funkciót töltötte be, amit a magyar filmgyártásban dramaturgnak neveznek – valamiféle sztorijavasló, forgatókönyvíró és irodalmi-színházi apafigura. Az a dolga, hogy kitalálja a történetet, a dialógusokat, és a forgatás megkezdéséig pontosan kidolgozza a színészek szerepét. Amint Alax és Biró kiválasztottak egy sztorit, heteken, néha hónapokon át ültek együtt, mozidarabbá alakították, dialógusokat írtak, megvitatták, melyik színész melyik szerepet játszhatná, úgy formálták a történetet, hogy megfeleljen Alex alkatának, humorérzékének és világszemléletének.” (Michael Korda: A szerencse fiai, 104-105.o.)

Látványos, anyagi értelemben is sikeres filmek sorozatát hozták tető alá közös munkával. Biró a Korda-testvérek szinte valamennyi filmjében közreműködött. Első kiugró sikerük a VIII. Henrik magánélete (1933) volt, amely az amerikai nagyprodukciókhoz hasonló bevételeket produkált, Oscar-díjat hozott a főszerepet alakító Charles Laughtonnak és Oscar-jelölést Alex Kordának. Ezt követték olyan emlékezetes további sikerek, mint Don Juan magánélete (1934, rendezte: Alexander Korda), A vörös Pimpernel (1934, producer: Alexander Korda), A négy toll (1939, rendezte: Korda Zoltán), A bagdadi tolvaj (1940, producer: Alexander Korda), Öt lépés Kairó felé (rendezte: Billy Wilder, 1943) – mai szemmel nézve is élvezetes, kimunkált, szellemes és látványos mozidarabok.

Magyarországra már nem tért vissza, szépirodalmat sem publikált, hiába próbálta visszahívni a Nyugat szerkesztőjeként Móricz Zsigmond. Kapcsolatai az óhazával lassan elkoptak. 1948-ban, 68 éves korában, váratlanul érte a halál. A temetésén egy nekrológban hangzott el róla: „A magyar irodalomban Biró találta fel a filmet”.

Széchenyi Ágnes: Magyar író a film világpiacán. Bíró Lajos (1880-1948) című tanulmányának felhasználásával.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem