Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

125 éve az életünk része a mozi

Kurutz Márton – Ráduly György |

1895. december 28-án a Lumière-fivérek a párizsi Boulevard des Capucines 14. szám alatti Grand Café kávéházban megtartották az első nyilvános filmvetítést – ezzel megszületett a mozi.

Azt, hogy a mozgófilm hol és kinek a kezei között kelt életre, ma már nem lehet tudni pontosan. A vita is, amely ezzel foglalkozik, legalább ennyi idős. Az amerikaiak, a németek és franciák közötti versengés végére sosem sikerül pontot tenni – egy magyar származású francia, Georges Demenÿ is a befutók között volt –, abban azonban mindenki egyetért, hogy 1895. december 28-án Párizsban a Lumière-fivérek a Boulevard des Capucines 14. szám alatti Grand Café kávéház szuterénhelyiségében, az úgynevezett indiai szalonban tartották az első nyilvános filmvetítést.

A világ minden filmintézete, szervezete és filmarchívuma ezt a körülbelül harminc fő előtt tartott mozgóképvetítést tartja a mozi születésének,

amelyet napokkal és hetekkel később számos másik követett a világ nagyvárosaiban.

Az első mozielőadást hirdető plakát

Budapestre öt hónappal később érkezett meg a Lumière-cég megbízottjaival együtt a találmány, amelynek produkcióját május 10-től 50 krajcáros belépti díj ellenében a Royal Szállóban, a mai Corinthia Hotelben láthatták a kíváncsi pesti szemek. A franciák technikusa, Charles Moisson nem csak vetített, hanem felvételeket is készített a fővárosban, így május során a Lánchídon áthaladó forgalom mellett megörökítette a Szentkorona és a koronázási jogar díszfelvonulását is.

A Budapesten készült 1896-os Lumière-felvételekről itt lehet olvasni

A Lumière-ek nagy vívmánya nem a mozgókép feltalálása volt, hanem annak „kiszabadítása a dobozból” és a nagyvásznon, közönség előtt történő vetítése. Tulajdonképpen a feltaláló testvérek édesapja, Antoine Lumière használta a „kiszabadítani a dobozból” kifejezést, amikor először látta Edison kinetoscope-ját, amibe kukucskálva kisméretű mozgóképet láthatott az ember némi aprópénzért cserébe.

Edison kinetoscope-ja (forrás: Wikimedia)

Auguste és Louis nekiláttak és megalkották a „mozgásíró” berendezésüket, a cinematográfot, amely egyszerre volt filmfelvevő és filmvetítőgép. Az első vetítéseket egyre növekvő érdeklődés kísérte és a dobozból kiszabadított mozgókép útjára indult, hogy meghódítsa a világot. A Lumière testvérek közel 1500 filmet gyártottak, és a film megállíthatatlanul ejtette rabul az alkotni vágyókat, magasba emelve vagy a mélybe taszítva őket az örök tánc forgásában, amelyből a szenvedélyes ember szabadulni nem tud, rabolta és rabolja el azóta is örökre százmilliók szívét a föld minden pontján. 

Heltai Jenőnek köszönhetjük, hogy a mozizás élményéhez magyar szó is született.

Az angol movie mellett egyedül a magyar mozi az, ami nem a latin kinézisből származtatott szó.

Azóta a mozi az életünk részévé vált, újra és újra átéljük annak a varázsát, amikor együtt nevet és sír több száz ember az elsötétített teremben, a levegőt hasító fénysugár alatt, az óriási méretűre kivetített hősök történeteinek hatására.

Az először televízióképernyőn, később videóformátumokon, majd interneten terjedő mozgóképdömping kihívásai után az idei év világjárványa adott övön aluli ütést a filmszínházaknak. Olyan csapás ez, mint a borvidékek számára a filoxéra, amely 130 évvel ezelőtt szinte teljes mértékben elpusztította például Eger lankáinak szőlőit. Több évtizedre volt szükség a talpraálláshoz.

Teltház a Budapesti Klasszikus Film Maratonon a FIAF Bulletin 2019-es címlapján...

...üres mozik a FIAF Bulletin címlapján 2020-ban 

A mozik számára még van remény, hogy ne kelljen ekkora árat fizetniük, de a biztonságos újranyitás után elsősorban a közönségen múlik, hogy a mozgókép örökre visszazárul-e a dobozba vagy sem. Az első megrendezett magyar filmnek, az 1901. április 30-án bemutatott A táncz című filmet tekintjük, és mivel a film és a közönség nélkülözhetetlen egymás számára, e bemutatótól számítjuk a magyar film születését.

A magyar film születésének 120. évfordulójára a Nemzeti Filmintézet kiemelt programsorozattal készül.

A hazai filmszínházak, filmvetítőhelyek és filmklubok, egyszóval és a szó eredeti értelmében véve, a mozik továbbra is számíthatnak a Filmarchívum együttműködő támogatására a magyar filmek vetítésével kapcsolatban.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem