Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

A középső fiú – Korda Zoltán 125

MTI/Filmarchívum |

1895. június 3-án született Korda Zoltán filmrendező, producer, az angol filmipar kiemelkedő alakjainak számító Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója.

Kellner Zoltán néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón, apja a Salgó-földbirtok intézője, édesanyja híres szépség volt. A családfő korai halála után anyjával és testvéreivel Kecskemétre költöztek nagyapjukhoz, ahol szerény körülmények között éltek. Akkor még csak középiskolás Sándor bátyja Pesten próbált újságíróként boldogulni, de kora miatt elvileg nem publikálhatott volna, így cikkeit a katolikus liturgia szövegét idéző Sursum Corda (Emeljük fel szívünket) álnéven jegyezte. Nevét így ismerték meg, s a latinos írásmódot elvetve a fivérek később Korda néven váltak világhírűvé a filmiparban.

Színházi Élet, 1934/16

Zoltán iskoláit Kecskeméten, majd Budapesten végezte, az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1917-től a bátyja tulajdonában álló Corvin filmgyárban dolgozott, neve először 1918-ban Pásztory M. Miklós (Korda Sándor üzlettársa és a Corvin filmgyár igazgató-rendezője) társrendezőjeként szerepelt a Károly-bakák című alkotásban.

Incze Sándor, Joan Gardner, Bulla Elma, Korda Zoltán, Nagy Endre (Színházi Élet 1936/45)

Első önálló filmjét A csodagyerek címen 1920-ban forgatta, majd külföldre távozott. Bécsben operatőrként és forgatókönyvíróként alkalmazták, Berlinben az UFA filmvállalat rendezője lett. Az 1930-as évek elején költözött Angliába, ahol testvére ekkor teremtette meg a semmiből az angol filmipart a London melletti Denhamben. A London Filmnél együtt dolgozott a három Korda-testvér (Vince öccsük festőként, díszlet- és jelmeztervezőként lett ismert), állandó munkatársuknak számított Rózsa Miklós zeneszerző és Bíró Lajos forgatókönyvíró.

 A Conquest of the Air (1936) forgatásán

A harmincas években Korda Zoltán Angliában több nagysikerű kalandos-egzotikus filmet forgatott, köztük a maga korában igen népszerű és termékeny Edgar Wallace afrikai témájú művei alapján a Sanders, a folyam ura (Bosambo) című filmet, amelyben a főszerepet az akkor Angliában élő fekete énekes-színész Paul Robeson alakította. Az Indiában forgatott Elefántfiú a Dzsungel könyve egyik legvarázslatosabb elbeszéléséből, a Kis Tumáj és az elefántok táncából készült (az alkotásért Korda a velencei filmfesztiválon rendezői díjat kapott Robert J. Flahertyvel közösen), A négy toll Egyiptomban és Szudánban játszódó történelmi filmdráma.

Feleségével, Joan Gardnerrel és Sabuval, A bagdadi tolvaj főszereplőjével (fotó: NFI)

1940-ben a Korda fivérek irányításával készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelyet minden idők egyik legjobb mesefilmjének tartanak. A három Oscar-díjat – köztük a látványért Korda Vince – begyűjtő alkotás akkor forradalminak számító trükkfelvételekkel és nagyszabású díszleteivel nyűgözte le a közönséget, állítólag kisfiúként George Lucas is látta, és sokat merített élményeiből a Csillagok háborúja elkészítésekor.

"Van valami népmesei a történetben. Valamikor az ezernyolcszázkilencvenes évek derekán három fiú születik Pusztatúrpásztón, egy helybeli zsidó családban: Sándor, Zoltán és Vince. Erről a Túrkeve melletti pusztáról indulnak el, akárcsak a mesében, hódító útjukra a Kellner-fiúk. Zoltán, Vince, Sándor" – Takács Ferenc: Az örök második, Filmvilág 2010/09 (fotó: NFI)

Korda Zoltán 1940-től egy évtizeden át Hollywoodban dolgozott (itt fejezték be A bagdadi tolvajt is), az álomgyárban készítette 1942-ben Kipling műve alapján a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyvét. Bár az indiai őserdőt stúdióban építették föl, a hatás tökéletesre sikeredett: az alkotás azóta is számtalan felújítást ért meg. 1943-ban más műfajban is kipróbálta magát: Humphrey Bogart főszereplésével forgatta a második világháborús Szaharát. A filmet három Oscar-díjra jelölték, s bár végül egyet sem nyert, a kor egyik legjobb háborús filmjének nevezték. 1947-ben Gregory Peckkel Hemingway írása alapján készítette A Macomber-ügy című melodrámát.

Korda Zoltán filmrendező, Korda Sándor filmrendező és Korda Vince díszlettervező (MTI Fotó - Reprodukció)

1950-ben tért vissza Angliába, ezután készítette az apartheid problémáját középpontba állító és a brit filmakadémia legjobb filmnek járó díját elnyerő Kiáltsd, ez kedves vidék!-et, amelynek egyik főszerepét a fiatal Sidney Poitier kapta. Utolsó rendezése Terence Younggal közösen a Vihar a Nílus felett volt 1955-ben. Pályafutása végén ismét Amerikába költözött, de már nem dolgozott, 1961. október 13-án Beverly Hills-ben halt meg. Mindkét felesége – Szokollay Olly és Joan Gardner – színésznő volt, David fia szinten a filmes szakmát választotta.

Korda Zoltán emléke előtt tisztelgett a 2010. évi miskolci nemzetközi filmfesztivál, az etyeki Korda Filmparkban emlékkiállítás látható a világhírűvé vált Korda fivérek életéről és munkásságáról.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem