Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

100 éve nyílt meg a Royal Apollo mozi

MTI/Filmarchívum |

Száz éve, 1915. október 31-én nyílt meg Budapest első mozipalotája, a Royal Apollo az Erzsébet körúton.

Budapesten először 1896 tavaszán vetítettek filmet, egy Váci utcai házfalra. Az év áprilisától a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operett Színház helyén) Animatograph néven tartottak előadásokat, mindössze négy hónappal azután, hogy a Lumière testvérek Párizsban nyilvánosan is bemutatták találmányukat. A mozi jó ideig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a Paprika Jancsi műsora között rendeztek vetítéseket. Az első állandó pesti mozit 1906-ban nyitotta meg Ungerleider Mór kávéház-tulajdonos és Neumann József egykori artista az Erzsébet körút 27-ben Projektograph néven, később Odeon néven működött. A mozik száma gyorsan szaporodott, 1909-ben 46, 1913-ban már 114 volt (maga a mozi szó Heltai Jenő leleménye).

Erzsébet körút, a Royal Apolló mozi bejárata az Apolló mozaikkal, 1937 (forrás: Fortepan)

A Royal Apollót Ungerleiderék nyitották meg, hogy kiváltsák a mai Blaha Lujza téren működő, de csak ideiglenesen engedélyezett Apollo Színházukat. Helyszínnek az Osztrák Magyar Monarchia egyik legnagyobb hoteljét, az Erzsébet körúti Royal Szállodát választották. A francia reneszánsz stílusú épület az 1896-os millenniumra épült Ray Rezső tervei alapján, a homlokzatot díszítő, az évszakokat jelképező négy öntöttvas szobrot Párizsból hozatták. A vendégeket pálmakert, étterem, cukrászda és üzletsor várta, posta és bank, fodrász és jegyiroda állt rendelkezésükre, de betérhettek szalonokba, olvasóterembe, még az alagsori italmérésbe is, sőt, az épületben fürdő is működött. A szállodában hangversenyeket és felolvasóesteket rendeztek, művésztársaságok tartották itt összejöveteleiket, s az egyik díszudvarban mutatták be az első magyar repülőgépet 1909-ben. A bentlakó vendégek közé számított Bródy Sándor, Krúdy Gyula és Ady Endre is, akinek közvetlenül az utcáról volt bejárása a szobájába.

Apollo Royal Szálló plakát

A szálloda kávéházában már az átadás után tíz nappal, 1896. május 10-től vetítettek filmeket a Lumière fivérek megbízásából, a hetenként változó műsorra 50 krajcár volt a belépti díj. (A testvérek operatőrei készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. Az első magyar filmet A tánc címmel 1901-ben, az első teljes estét kitöltő, három epizódból álló magyar filmet Ma és holnap címmel 1912-ben, a mai filmek terjedelmét elérő első alkotást Mire megvénülünk címmel 1916-ban mutatták be.) A kihasználatlan dísztermet 1915-ben félmillió korona költséggel alakították át ezer ember befogadására alkalmas filmszínházzá. A lépcsőházat márvánnyal burkolták, az elegáns, színházakat idéző nézőtéren vörös plüssfüggönyök és zsöllyék várták a nézőket. Az első vetítésre 1915. október 31-én került sor, Janovics Jenő Kolozsváron forgatott, Tetemrehívás című filmje előtt a főszereplő Berky Lili mondott beszédet.

Royal Apollo mozi, 1946 (forrás: MTI/MAFIRT)

A Royal Apollo hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett, amelyet idővel Gerő István premierfilm-trösztje vásárolt meg. 1931-ben itt mutatták be az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt Jávor Pál főszereplésével. (Igazi siker csak a második hazai hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj lett. A színes filmtechnikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be.) A filmszínház az 1930-as évek végén a Magyar Film Iroda tulajdonába került, 1942-45 között Nemzeti Apolló volt a neve.

Az újjáépített Royal Szálló, 1961 (MTI/fotó: Sziklai Dezső)

Az újjáépített Royal Szálló, 1961 (MTI/fotó: Sziklai Dezső)

A második világháború alatt itt volt a Gestapo hadiszállása, Budapest ostroma során több gránátbelövést kapott. A filmszínház 1945-ben visszakapta a Royal Apolló nevet, üzemeltetését a Magyar Filmipari Rt. vette át. 1948-ban államosították, ezután évtizedekig Vörös Csillag néven működött. Az 1956-os forradalom alatt tetőszerkezete leégett, újabb belövéseket kapott. A felújítás során az eredeti belső tér teljesen átalakult: beépítették a tetőtereket, a körúti homlokzatról eltűntek a kupolák. Budapest egyik legelőkelőbb és legszebb moziját 1959 karácsonyán nyitották meg újra. Az 1980-as években a homlokzatot eredeti formájában állították helyre, a báltermet és a díszlépcsőt védetté nyilvánították.

A Vörös Csillag Filmszínház a Royal szállóban, 1961 (MTI/Fotó: Fényes Tamás; Pálfai Gábor)

A szállót gazdasági okok miatt 1991-ben bezárták, a hasznosításra kiírt versenyfelhívást egy kanadai-francia konzorcium nyerte el. A győztes a mozi helyére ismét báltermet tervezett, a hotelt irodaháznak akarták átépíteni, a pincében mozicentrumot képzeltek el. A tervek nem valósultak meg, a mozi 1993-ban újra megnyílt, és 1997-ig Apolló néven üzemelt. Ekkor egy újabb privatizációs pályázat eredményeképpen a Corinthia Konzorcium 1,18 milliárd forintért vette meg az ingatlant, s vállalta, hogy szállodát, filmszínházat és éttermet alakít ki. A szálloda épületében lévő Apolló Mozit a Budapest Film Rt. és az Állami Vagyonügynökség 274 millió forintért adta el a konzorciumnak 1998-ban, de mozi nem lett belőle, az eredeti épületben a Corinthia Royal Grand Hotel működik.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem