Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Gábor Miklós (galéria)

1919. április 7-én született Gábor Miklós, a magyar színjátszás európai rangú képviselője.

Apja mozitulajdonos volt Zalaegerszegen, így korán kapcsolatba került a filmmel. Diplomája megszerzése után, származása miatt nehezen kapott szerepet. 1941-ben a Madách Színházhoz szerződött, onnan hívták be katonának. 1945 után a Nemzeti Színház fiatal társulatában klasszikus drámák fiatal hősszerelmeseként lett egyre népszerűbb, majd szerepköre fokozatosan bővült. 1954-től 1975-ig ismét a Madách Színház tagja, elődei szemléletétől eltérően formálta meg többek között Hamlet, III. Richárd, Rómeó és Jago figuráját. 1962-ben kirobbanó sikert aratott Hamlet szerepében, Az ember tragédiájában Luciferként nyújtott emlékezetes élményt. Franciásan könnyed vígjátéki szerepei jól megfértek erőteljes drámai alakjai mellett. Töprengő alkatú, rendkívüli stílusérzékű, művészete elméletével intenzíven foglalkozó, szuggesztív színész. Érzelemgazdagon tolmácsolta a filozofikus mélységű tartalmakat, plasztikusan keltette életre bonyolult belső dinamikájú hőseit. Idős koráig képes volt kockáztatni: 1991-ben – feleségével, Vass Éva színésznővel együtt – Kecskemétre szerződött Ruszt József Független Színpadához, ahol fiatalok között újította meg színpadi eszköztárát.

Rokonszenves karaktere, jellegzetesen szép hangja a filmekben is érvényesült. 1940-ben, György István rendezésében állt először kamera elé (Beáta és az ördög). A háború után a Valahol Európában vad, de érzelmes kamasz bandavezérének szerepében aratta első nagy filmsikerét. Filmes szerepeiben is a megjelenített alak motivációját, lelki mozgatórugóit kereste. Intellektuális színésznek tartják, de szeretett szórakoztatni, humorával remekel a Mágnás Miska címszerepében. Rezonőr (Bemáth Zsiga) a Különös házasságban. Az Erkel című játékfilmben Egressy Bénit alakja. Az Állami Áruházban az ötvenes évek jellegzetesen korhű figurája, a kiváló dolgozó. Szerelmének tragikumát tudatosítani képes alak a Budapesti tavasz-ban, önmaga igazáért cselekvő hős a Keserű igazságban. Önmarcangoló, vívódó színész az Éjfélkor-ban, tetőtől talpig katona az Alázatosan jelentem című filmben, második világháborús tragikus szerelmi epizód érintettje az Alba Regiában. Fia számára legendává növő apa Szabó István Apa című filmjében, Flesh főmérnök az Álmodozások korában, pszichológus az N.N. a halál angyalában. Utolsó filmszerepét a Sértés című filmben játszotta.

Sokoldalú tehetség volt, 1970-től színpadi rendezőként is bemutatkozott, ifjú korától írt, rajzolt. Saját pályájával és a színészi hivatással foglalkozó írásait, naplóit, esszéit nyolc kötetben publikálta, a kíméletlen őszinteséggel elmesélt személyes történetek a kulisszák mögé is bepillantást nyújtanak. Állandó vitában állt magával és maga körül a világgal, ami különösen érdekes korrajzzá teszi köteteit. Képzőművészeti alkotásaiból 1988-ban rendeztek kiállítást. 

1950-től 1964-ig Ruttkai Évával ők alkották a magyar álompárt, gyermekük Gábor Júlia. Harmadik felesége Vass Éva színésznő, aki 2000-ben díjat alapított férje emlékére. 

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem