1913. szeptember végén három vállalkozó kedvű fiatalember – Fröhlich János, Az Újság című napilap rendőri riportere, Fodor Aladár, a Pesti Napló rendőri rovatvezetője és Kanitz Géza – azzal a szándékkal alapították meg filmgyártó cégüket, a Kino-Riportot, hogy a Budapesten és vidéken történő közérdekű eseményekről, aktualitásokról mozgófényképfelvételeket készítsenek, s riportjaikat az ország összes mozijában a lehető legrövidebb időn belül bemutassák a külföldi filmvállalatoktól már megszokott formában. Ez volt az első rendszeresen jelentkező magyar filmhíradó, melynek első száma 1913. november 17-én került a mozikba. Ezek még nem voltak szigorú értelemben vett heti rendszerességű filmhíradók. Néha több hét is eltelt egy-egy híradószám között, ha azonban az események aktualitása úgy kívánta, akkor volt, hogy csak néhány nap.

A filmriportok többségét sajnos csak címről ismerjük, minthogy nagyon kevés maradt meg közülük, azok is többnyire töredékesen, rosszul átírt másolaton. A korabeli újságok segítségével azonban fel lehetett tárni, milyen történetek húzódnak meg a címek mögött, miről szólhattak egykor ezek a filmriportok, sőt néha még azt is, hogy milyen felvételekből álltak. Szerencsére a bennük szereplő események többségéről a filmfelvételekkel egyidőben fényképek is készültek a képes magazinok számára, melyek alapján könnyebbé válhat a mozgóképek beazonosítása, ha esetleg előkerülnének valamelyik külföldi archívum raktárának mélyéről.

A Kino-Riport főcím változatai (1913, 1914, 1915)

Tudjuk, hogy a Kino-Riport három, hazánkban is jelenlévő francia filmvállalat, a Pathé, a Gaumont és az Eclair híradói számára is készített felvételeket a budapesti eseményekről, s arról is van tudomásunk, hogy szenzációs híradószámaiból több száz példány is eljutott a világ több nagyvárosába, így többek közt Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Rómába, Londonba, Koppenhágába. Ezek ismeretében talán nem tűnik túl merész célnak az, amit kitűztünk magunk elé, hogy megtaláljunk néhányat ezek közül az elveszett Kino-Riport anyagok közül.

Előfordult, hogy egy-egy híradószámban több rövidebb filmriport is szerepelt annak idején, de a korabeli mozihirdetések alapján úgy tűnik, a filmriportokat önálló egységként kezelték, külön-külön is bemutatták őket, sőt olykor más-más összeállításban, így az alábbiakban mi is ebben a bontásban közöljük a Kino-Riport eddig feldolgozott híradóit. 

Mozi-Világ, 1913. november 16. (forrás: OSZK)

A Mozi-világ című hetilap lelkesülten üdvözölte a legelső magyar filmhíradót: „Amit e helyen elmondani szükségesnek tartunk, röviden összefoglaljuk abban a néhány szóban, hogy itthon Magyarországon is a fejlődés természetes útjára lépett a filmkészítés, amelynek szinte gerincét nyújtja az aktuális események képekben való bemutatása. Hazai nevezetes, szenzációs napi dolgokról csak elvétve és akkor is csak egyes mozikban talált eddig kinofelvételt közönségünk, amely pedig sokkal nagyobb kíváncsisággal tekint a lokális, az őt közelről érintő események elé. Két jeles, ismert nevű újságíró – vérbeli riporterek – Fröhlich János Az Ujság munkatársa és Fodor Aladár foglalkozásuk alapján, szinte megérezték, hogy mi az, amit a közönségnek nyújtani kell. A sajtóban a riport, az aktuális eseményeknek részletesen való ismertetése dominál, a képes újságokat szinte lázas kíváncsisággal várják országszerte, tehát mennyivel inkább számíthat általános érdeklődésre az élet ezerfajtájú megnyilatkozása, ha mindazt plasztikus formában, mozgókép alakjában kapja meg a publikum. A mozi közönségének ilyen módon való szolgálására létesült a Kino-Riport, amely most, hétfőn kerül ki az első magyar film-újság modern műhelyéből. (…) A mozivilág fontos érdeke, hogy a Kino-Riport mielőbb minden »művelt mozitulajdonos vásznán« helyet kapjon, mert kétségtelen, hogy a hetenként megjelenő film-újság a publikumra olyan vonzó hatással lesz, hogy egyetlen mozgó-színház is aligha nélkülözheti műsorából. Mi, akik őrhelyünkről nézzük a mozi-tulajdonosokat érdeklő eseményeket, örömmel látjuk a Kino-Riport első lépését vászonhódító útján, amely azért nem maradhat sikertelen, mert szükség, régen érzett hiány teremtette meg és mert a mozi szolgálatába két olyan újságíró szegődött, akik bizonyára továbbra is mesterei maradnak témájuk megválasztásának. Kötelességet teljesítünk, amikor felhívjuk olvasóink figyelmét a Kino-Riportra, amely százötven-kétszáz méteres tartalmával minden héten slágert fog jelenteni.” (Mozi-világ, II. évf. 46. szám, 1913. november 16.)