Nagyvilági életművész – a nő, aki megihlette Ady Endrét és Molnár Ferencet, elcsavarta Puccini fejét és megnyerte Amerikának a második világháborút.

...

Vészi Margit, Margit Mantica, Margit Veszi Mantica
újságíró, forgatókönyvíró, festőművész, grafikus, fényképész

1885. április 27., Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1961. július 11., Palma de Mallorca, Spanyolország

Nagyvilági románcok, viharos fiatalság

Vészi József sajtómágnás, a Pesti Napló főszerkesztője lányaként gyermekkorát újságírók, művészek és értelmiségiek között töltötte. Először a Budapesti Napló szerkesztősége fölötti lakásban, majd a dunavarsányi nyaralóban folyt a társasági élet, amelynek már egészen fiatalon a középpontjába került. Tizenhárom éves korában Molnár Ferenc eljegyezte, de a lány két évvel később felbontotta az eljegyzést. Párizsban közel került Ady Endréhez, és talán Margit lelkesedése is hozzájárult ahhoz, hogy a költőnek végül stabil helye lett a Budapesti Naplónál. Az inspiráló fiatal lányra a Margita élni akar című versében emlékezett vissza:

Az új, magyar Sionnak énekét
Kezdem, kit egykor Néked megajánltam,
Hűvös nővérem, lyányos Margita,
Régen és majdnem szerelemre-váltan,
Mikor epedtem nagy-hitetlenül,
Unott asszonyhoz vakul láncozottan,
Furcsa arcom hogy finom nőknek tessék
S gyötört az Élet, e drága betegség
.

(Ady Endre: Margita élni akar, 1912, részlet)

Már fiatalon felsejlett energikus személyiségéből valamifajta tehetség, gimnáziumi évei alatt először énekhangjára figyeltek fel, de hamar rájött, hogy valójában a festészet vonzza. Budapesten Bihari Sándor téli iskolájában kezdte, Rosa Bonheur művészete volt számára a követendő minta. Bár szorgalmas és tehetséges festőnek indult, alkalmi sikertelenségein a család szellemesen élcelődött, és a „Rose Malőr”1 névvel illették. Később beiratkozott a párizsi Académie Julian női stúdiójába, ahol évtizedekkel azelőtt másik példaképe, Marie Bashkirtseff is tanult. Bár műveivel több nemzetközi kiállításon is szerepelt, saját bevallása és környezete megítélése szerint is sokkal jobb érzéke volt humoros karikatúrákhoz, mint a festészethez.

Vészi Margit (forrás: Színházi Élet, 1924/37., 12.)

Vészi Margit gyermekkorától kezdve sokat utazott, Olaszországban és Franciaországban igazi világpolgárként ismerkedett a nemzetközi értelmiség kiváló alakjaival, hazatérve pedig Csáth Gézával és Weiner Leóval kamarazenélt.

Mindeközben Molnár Ferenc kitartóan ostromolta Margitot, és bár a lányt édesapja óva intette a bódult állapotban gyakran erőszakossá váló írótól, végül hozzáment feleségül. A heves természetű Molnár Ferenc gyakran verte feleségét, viharos kapcsolatuk ihlette a Liliom című világhírű színdarabot. A férfiagressziót idealizáló darab üzenetét Margit „tudomásul vette és elvetette”– 1910-ben elvált férjétől és közös gyermekükkel, Mártával együtt Berlinbe költözött.

Lányát intézetbe adta, egyre inkább foglalkoztatta az újságírás, és kivételes személyiségek között töltött mindennapjait rendszeresen publikálta magyar nyelven. A berlini bohém társaság tagjai voltak Bíró Lajos, Vészi Jolán férje, Margit sógora, aki Korda Sándor segítségével olyan világsikerű filmek forgatókönyvírójaként lett igazán ismert, mint A hontalan hős (The Last Command, r: Josef von Sternberg, 1928) vagy A bagdadi tolvaj (The Thief of Bagdad, r: Ludwig Berger, Michael Powell, Tim Whelan, 1940); illetve a társasághoz tartozott még a filmrendező és forgatókönyvíró, Fellner Pál és Hatvany Lajos író is.

Kultúrában, háborúban a frontvonalon 

Az első világháború kirobbanásakor Vészi haditudósítóként is kipróbálta magát, írásaiból Az égő Európa címmel egy könyv is összeállt. „A rossz nyelvek szerint az első vonalban lovagolt, ahol süvítettek a golyók, mégis unalmas riportokat írt.”3 Ugyanebben az időben Molnár Ferenc is haditudósítóként dolgozott, csak éppen a csatatértől tisztes távolságban, egy félreeső kocsmában hallgatta és színesítette a katonák történeteit, amikre Vészi Margit is „Csehov vagy Maupassant tollára méltó anekdoták4-ként emlékszik vissza.

Bár sokmindenben megmutatkozott a tehetsége, egyik művészeti ágban sem alkotott igazán maradandót. Ahogy első férje, Molnár Ferenc némi rosszindulattal gyakran megjegyezte, „Margit mindig mindent mindenkinél jobban tud, de azon kívül semmit.”5

Ugyanakkor a visszaemlékezések és Vészi Margit beszámolói a saját életéről arról tanúskodnak, hogy különleges személyisége vonzotta és inspirálta a körülötte alkotó művészeket, a társasági élet emlékezetes alakjaként tartották számon.

Az efféle verbális tehetség nehezen dokumentálható, az impulzív alkatot és a társasági életben való gördülékeny közlekedést pedig a mai napig inkább tartjuk előnyös szociális készségnek, mint a tehetség önmagában értelmezhető megnyilvánulási formájának. Pedig a tehetség nehezebben kategorizálható, vagy konkrét szakmához nem társítható formái is méltóak lehetnek az elismerésre.

Sárközy Mátyás és az idős Vészi Margit Londonban (forrás: 168 óra)

Vészi Margit unokájának, Sárközi Mátyásnak elmesélt anekdotái között szép számmal akad személyiségének efféle különlegességét igazoló történet. Az, hogy elcsábította Henri Farman francia pilóta repülős bemutatójára Kármán Tódort, látszólag csupán egy kedves gesztus, ugyanakkor a feltaláló érdeklődését ez az élmény keltette fel a repülés iránt, és nem sokkal később már az amerikai légierő védőszentjének becézték. „Így nyerte meg Margit Amerikának a második világháborút.”6 – a társasági eseményeken Kármán Tódor gyakran ezzel keretezte a közös történetüket.  

A magyar költők, írók, feltalálók mellett többek között Puccinire is nagy hatással volt. Visszaemlékezéseiben Vészi Margit a világhírű operaszerző rajongása mellett azt is sejteti, hogy a Pillangókisasszony alapötletét esetleg Pierre Loti Krizantém asszonya adhatta, amit fordítóként Vészi pont abban az időben dolgozott át magyarra.

Nem sokkal később Olaszországban egyik újságíró kollegájával, az arisztokrata családból való, meggyőződéses szocialista, szindikalista Paolo Mantica báróval kötött házasságot; így lett Vészi Margitból Mantica báróné. Utazásaik mellett újra intenzíven írni és festeni kezdett, Az Estnek és a Színházi Életnek is dolgozott, illetve megjelent első novelláskötete, az Éjféli mese. Férje azonban egyre betegesebb lett, eltávolodtak egymástól, mígnem a férfi 1935-ben meghalt. Érezve a Mussolini és Hitler között egyre erősödő politikai kapcsolatot, Margit immár özvegy bárónéként az Egyesült Államokba menekült.

Borjúpörkölt nokedlivel – a hollywoodi érvényesülés fortélyai

Az Egyesült Államokban az újságírást a szigorú formai és stiláris követelmények miatt lehetetlennek érezte, inkább filmes alkotóként képzelte el magát Hollywoodban. Ugyanakkor megérkezésekor már sem sógora, Bíró Lajos, sem Korda Sándor nem voltak Amerikában, a kapcsolatok hiánya pedig igencsak megnehezítette az elhelyezkedést.

Hogy hollywoodi honfitársait magyaros ízekkel vegye le a lábukról, még főzni is megtanult, de csak távoli kapcsolatot ápolt a filmes világ néhány alakjával, többek között Henry Kosterrel, az első CinemaScope film rendezőjével, és Lengyel Menyhérttel, aki olyan filmek forgatókönyvírója volt, mint a Ninocska (Ninotchka, r: Ernst Lubitsch, 1939) vagy a Selyemharisnya (Silk Stockings, r: Rouben Mamoulian, 1957).

Margit először a Metro-Goldwyn-Mayer könyvtárosaként vállalt munkát, de kisegítő stúdióasszisztensként is dolgozott, illetve korrektúrázott, karikatúrákat rajzolt vagy éppen fotókat készített. Mivel korábban Magyarországon már forgatókönyvíróként is kipróbálta magát a Hotel Imperial (r: Janovics Jenő, 1918) című filmben, a Columbia és a Warner Brothers stúdióiban is rendszeresen próbálkozott forgatókönyv-ötletekkel. Egyetlen igazi sikerét, a Jövedelmező éjszaka (All in a Night's Work, r: Joseph Anthony, 1961) bemutatóját már nem élhette meg. A filmben Shirley MacLaine és Dean Martin fergeteges párosa bont ki egy csavaros történetet egy gazdag laptulajdonos halálának zavaros körülményeiről.

Pénze fogytával kénytelen volt New Yorkba költözni, de miután itt sem talált igazán jól fizető állást, visszatért Európába, és a könnyebb megélhetés érdekében Dél-Spanyolországba költözött. Alicante városából levelezett unokájával, Sárközi Mátyással, innen emlékezett vissza kalandos fiatalságára. Bár lánya, Sárközi Márta élete végéig megjegyzésekkel illette anyja sznobságát és saját jelentőségét túlbecsülő történeteit, az unokájával való beszélgetések teret adnak arra, hogy a világpolgár különös személyiségéből valami az utókor számára is érzékelhetővé váljon.

Vészi Margit halálát 1961-ben, nem sokkal a Jövedelmező éjszaka sikeres bemutatója előtt, altató túladagolása okozta.    

Jegyzetek

[1] Sárközi Mátyás: Margit. Budapest: Kortárs Könyvkiadó, 2019. 5.
[2] U.o. 46.
[3] Székely Ilona: Molnár Ferenc élvezettel verte, Ady Endre halhatatlanná tette a világjáró magyar múzsát. 168 óra, 2019. augusztus 7.
[4] Sárközi Mátyás: Margit. 58.
[5] U.o. 5.
[6] U.o. 47.

Források

Sárközi Mátyás: Margit. Budapest: Kortárs Könyvkiadó, 2019. 
Székely Ilona: Molnár Ferenc élvezettel verte, Ady Endre halhatatlanná tette a világjáró magyar múzsát. 168 óra, 2019. augusztus 7.
Vészi Margit tudósításai

Babos Anna

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem