Vaszary Piroska (1901–1965)

2022.09.27.

Nyilas Misi Dél-Amerikába megy – a sokarcú Vaszary Piroska Buenos Aires, Rio de Janeiro és Caracas színpadain is megmutatta tehetségét.

Vaszary Piroska, Vaszary Piri
színésznő
1901. május 19., Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1965. október 2., Palma de Mallorca, Spanyolország

Vaszary Piri nagymúltú családból származott, születésétől fogva polgárok, írók, festők, művészek vették körül. Ő maga is gyermekkorától kezdve rendszeresen írt, többek között egy testvéreivel közösen szerkesztett, családi lapba, aminek szellemesen a Rémhír címet adták. „Mivel hatalmas, nagy család voltunk, megszámlálhatatlan rokonokkal, a lap remekül jövedelmezett. Ha valaki nem tartozott az előfizetők táborába, azt irgalmatlanul kiszerkesztettük.”1 A testvéri összhang végigkísérte Piri életét, színházi karrierjében két bátyjával, Gáborral és Jánossal is volt lehetősége együtt dolgozni.

Vaszary Piri Nyilas Misit alakítja a Légy jó mindhalálig színpadi változatában (forrás: NFI)

Még ebben az időszakban, gyermekként rátalált igazi szenvedélyére; a színházból hazatárve Fedák Sárit utánozta, az iskolában pedig egy-egy felelésnél kamatoztatta színészi képességét, például ájulást színlelve.2

Komolyabban Rákosi Szidi színiiskolájában kezdett el foglalkozni a színházzal, nem sokkal később pedig Bárdos Artúr már a Belvárosi Színházhoz szerződtette. Később a Magyar Színházban és a Nemzetiben is játszott, fergeteges karikírozó képességgel formált meg karaktereket, játszott klasszikus és modern színművekben is. Idős hárpiától csíntalan iskolásfiúig, számtalan szerepben megtalálta a helyét.

Fiús neveltetés és a családi színpad

Vaszary Piri saját bevallása szerint sokat köszönhet a testvéreivel töltött gyermekévek felszabadultságának: „A fiúk eleinte sokszor megszégyenítettek, mert nő vagyok. Akkor elkezdtem őket utánozni. Gerelyvetést, birkózást tanultam. Az embernek mindenből van valami haszna. Szorgalmasan készültem fiúnak. Akkor játszottam első fiúszerepeimet, az életben. Talán azért megy ma olyan jól.”3 A színésznő páratlan sokszínűsége, a fiúszerepek iránti fogékonysága valószínűleg ebből a gyerekkori tapasztalatból fakad.

Legsikeresebb alakítása is éppen egy ilyen szerep volt, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijeként tette magát felejthetetlenné a magyar közönség számára. A regény színpadi változatáról és Vaszary karakterformálásáról az író, Móricz Zsigmond így nyilatkozott: „Mikor először láttam a Nyilas Misi szívfacsaró utolsó jelenetét fent a házi színpadon egy házi próbán, zokogó roham vett erőt rajta s a színpadról pergő könnyekkel lelépő kisfiút úgy öleltem meg, mint apa a gyermekét és úgy vigasztaltam, becéztem, mint a saját megszenvedett kis fiamat. Vagy még talán inkább, mint ötvenéves fővel, negyven év előtti önmagamat.”4

Ezt követően a gyakran „családi színháznak”5 nevezett Andrássy úti színházban játszott, ahol szerepeit Vaszary Gábor írta, a darabokat pedig Vaszary János rendezte. Ebben az időszakban csatlakozott a társulathoz a színház színésznőjeként és János feleségeként Muráti Lili is.

Móricz Zsigmond író és Vaszary Piri, Légy jó mindhalálig főszereplője, Magyar Híradó 305., 1929. december

Színházi szerepei mellett a húszas évek végétől rendszeresen kapott filmszerepeket is. A csodadoktor (1926) című néma vígjátékban Römök Malvinkát, a csúnya lányt alakította, akit a Delejfalva fürdőorvosi posztját elnyerő sikeres pályázó köteles feleségül venni. Sajnos ez a film és A napkelet asszonya (1927) című szkeccsfilm is elveszett, de a tartalomleírás elárulja, hogy a színésznő már első mozgóképes megjelenéseiben is speciális karakterszerepeket játszott. Jellegzetes arca és koránál idősebbnek tűnő megjelenése miatt gyakran formált meg vénlányokat, tanító- és nevelőnőket, háztartási alkalmazottakat, édesanyákat. Komikus vénájára erősen építettek a rendezők. Több mint 90 filmjében szinte kizárólag mellékszerepeket kapott, de ezek is remekül megmutatják a színésznő sokoldalúságát. Vaszary Piri ugyanolyan meggyőző volt A férfi mind őrült (r: Gertler Viktor, 1937) fürge, kissé bárgyú komornájaként, az Édes a bosszú (r: Vaszary János, 1937) élénk francia társalkodónőjeként vagy az Afrikai vőlegény mogorva vénkisasszonyaként (r: Balogh István, 1944).

A színésznő magánélete sem volt kevésbé intenzív, mint színpadi karrierje. Először Feld Andor nagyiparossal, majd Horváth Árpáddal, a Nemzeti Színház rendezőjével kötött rövid házasságot, végül Bodócsy Endre színházi orvos mellett állapodott meg. 1932 nyarán esküdtek, pár éven belül pedig megszületett két gyermekük, Piroska (1933) és Endre (1942) is.

A család 1944-ben az emigráció mellett döntött, feltehetőleg a közeledő front és a házaspár jobboldali világképe miatt. Az első évet Bajorországban, a pockingi menekülttáborban vészelték át, ahol tábori színház is működött és a színésznő fellépéseivel nagyon népszerű lett. Később valószínűleg Muráti Lilivel és Vaszary Jánossal menekültek Spanyolországig.6 Vaszary Piri és családja innen indulhattak Dél-Amerikába.

A Dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaság

A második világháború után Dél-Amerikába érkező művészek, Cselle Lajos és Hajmássy Miklós színészek 1948 nyarán Buenos Airesben7 megalapították a Dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaságot (Dramática Húngara de América del Sur). A társasághoz nem sokkal később csatlakozott Vaszary Piri is, olyan színészek mellett, mint Páger Antal, Szilassy László vagy Szeleczky Zita. Az előadásokon műkedvelők segítették a profi színészek munkáját, a társulat havi rendszerességű előadásai mellett pedig fellépett Rio de Janeiróban és São Paulóban is. A klasszikusok mellett új színműveket is színpadra állítottak, Piri testvére, Vaszary János és Kerecsendi Kiss Márton tollából.8

Az itteni körülmények új kihívások elé állították a színészeket, a színjátszás mellett gyakran rendezniük is kellett. Nem meglepő, hogy a Légy jó mindhalálig rendezőjének például a Nyilas Misi szerepében egykor elsöprő sikert arató Vaszary Pirit kérték fel.9

1954-ben törés követezett be a társulat életében, amelyben Cselle Lajos, Eszenyi Olga és Szilassy László az egyik, Páger, Komár Júlia és Vaszary Piri a másik oldalon álltak.10 Ezt követően a színésznő Venezuelába, Caracasba utazott, és ott megalapította a Vaszary Piroska Színésztársulatot, ahol több mint harminc előadást rendezett fiatal cserkészek közreműködésével.

A hatvanas évek elején Piri férje, Bodócsy állásajánlatot kapott egy torontói magánkórházból, így a kiegyensúlyozott élet reményében a család újra útra kelt. A békés kanadai élet álma hamar meghiúsult, a férfi váratlanul összeesett, majd heteken belül rákos megbetegedésben elhunyt. Piri Palma de Mallorcán élő idős édesanyja mellett keresett megnyugvást, de a tragédiát tragédia követte. A színésznő súlyos fejfájással küzdött, agydaganatot diagnosztizáltak nála. 1965. október 2-án halt meg, alig pár héttel férje után.11

IMDb
Hangosfilm

Jegyzetek

[1] Vaszary Piri: „Rémhír.” Uj Idők, 1935. 41/2, 187.
[2] Pán Imre: Ilyen jó légy mindhalálig — mondta Móricz Zsigmond Vaszary Piroská-nak a „Légy jó mindhalálig" 25. előadása után. Színházi élet, 1930, 5.szám, 86.
[3] Uo., 87.
[4] Móricz Zsigmond: „Vaszary, az remek...!” Színházi Élet, 1929. 51. szám, 8.
[5] Somody István: Emlékezés Vaszary Pirire. Képes Magyar Világhiradó, 1975, 5. évfolyam, 4. szám, 22.
[6] Fernando Arzallus: Zestoako hungariar lilia. Danbolin.
[7] Dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaság. Magyar Színházművészeti Lexikon. MEK. Ennek a forrásnak ellentmond: Szabó László: A Délamerikai Magyar Színjátszó Társaság. Krónika, 1989/3, 10–13.
[8]Szilágyi Ágnes Judit: Aficionados y profesionales en las escenas húngaras en América del Sur. In: Un viajero por caminos hispanos: Libro homenaje al profesor Ádám Anderle
[9] Kutasi Kovács Lajos: Makói vándorszínész Dél-Amerikában. Délvilág, 1990. nov.
[10] Szilágyi Ágnes Judit: Aficionados y profesionales en las escenas húngaras en América del Sur. In: Un viajero por caminos hispanos: Libro homenaje al profesor Ádám Anderle
[11] Nyisztor Zoltán: Az elkallódott haza. Hídfő Könyvtár. 1980 március, 15. évfolyam, 1. szám, 26.

Források

Somody István: Emlékezés Vaszary Pirire. Képes Magyar Világhiradó, 1975, 5. évf., 4. szám, 22.
Fernando Arzallus: Zestoako hungariar lilia. Danbolin.
Dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaság. Magyar Színházművészeti Lexikon. MEK. Ennek a forrásnak ellentmond: Szabó László: A Délamerikai Magyar Színjátszó Társaság. Krónika, 1989/3, 10–13.
Szilágyi Ágnes Judit: Aficionados y profesionales en las escenas húngaras en América del Sur. In: Un viajero por caminos hispanos: Libro homenaje al profesor Ádám Anderle
Kutasi Kovács Lajos: Makói vándorszínész Dél-Amerikában. Délvilág, 1990. nov.
Vaszary Piri: „Rémhír.” Uj Idők, 1935. 41/2, 187.
Pán Imre: Ilyen jó légy mindhalálig — mondta Móricz Zsigmond Vaszary Piroská-nak a „Légy jó mindhalálig" 25. előadása után. Színházi Élet 1930/5, 86.
Móricz Zsigmond: „Vaszary, az remek...!” Színházi Élet, 1929/51, 8.
Géger Melinda: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család. Somogyi Múzeumok Közleményei 18. Kaposvár, 2008, 355 - 374.