Kora egyik legtermékenyebb színműírója, maradandó vígjátékok és melodrámák szerzője, aki naggyá tette Muráti Lilit.

...

Vaszary János, Vaszary János Antal, Vaszari János, Juan Vaszary, Johann Vaszary, Johannes von Vaszary, Johann von Vásáry, Johann von Vaszary, John Vasary

forgatókönyvíró, színműíró, rendező
1899. január 11., Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1963. november 20., Madrid, Spanyolország

Vaszary János 1925-ben (forrás: Wikipedia)

Nagymúltú polgári családban született a tizenkilencedik század végi Budapesten. Édesapja Vaszary Gábor főjegyző, apai nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek, keresztapja a korszak ünnepelt festője, a vele azonos nevű Vaszary János volt. Szigorúan vallásos neveltetésben részesült, gyermekként nyári vakációit az érseki palotában töltötte. Tizenhét éves korában önként bevonult katonának, az első világháború után pedig jogi tanulmányokba kezdett a fővárosban, édesapja kívánsága szerint.

Képzését a Monarchia szétesése és az őszirózsás forradalom húzta keresztül, ekkor jog helyett filozófiát és képzőművészetet kezdett tanulni, de érezte, hogy valójában a színház világa vonzza. 1921-ben Az Est tudosítójaként Párizsba ment, az ott töltött három év alatt színházrendezést is tanult, és olyan világhírű írókat, rendezőket, színészeket látott munka közben, mint Georges Pitoëff, Louis Jouvet vagy Gaston Baty. Hazatérésekor először színészként alkalmazták, majd a Vígszínház és a Magyar Színház rendezőjeként dolgozott, de egy vállalati átalakulás miatt munkája kritikai elismertsége ellenére is elveszítette állását.

A harmincas évek elejétől kezdve számos nemzetközi sikerű színművet írt, és közben filmrendezőként is bemutatkozott a magyar közönség előtt.

Többek között ő volt a Rád bízom a feleségem (1937) című zenés romantikus komédia forgatókönyvírója és rendezője, és olyan népszerű vígjátékokat rendezett, mint a Mámi (1937), a Tokaji rapszódia (1937) és a Papucshős (1938). Neve ebben az időben német nyelvterületen is egyre ismertebbé vált, ahol több filmet jegyzett forgatókönyvíróként, például a Gaál Franciskának nagy sikert hozó Péter (Peter, r: Henry Kosterlitz, 1934) című alkotást, vagy Bolváry Géza (Szerelemmel vádollak! / Es flüstert die Liebe, 1935), Theo Lingen (Pofon az éjszakában / Was geschah in dieser Nacht?, 1941; Tolle Nacht, 1943) és Georg Jacoby (Die Frau meiner Träume, 1944) rendezéseit.

Vaszary János az 1930-as években az Andrássy úti Színház rendezője, majd főrendezője lett, amelynek társulata 1937-ben a Paulay Ede utcába költözött, a mai Újszínház helyére, ahol Andrássy Színház néven folytatta működését. A rendező 1941-től már az Andrássy Színház igazgatója volt. Testvéreivel, Vaszary Gábor íróval és Vaszary Piri komikával együtt dolgoztak a színház produkcióin. Az Egy nap a világ című háborús színmű nem csak azért volt különleges, mert a színház történetében ez a darab volt legtovább műsoron1, de azért is, mert ennek próbáin ismerkedett meg az író-rendező Vaszary János és az addigra már komoly elismertségnek örvendő színésznő, Muráti Lili. Hamarosan össze is házasodtak, azonban a kor normáitól eltérően még sokáig külön éltek. Szakmai kapcsolatuk ennek ellenére elválaszthatatlan társakká tette őket.

„Jani csak nekem írt. Azért volt olyan nagy sikerem, mert ő remekül tudta, hogy mit kell csinálni”2 – Muráti visszaemlékezése szerint az író úgy alakította a darabokat, hogy ő már a többi karakter által előkészített tökéletes pillanatban lépjen színpadra, szórakoztató megjegyzéseivel és jelenlétével elkápráztatva a közönséget. „Vaszary Pygmalionjaként működött Murátinak.”3 Valóban, az író-rendező és a színésznő innentől kezdve színházban és filmen gyakran dolgoztak együtt. Legnagyobb közös sikereik közé tartozik a Megálmodtalak (r: Vaszary János, 1943), a Kölcsönadott élet (r: Bánky Viktor, 1943) és az Egy nap a világ 1944-es filmváltozata. Az Egy nap a világ a korszak egyik legnépszerűbb háborús melodrámája, a frontról szabadságra érkező, hűtlen menyasszonyában csalódott főhadnagy, Tamás, és a vöröskeresztes ápolónő, Mária szerelmének története. A filmben a színdarabban is fellépő színészek szerepeltek, Tamást Bilicsi Tivadar, Máriát Muráti Lili játszotta. Az alkotást a háború után betitották, később elveszett, de azonos című tangó slágerét, amelynek szövegét Vaszary János, zenéjét De Fires Károly írta, ma is gyakran feldolgozzák.

A macska felugrott az asztalra

Miután a rádió bemondta, hogy az oroszok átlépték a magyar határt és Budapest felé tartanak, a házaspár menekülni próbált a fővárosból, de autójuk lerobbant, így nem jutottak messzire. Az ostrom alatt bujkálni kényszerültek, miközben egyre többen jelentették fel őket, többször fogságba is estek, amiből mindig sikerült kijutniuk valahogy. Vaszary János érzékletesen ír ezeknek a hónapoknak a megpróbáltatásairól Zörgetik az ajtót című visszaemlékezésében, amely az 1944 karácsonyától emigrációjukig tartó időszakot mutatja be. 1946-ban a házaspár végül titokban átszökött az osztrák határon. Vaszary így ír érzéseiről: 

„Sokszor hagytam már el eddig is a magyar határt. De ez nem volt ugyanaz. Eddig tudtam, hogy vissza fogok térni. Hosszabb vagy rövidebb idő múlva egyszer csak megérkezem Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Taxit veszek és az ismerős utcákon át haza megyek. Haza, ahol otthonom, családom, barátaim, ismerőseim vannak. De most nincs Budapest. Nincs Keleti pályaudvar. Nincsen taxi. Az ismerős utcák is romokban hevernek. Nincs otthonom, nincs családom. Talán barátaim, ismerőseim sem élnek már. És ki tudja, visszajövök-e valaha.”4

Rövid ausztriai tartózkodás után eljutottak Párizsba, de gyorsan ott kellett hagyniuk a francia fővárost. Neuillyben bujkáltak, mígnem ismerőseik segítségével végül átjutottak a francia-spanyol határon. Spanyolországba érve kellemes meglepetés fogadta a házaspárt, San Sebastián városában ugyanis éppen Vaszary Angyalt vettem feleségül című darabja volt műsoron. Vaszaryék természetesen elmentek megnézni az előadást, a rendező, Arturo Serrano pedig tudomást szerzett az ottlétükről. Az előadás szünetében a színpadról köszöntötte a magyar párt, és hogy bemutassa a nagyérdeműnek a darab szerzőjét, felhívta maga mellé Vaszaryt is. Az előadás után újabb vígjátékot rendelt a magyar írótól.5

Kalandos menekülésük történetét Vaszary egy, a viszontagságos utat humorral ábrázoló regényben is feldolgozta A macska felugrott az asztalra címmel. Bár vándorlásukat követi, a könyvből nem tudható meg túl sok információ sem pontos útvonalukról, sem azokról a barátokról, akik segítettek nekik. A macska felugrott az asztalra emigrációjuk hatodik karácsonyán jelent meg, és akkora siker lett, hogy Vörösváry István szerint ez a mű indította be kanadai kiadóját, amely aztán Horthy-emlékiratokat vagy Mindszenty József műveit is megjelentette.6

Magyar tehetségek a spanyol művészvilágban

Vaszary és Muráti San Sebastiánból Madridba költöztek. Itt Lili a spanyol rádió magyar tagozatának dolgozott, János pedig számos írását és színpadi művét publikálta. Révész Andor (Andrés Révész) író és Vajda László (Ladislao Vajda) rendező mellett Vaszary János (Juan Vaszary) is szerepet kapott az ötvenes évek madridi művészvilágában.

Színházi munkáiban együttműködött Álvaro de la Iglesia író-humoristával, A meggyilkolt asszony esete című színdarabjukat megjelenésekor az egyik legsikeresebb spanyol vígjátékként tartották számon.7 Élénk kapcsolatban állt a Dél-Amerikai Magyar Színjátszó társasággal is, akik gyakran dolgoztak az író színműveivel.8 Vaszary élete végéig humoros darabokat írt Spanyolországban, történetei középpontjában gyakran karakteres, erős akaratú, nagyszájú vagy egyszerűen csak határozott női főszereplők álltak. Bár az író haláláig Madridban élt, utolsó, posztumusz munkája a magyar filmhez kötődik, Makk Károly az ő művét adaptálta A vörös bestia című, 1995-ös filmjében.

IMDb
Filmportal.de
Hangosfilm

Jegyzetek

[1] Molnár Gál Péter: Muráti életrajz IV. Criticai Lapok, 2011. 5-6. szám, 60.
[2] https://www.youtube.com/watch?v=ICLE0XRj7jA
[3] Molnár Gál Péter: Muráti életrajz V. Criticai Lapok, 2011. 7. szám, 33.
[4] Vaszary János: Zörgetik az ajtót... Naplójegyzetek 1944 karácsonyától 1946 júniusáig az oroszok által megszállt Magyarországon. Budapest: Szabad tér, 2007. 285.
[5] Guilmain, Andres: Los escritores, en la intimidad. Juan Vaszary. Madrid, 1956. július 3., 12.
[6] Horváth Gábor: Vérátömlesztés Torontóból. Budapesti beszélgetés Vörösváry Istvánnal. Népszabadság, 1992. május 20., 15.
[7] Király István (ed.): Világirodalmi Lexikon. Kamc-Lane. Budapest: Akadémiai Kiadó, VI. kötet, 1979. 866.
[8] Szilágyi Ágnes Judit: Aficionados y profesionales en las escenas húngaras en América del Sur. In: Un viajero por caminos hispanos: Libro homenaje al profesor Ádám Anderle

Források

Guilmain, Andres: Los escritores, en la intimidad. Juan Vaszary. Madrid, 1956. július 3., 12.
Horváth Gábor: Vérátömlesztés Torontóból. Budapesti beszélgetés Vörösváry Istvánnal. Népszabadság, 1992. május 20., 15.
Interjú Muráti Lilivel, Budapesten
Király István (ed.): Világirodalmi Lexikon. Kamc-Lane. Budapest: Akadémiai Kiadó, VI. kötet, 1979. 866.
Molnár Gál Péter: Muráti életrajz IV. Criticai Lapok, 2011. 5-6. szám, 60.
Molnár Gál Péter: Muráti életrajz V. Criticai Lapok, 2011. 7. szám, 33.
Molnár Gál Péter: Muráti életrajz V. Criticai Lapok, 2011. 8. szám, 8.
Szilágyi Ágnes Judit: Aficionados y profesionales en las escenas húngaras en América del Sur. In: Un viajero por caminos hispanos: Libro homenaje al profesor Ádám Anderle
Vaszary János: Zörgetik az ajtót... Naplójegyzetek 1944 karácsonyától 1946 júniusáig az oroszok által megszállt Magyarországon. Budapest: Szabad tér, 2007.

Babos Anna

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem