Perczel Zita – Az önmagát eltüntető díva

2018.04.26.
Perczel Zita, a két háború közötti korszak egyik legnépszerűbb színésznője a nyolcvanas évek elején vetette papírra memoárját, amely 2000-ben a Filmarchívum közreműködésével jelent meg. A karcsú kötetben – amelynek megjelenését már nem érhette meg – a színésznő visszatekint az életútjára.

Perczel Zita
színésznő
1918, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1996, Budapest, Magyarország

Hosszú életében sikerek és mélypontok, ünneplés és teljes elszigeteltség váltották egymást, miközben négy országban élt, három sikertelen házasságból három gyereke született. A könyv egy őszinte, bölcs asszony önkritikus számvetése, de korrajz is, számtalan érdekes részlettel és megfigyeléssel. Megjelenik benne a harmincas évek úri Magyarországa, a színház és film világa, a párizsi orosz kolónia, a hollywoodi baloldal (!), a magyar emigráció Kaliforniában és Rómában. De képet kapunk arról is, hogyan lehet túlélni egy idegösszeomlást a csillogó felszín mögött, anélkül hogy bárki is tudna róla vagy akár csak észrevenné. Önéletírása alapján gyűjtöttünk össze 10 kevésbé ismert tényt az életéből.

1. 15 évesen felvették a színiakadémiára

1918. április 26-án született, apja, Perczel Attila katonatiszt volt, az 1848-as honvédtábornok leszármazottja. Nagyon fiatalon felvették a Színművészeti Akadémiára, holott belesült a felvételin előadott versbe, de volt egy kis protekciója: apja együtt járt a Ludovikára Gömbös Gyulával. Az elszegényedett úri família az utolsó kétholdas birtokát adta el, hogy Zita elegáns ruhákban járhasson az akadémiára, ahol évfolyamtársai a nálánál jóval idősebb Básti Lajos, Fónay Márta, Gobbi Hilda, Szörényi Éva voltak. Tanulmányait másfél év után félbehagyta, mert 1934-ben a Nemzeti Színház szerződést ajánlott neki, első szerepét Herczeg Ferenc A dolovai nábob lánya című darabjában kapta.

2. Szolidaritásból mondott fel a Nemzetiben

A Nemzetiben a szakma legjobbjaival játszhatott együtt, Bajor Gizi, Ódry Árpád, Uray Tivadar voltak a partnerei, de 1935-ben leváltották pártfogóját, az igazgató Voinovich Gézát, és egy tollvonással nyugdíjazták a nagy színészgenerációt. Bár ő maradhatott volna, eltépte a felkínált új szerződést és a Vígszínházhoz szerződött. Idős korában ezt élete egyik legrosszabb döntésének tartotta, mert a könnyű darabokban játszott mellékszerepek nem jelentettek kihívást. Estéről-estére lámpalázasan unatkozott a színpadon – írja, – ahol olyan sztárok játszották a főszerepeket, mint Fedák Sári, Darvas Lili, Gombaszögi Frida vagy Muráti Lili.

További fotók és érdekességek az alábbi galériában:

3. Filmes karrierje egy slágerrel indult

Filmen is sablonos szerepeket kapott – az ártatlan úrilányét – de Gaál Bélával sokkal szívesebben dolgozott együtt, mint színházi rendezőjével, Jób Dániellel (aki folyton szemére vetette, hogy elherdálja a tehetségét). Első filmszerepét az Új rokon-ban Kabos Gyulával és Gózon Gyulával játszotta, a film népszerű betétdala egy csapásra híressé tette (Kislány, kezeket fel). Minden romantikus vígjáték modelljében, a Meseautóban gépírólányt alakított, aki beleszeret az álruhás igazgatóba. A Lovagias ügy, a Budai cukrászda, a Duna-parti randevú, a Marika – mind nagy sikerek lettek. Filmjeiben a korszak egyik nőideálját testesítette meg, a csinos, mosolygós, őszinte fiatal lányt. Kedvenc partnere Kabos Gyula volt. Rendezői Székely István, akit korábban az a vád ért, hogy csak feleségét, Ágay Irént foglalkoztatja, és Gaál Béla, akihez – anyja nagy felháborodására, hiszen a rendező jóval idősebb, ráadásul nős volt – gyengéd szálak is fűzték.

4. London nem hozott neki szerencsét

Egy magyar ügynök összehozta az angol filmipart megteremtő, szintén magyar származású Alexander Kordával, aki azonban nem figyelt fel rá. Rövid londoni útja során viszont végzetesen beleszeretett egy orosz emigránsba, aki néhány hónappal később rákban meghalt. Mivel a színésznőt filmes munkái hazaszólították, csak két hetet tölthettek együtt, de ez a viszony olyan maradandó hatást gyakorolt rá, hogy további szerencsétlen kapcsolataiban is ezt a rejtélyes férfit kereste, két férje is orosz emigráns volt.

"Háromszor voltam férjnél. A legjobb lett volna az első férjem – azt hagytam el leghamarabb. A legrosszabb volt a második (a fiam apja) – azzal éltem a leghosszabb ideig. A harmadik (a lányok apja) volt a legtisztességesebb, a legjóságosabb, a legdrágább – s a végén azzal fordult minden a legrosszabbra." 

5. Fernandel főszerepet kínált neki

Mivel a Vígszínházban nem érezte jól magát, a filmsikereknek pedig nem tulajdonított nagy jelentőséget, 1937-ben elhagyta az országot. Még húszéves sem volt ekkor. Párizsban rögtön sikeres lett, ötszázas szériát játszott a Barbara című darab főszerepében, külön szobát kellett nyitni a virágoknak, amiket estéről-estére kapott. Filmes karrierjében áttörést hozhatott volna, hogy a korszak egyik legnépszerűbb komikusa, a „francia Kabos”, Fernandel főszerepet kínált neki, de színpadi szerződése miatt ezt nem tudta elvállalni. A sors iróniája, hogy éppen leendő első férje, a turnémenedzsere nem engedte el forgatni a megkötött szerződésre hivatkozva.

6. Francia társulatával bejárta a világot

Így a világhír helyett világturné várta: Algériában, Rio de Janeiróban, Buenos Airesben játszotta tovább sikerdarabjait, és az elvárásoknak megfelelően francia színekben reprezentált. Könyvében megkapó humorral foglalja össze útiélményeit. Pechjére, éppen a háború kitörése idején tért vissza Párizsba, ahonnan egy szál ruhában, terhesen volt kénytelen menekülni. Házassága megromlott, új élettársával, egy orosz forgatókönyvíró-producerrel a német megszállás elől Amerikába menekült. Már New Yorkban született meg fia, Attila.

7. Hollywoodban élte át legnehezebb éveit

Hamarosan Hollywoodba költöztek, de a filmvilág központjában nem várta szerep. Második, majd harmadik férjével (aki szintén orosz emigráns forgatókönyvíró volt) nagy társasági életet éltek spanyol stílusú villájukban, körülvéve a magyar és az orosz emigráns kolóniával. Társaságukba tartozott sok híres európai művész, Jean Renoir, Antoine de Saint-Exupéry, de távolról még Thomas Mann is. A színes forgatag közepén mégis magányos volt, csak a zseniális magyar forgatókönyvírók, Vadnai László és Lengyel Menyhért voltak a barátai, feleségeikkel együtt. Először diszkréten, majd egyre látványosabban boldogtalan életet élt Hollywoodban, szellemileg és érzelmileg elszigetelődött, súlyos depresszióba esett, amin csak hosszas terápiával jutott túl. Ekkor hajójegyet váltott, és két lányával visszaköltözött Párizsba. Több mint tízéves kihagyás után a francia színpadon ismét sikeres lett, a korszak legendás író-rendező-színészével, Sacha Guitryvel játszott együtt. 1951-től élete talán legboldogabb 10 éve következett. Miután utolsó – magyar – élettársa öngyilkos lett, a színésznő elhagyta Párizst.

8. Az életben is ideális nagymama volt

Híres időskori szerepe Csiky Gergely Nagymamája volt, az életben azonban már sokkal előbb szupernagyi lett. 1966-ban már felnőtt lányai után Madridba, majd Rómába költözött, visszavonult, unokáját nevelte, aki később hálából és tiszteletből felvette a nevét. Trasteverei lakása a római magyar kulturális élet központja lett, látogatták a régi barátai, a Római Magyar Akadémia fiatal ösztöndíjasai, újságírók, művészek, filmesek. Híres volt kapcsolatteremtő képességéről, szellemességéről, igényességéről, nem volt olyan magyar vonatkozású kulturális esemény, ahol ne lett volna jelen. Annak ellenére, hogy 40 évet töltött a hazájától távol, mindvégig hibátlanul beszélt magyarul. 

9. Túl a hatvanon kezdett új karriert

A nyolcvanas évek elejétől Magyarországon színpadon és filmben egyaránt újra felfedezték. 1991-ben a Budapesti Kamaraszínházban vitte sikerre Noel Coward darabját, a Forgószínpadot, Kecskeméten Csiky Gergely Nagymamájában játszott. Szerepet kapott Mészáros Márta Örökség, András Ferenc Dögkeselyű és Sőth Sándor A nagy postarablás című filmjében, és több tévésorozatban. A Dögkeselyűben a Meseautó részlete is felvillan egy pillanatra: a főszerepet játszó Cserhalmi György tévéjén megy éppen. Perczel Zita az egyik szélhámosnőt alakítja:

 
10. Az elmulasztott lehetőségek mesterének tartotta magát

Élete végén mégsem volt elégedett: „Én meg vagyok győződve arról, hogy az én életem a leghülyébb. Nem is tudom megbocsátani magamnak, hogy ennyi szerencsével, ennyi kivételes szituációval ennyire keveset tudtam összehozni. Bár igaz, ehhez kivételes tehetségre volt szükség. Ez az egyetlen tehetségem, amit szomorúan el kell ismernem.” Egy vágya azonban teljesült: Budapesten halt meg, itt is van eltemetve. Kardos Ferenc A világ legkisebb alapítványa című filmjének forgatására érkezett haza, de súlyos betegsége miatt ezt a szerepet már nem tudta eljátszani, 1996. április 4-én meghalt. Szinte jelképesen, éppen aznap este adta le a tévé azt a Kisváros-epizódot, amelyben egy jósnőt játszott, aki önmagát is eltünteti.

Az idézetek Perczel Zita visszaemlékezéseiből származnak (A Meseautó magányos utasa, Áron kiadó, 2000, szerkesztette és az előszót írta: Bárdos Judit)

IMDb
Hangosfilm