Regényes kezdetek

A mindig sportos Muráti Lili (forrás: Színházi Élet, 1936/52., 78.)

Muráti Lili életét gyermekkorától kezdve különös történetek romantikus félhomálya övezi. A Muráti Teodóra Aurélia néven született színésznő születésének pontos dátuma sokáig tisztázatlan volt, így a színésznő nyilvános megszólalásaikor letagadhatott néhány évet. Mivel a nagyváradi levéltár leégett, születésének helyéről is ellentmondásos információk maradtak fenn, Muráti például több interjúban is azt állította, hogy egy Párizsba tartó vonaton látott napvilágot. Az viszont bizonyos, hogy már élete első éveiben is sokat utazott; négyéves koráig Párizsban élt, ahonnan a háború kitörésekor családjával együtt internálták. A háború alatt kicserélték őket, így kerültek haza, de előtte egy ideig Bulgáriában is éltek, ahol az apa egy hajóállomás parancsnoka volt. Később egy másik munka miatt Németországba mentek tovább, ahol a lányt a simbach-i nevelőintézetbe íratták, hogy az ottani angolkisasszonyoktól tanulhasson. A lány sportos testalkata és kalandvágyó, eleven természete miatt ebben az időszakban még úszónő szeretett volna lenni.

Szegeden kezdte az elemi iskolát, ahol az iskolai ünnepségek nagy sikerű fellépője volt, a tanulásban viszont nem jeleskedett, ezért a család Marienhöhebe küldte, hogy apácák neveljék. Fegyelmezés helyett az apácák lelkendezve számoltak be a családnak a lány sikeréről egy Szentivánéji álom előadásban. Ennek hatására szülei Pestre engedték, hogy a Rákosi Szidi színiiskolában tanulhasson. A pesti évek kezdeti nélkülözésére kislányos romantikával emlékezett vissza: „Kivettünk ketten egy albérleti szobát. A szoba a ház legfelső emeletén volt. Rideg, óriási szoba. Ebből a szobából művész-szobát varázsoltunk. Hogyan? Újságokból, magazinokból kivágtuk a színészek, színésznők és meztelen táncosok fényképét, s ezeket a képeket a hazulról kapott akácmézzel felragasztottuk a falra. Üres Cinzano üvegeket kértünk ajándékba a házban lakó csemegéstől és az üvegeket a fal mellett sorba állítottuk. Így akartuk tudomására hozni mindenkinek, hogy mi ketten iszákosak és bohémek vagyunk! Sohase fűtöttünk. Erre nem volt pénzünk.”¹

Az első kiugrás: Tűzmadár

A Berlinből hazatérő rendező, Bárdos Artúr 1932-ben a Rákosi Szidi színiiskola növendékeként figyelt fel a fiatal Murátira. Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjában egy csapásra sikeres színésznővé vált, a kritika elsősorban maníroktól mentes játékát emelte ki, a bemutató után nem sokkal jelenségét és játékát már Greta Garbohoz hasonlították.² Gajdó Tamás színháztörténész állítása szerint³ a színésznő játéka azért volt olyan visszafogott, mert izgatottságában a nagy gesztusokat kerülve, két kezét hátul összekulcsolva játszott. A fiatal színésznő nem sokkal később már a Vígszínház színpadára került, az igazi elismertséget azonban számára is a film hozta el.

Muráti Lili a negyvenes években (forrás: MTI)

1935-ben Gaál Béla A csúnya lány című vígjátékával indul, a screwball comedy műfajának első igazán jelentős magyar színésznőjeként. Ebben a műfajban a történetek szerelmi cívódása inkább hat feszült, vicces csatározásnak, mintsem meghitt együttlétnek. A színésznő agyafúrtan túljár a férfiak eszén és ő viszi előre a cselekményt. Természetesen a screwball comedy elmaradhatatlan része volt a boldog befejezés, a végső egymásra találás, megerősítve ezzel a korabeli társadalom elvárásait.

Másik ugyanekkor készült filmje, az Elnökkisasszony (r: Marton Endre, 1935) hasonló műfaji sajátosságokat mutat, de míg az előbbiben alkalmazott, itt már egy cégvezető gazdag lányaként szekírozza egyik beosztottját, akibe természetesen fülig szerelmes. Mindkét filmben két ikonikus színész, Kabos Gyula és Jávor Pál a partnere. Életteli játékával csak éppen annyira válik bosszantóvá, hogy komikus legyen, bájos és szerethető maradjon a közönség számára. Muráti színházi szerepeihez hasonlóan ezekben a filmekben sem „turbékoló galamb és selymes cica”⁴ hanem kacér és öntudatos párduc, vékony és elegáns, a modern nő megtestesítője, immáron egy egész ország számára.

Bár a pletykalapok több ízben összeboronálták Jávor Pállal, a színésznő végül Vaszary János íróval kötött házasságot. Ezzel elkötelezte magát a Vaszary vezette Andrássy színháznak is, amely azonos a mai Újszínházzal. Vaszary két testvérével, Vaszary Gábor íróval és Vaszary Piri komikus színésznővel családi alapon működtette színházát, amely a korszak egyik legnépszerűbb magánszínháza volt.

Muráti sikerei a háború közeledtével, majd annak idején, és később a német megszállással sem hagytak alább. A háború éveiben bohózattá formálódó vígjáték ideális műfajnak bizonyultak az egyre kiszámíthatatlanabb nőfigurákat megformáló színésznő számára, akinek férje ekkor már sorozatban gyártotta a felesége alakjára szabott darabokat. A vásznon a férfiakat őrületbe kergető Muráti látható volt Vaszary János olyan háborús drámáiban is, mint a Kölcsönadott élet (r: Bánky Viktor, 1943), vagy az Egy nap a világ (r: Vaszary János, 1943), amit színházi sikere miatt vittek filmre a színpadi szereposztásban, melyben Muráti partnere Páger Antal és Bilicsi Tivadar voltak.

Menekülés Európán át Franco Spanyolországába

A felszabadító szovjet csapatok közeledtével a jobboldali érzelmű házaspárnak menekülnie kellett Magyarországról. Autójuk azonban lerobbant az esztergomi országúton, így vissza kellett térniük Budapestre, amely hamarosan szovjet megszállás alá került. Megjárták az Andrássy út 60-at, majd vidéken bujkáltak, végül rokoni segítséggel⁵ Ausztriába jutottak. Innen Münchenen át Párizsba mentek⁶, ahol letartóztatták a háború- és népellenes bűncselekményekkel gyanúsított színésznőt és rendezőt, de konkrét bizonyíték hiányában hamar szabadon is engedték őket. Mivel franciaországi magyar közösség elé nem állhattak, Neuillyben húzták meg magukat, majd Normandián keresztül Észak-Spanyolországba menekültek.

Rezsny Hedvig fényképész műterme 1938-ban. Márkus Margit színésznő portrét készít Muráti Liliről (forrás: Fortepan / Bojár Sándor)

Cikkek és visszaemlékezések sora említi a házaspár nyilvános megszólalásait és szellemi munkáját a német megszállók oldalán⁷, de mindezt a színésznő tagadta, és irigyei vádaskodásának tudta be. Muráti 1948-ban elvesztette magyar állampolgárságát, és bár bíróság előtt sosem ítélték el hivatalosan, tény, hogy Franco Spanyolországa lett a színésznő választott otthona.

A francia határon át San Sebastiánba érve újra fordult a házaspár szerencséje. Kezdetben egy orvos barátjuk, Jose Elosegi Larrañaga segítségével Zestoában telepedtek le⁸, és a színésznő a Spanyol Nemzeti Rádió (RNE) magyar nyelvű órájában bemondónőként kapott állást. Nem sokkal érkezésük után aztán váratlanul felfigyeltek rájuk: „Első, viszonylag nyugodt pillanatunkban fölfedeztük a színházi plakáton az Angyalt vettem feleségül című Vaszary-darabot. Csak a kakasülőre tudtunk jegyet venni, ám az előadás közben elterjedt, hogy a darab magyar írója itt van, s az előadás végén ezt az igazgató be is jelentette. Tomboló lelkesedéssel fogadott bennünket.”⁹

A közönség kifejezetten szerette Muráti akcentusát¹⁰, így első három-négy szerepében szándékosan rossz nyelvhelyességgel írták neki a szerepeket¹¹. Nem sokkal később saját társulatot alapított, amiben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Ángel de Andrés vagy Emilio Gutiérrez Caba, akikkel jellemzően zenés darabokban és vígjátékokat dolgoztak fel.

Kisebb szerepeket kapott spanyol filmekben is, musicalekben, romantikus drámákban és vígjátékokban. Mellékszerepei közül kiemelkedik az angol rendező, David Lean Oscar-díjas filmjében, a Doktor Zsivágóban (Doctor Zhivago, 1965) nyújtott alakítása. Talán meglepő, hogy a havas orosz táj hangulatának megragadására a filmrendező miért a madridi forróságban tett kísérletet, mindenesetre így vált lehetővé, hogy a legendás filmben Muráti is megjelenjen egy epizódszerepre, melyben egy vonatra felkapaszkodó asszonyt játszik.

A kisebb filmes sikerek ellenére a színésznő szerelme végig a színház maradt. Vaszary haláláig írt neki újabb és újabb szerepeket, amikkel Spanyolország mellett több dél-amerikai turnén is bemutatkozhatott. Az író halála után Muráti újraházasodott, és mint az elitsportok rajongója és tehetséges gyakorlója, a négyszeres galamblövő világbajnokhoz, Dóra Sándorhoz ment férjhez.

Szörényi Éva, Muráti Lili és Törőcsik Mari (MTI Fotó)

Hazatérés

Muráti Lili 1979-ben látogatott újra Magyarországra, amire Gobbi Hilda közbenjárásával kapott engedélyt Aczél Györgytől.¹² A rendszerváltás után 1993-ban Szeleczky Zitával együtt visszakapta magyar állampolgárságát, de véglegesen már nem tért vissza többé. A magyar közönség utoljára 1994-ben, A Karinthy Színház A nagymama soha című darabjában láthatta színpadon, 2002-ben pedig egy gálaműsor keretében az Uránia Filmszínházban. Ez alkalommal utolsó nagy magyarországi sikerében, az Ez történt Budapesten (Hamza D. Ákos, 1944) című vígjátékban csodálhatta meg újra a közönség a légies mozgású, mindig éles nyelvű, de elbűvölő Muráti Lilit.

IMDb
Hangosfilm