Meller Edith Karolina a Terézvárosban született Budapesten, édesapja Meller Lajos kereskedő, édesanyja Klug Eugénia Amália. Gyerekkorát már a Bécs környéki Pressbaumban töltötte, majd a Monarchia fővárosában színészetet tanult.

Első filmszerepét 1916-ban kapta Leopold von Berchtold osztrák-magyar külügyminiszter feleségének közbenjárására a Bogdan Stimoff című némafilmben. A film az első világháború éveiben készült, bolgár témájú hazafias nemzeti dráma, amely Szófiában, New Yorkban, Berlinben, Bécsben és Budapesten játszódik. A német és osztrák-magyar koprodukcióban megvalósuló film főhőse Bogdan Stimoff (Georg Reimers), a bolgár parasztlegény, akit ártatlanul gyilkossággal vádolnak. A büntetés elől Amerikába menekül, ahol tehetségével karriert épít és vagyont szerez. Amikor hírét veszi, hogy kitört a háború, magyar barátjával, Horváth Péterrel együtt visszatér Európába, hogy segítsék az otthoniakat. Stimoff hajóval, tengeralattjáróval, repülővel, kalandos úton jut haza, és végül nemzeti hőssé válik, aki az uralkodó elismerését is kivívja. A budapesti Mozgókép-Otthonban is nagy sikerrel vetített film különlegessége, hogy I. Ferdinánd bolgár cár és családjának több tagja személyesen is megjelent benne.

Annak ellenére, hogy csak kisebb szerepet játszott, Meller életében ez a film két szempontból is fontos mérföldkőnek számít. Egyrészt megismerkedett Georg Jacoby rendezővel, aki később a férje lett, másrészt elindította karrierjét, amelynek során az 1920-as évek végéig majdnem félszáz német gyártású némafilmben szerepelt. A pár 1922. április 20-án kötött házasságot és az 1920-as évek végén váltak el, de Meller addig Jacoby számos filmjében feltűnt. A háborús tehervállalásra buzdító hazafias darabokat (Die Entdeckung Deutschlands, r: Georg Jacoby, Richard O. Frankfurter, 1916, Der feldgraue Groschen, r: Georg Jacoby, 1917) hamarosan népszerű, kalandos és romantikus történetek követték. Ilyen volt a Der Antiquar von Straßburg (r: Georg Victor Mendel, 1917), A bijapuri párduc (Indische Rache, r: Leo Lasko, Georg Jacoby, 1920) vagy a Die Frau ohne Seele (r: Léo Lasko, 1920).

Az egzotikus helyszíneken játszódó történet hőse Voss Péter (Harry Liedtke), a gazdag koppenhágai bankár unokaöccse, aki csődbe jutott nagybátyját azzal próbálja megmenteni, hogy úgy tesz, mintha ő lopta volna el a hiányzó milliókat. A merész ál-tolvaj ezután öt kontinensen keresztül menekül üldözői elől, miközben próbálja bebizonyítani ártatlanságát. Útja során különböző országokban különböző nemzetiségű szépségekbe botlik, ezek között tűnik fel Edith Meller is.

Ugyanebben az évben készült Ernst Lubitsch Az elvarázsolt fellegvár (Die Bergkatze, 1921) című filmje is, amelyben Pola Negri mellett Edith Meller alakította a másik női főszerepet. A havas határmenti erődben játszódó történetben a két lány, a neveletlen vadóc Rischka (Pola Negri) és a helyi kapitány lánya, Lili (Edith Meller) verseng a nemrég érkezett, jóképű hadnagy (Paul Heidemann) kegyeiért. A pergő ritmusú románc, amely tele van szatirikus elemekkel és vizuális trükkökkel, Lubitsch berlini korszakának egyik rendhagyó darabja.

Meller az 1930-as években nem folytathatta tovább a pályáját, mert magyar zsidóként nem dolgozhatott a szakmában. 1936-ban megszületett Edith nevű lánya. A deportálást volt férje, Georg Jacoby, és annak új felesége, Rökk Marika segítségével kerülték el, akik egy ideig a Fekete-erdőben található villájukban bújtatták őket.

Edith Meller 1953-ban, mindössze 56 évesen hunyt el Berlinben. Bár elsősorban mellékszerepeket játszott, számos némafilmben közreműködött. Neve, amely az 1920-as években ismert volt, mára mégis szinte teljesen elfelejtődött.

IMDb
Filmportal.de