Lichtman, Al (1888–1958)

A monoki születésű filmpionír, akiből Hollywoodban minden idők egyik legnagyszerűbb terjesztési szakembere lett.

...

Alexander Lichtman
producer, filmforgalmazási szakember
1888. április 9., Monok, Osztrák-Magyar Monarchia
1958. február 20., Los Angeles, Kalifornia Egyesült Államok

Alexander a magyarországi Monokon született, szülei Joseph Lichtman és Josephine (Pepe) Zuckermandel voltak. A család még gyerekkorában emigrált az Egyesült Államokba, szülei nagyon korán meghaltak.

Al, akinek hamar kenyérkereseti lehetőség után kellett néznie, felügyelőként kezdett dolgozni New Yorkban, az ekkoriban oly népszerű vaudeville színházak egyikében. A filmszakmába az egytekercses filmeket gyártó New York-i Powers Motion Pictures Co.-n keresztül került, de hamarosan a szintén magyar Adolph Zukor munkatársa lett. 1912-ben a Famous Players-hez szerződött, és a cégben is részesedést szerzett. Két évvel később távozott és megalapította saját forgalmazási cégét, az Alco Films-t, amely nevét az „Al” és a „company” (cég) szavak összevonásából kapta. Az Alco azonban egy évvel később csődbe ment, így ismét csatlakozott Zukorhoz és közösen létrehozták az Artcraft Pictures-t, amely többek között D. W. Griffith filmjeit forgalmazta. Az Artcraft később más cégekkel együtt beolvadt a Famous Players-Lasky-ba, és az egyesített vállalatnál Lichtman lett az általános igazgató.

Zukor önéletrajzi kötetében így emlékszik vissza első találkozásukra:

„Nem sokkal azután, hogy bejelentettem az Erzsébet királynő bemutatóját, egy fiatal filmkereskedő, Alexander Lichtman látogatott meg. Bár csak kicsit volt idősebb húsznál, akárcsak én, veteránnak számított a 14. utcai showbizniszben: vizet szolgált fel Tony Pastor vaudeville színházában. Annyira lelkesedett az Erzsébet királynőért, hogy elküldtem, vigye hírét a filmnek, ő pedig nagy sikereket ért el a jegyeladással. Az eredmény épp elég meggyőző volt ahhoz, hogy felvegyem értékesítési igazgatónak.”1

Zukor jól megérezte a fiatalemberben rejlő tehetséget. Lichtmant a Variety című ragos filmszaklap később „a filmtörténet nagyszerű, talán a legnagyszerűbb értékesítési szakemberének” („a great, perhaps the greatest film salesman in the history of the business”) nevezte2, de mások is nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. A Motion Picture News munkatársa már 1918-ban így írt képességeiről:

„Olyan tapasztalatra tett szert, amivel mostanra, megítélésünk szerint, a filmszakma egyik legjobb vezetőjévé vált. A vetítések és forgalmazás kapcsán nem kérdezhetünk rá olyan adatra Al Lichtmannál, amire ne tudná azonnal megadni a választ. Később pedig mindig bebizonyosodik, hogy amit mondott, az helytálló volt.”3

Al Lichtman

Kreatív terjesztési ötleteinek egyike volt például a „block booking”, azaz blokkfoglalási rendszer, amely rákényszerítette a mozitulajdonosokat, hogy ne csak egy-egy filmet, hanem akár egy évre előre, több filmből álló csomagot vásároljanak a gyártóktól. Ez a sokáig megtartott gyakorlat lehetővé tette, hogy különböző jellegű és költségvetésű mozgóképek egymáshoz kapcsolva biztos piacot találjanak.

Lichtman a Zukor mellett töltött évek után egy rövid kitérőt tett a United Artists-nál, majd 1923-ban a Preferred Pictures elnöke lett. 1926-ban visszatért a United Artists-hoz, ahol szépen lépkedett felfelé a ranglétrán, értékesítési menedzserből 1935-re a vállalat elnökévé lépett elő.

Incze Sándor, a Színházi Élet szerkesztője 1931-ben maga is megdöbbenve számolt be arról, hogy a United Artists egyik vezetője magyar származású, bár nevét két n-nel írja és Alexander helyett Albertnek nevezi őt:

„Amerikai felfedezéseim közé tartozik az is, amiről eddig a Hollywoodban élő magyarok sem tudtak, hogy Lichtmann Albert, a United Artists igazgatója és kvázi összekötőkapocs Chaplin és a vállalat között, magyar születésű. 
Lichtmann Albert Monokon, Kossuth Lajos szülőhelyén született, de hároméves korától kezdve Amerikában él. Ma már összevissza egyetlen magyar szóra emlékszik. Pajtásnak hívták a kutyájukat Monokon. Folyton amerikai környezetben élve még a legközvetlenebb környezete is azt hitte róla, hogy született amerikai. Egész véletlenül derítettem ki, hogy honfitársak vagyunk. De ma már ő is olyan büszke a magyarságára, mint a többi hollywoodi magyarok.”4

A tökéletes amerikaivá vált Lichtman a United Artists-től az MGM-hez igazolt, ahol előbb értékesítési tanácsadóként, majd producerként segített a vállalat átszervezésében. A cég ezekben az években a csúcson volt, Lichtman részt vett többek között a nagysikerű Óz, a csodák csodája (1939) elkészítésében és az Elfújta a szél (1939) forgalmazásában.

Romló egészségi állapota, elsősorban krónikus asztmája miatt az 1940-es évek végén a visszavonulására készült. Hamarosan azonban mégis felbukkant a 20th Century Fox kötelékében, ahonnan csak 1956-ban ment nyugdíjba. Itt nagy szerepet játszott az akkor újdonságnak számító szélesvásznú CinemaScope technika bevezetésében. Utolsó produceri munkája az Oroszlánkölykök (r: Edward Dmytryk, 1958) című háborús dráma volt Marlon Brando, Montgomery Clift és Dean Martin főszereplésével. 1953. augusztus 30. és október 3. között az Egyesült Államok és Kanada több mint 9000 mozijában vetítették a 20th Century-Fox vállalat filmjeit Al Lichtman tiszteletére az „Al Lichtman Testimonial” nevű kezdeményezés keretében.

Lichtman 1958-ban halt meg koszorúér elzáródás következtében otthonában, Los Angelesben. Szakmai teljesítményének elismeréseként 1960. február 8-án saját csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán (6821 Hollywood Boulevard).

IMDb

Jegyzetek

[1] Adolph Zukor: A közönség sohasem téved. Budapest: FilmHungary, 2020. 67.
[2] 2 Film Vets Die Within One Week; Al Lichtman at 70; Louis K. Sidney 63. Variety, 1958. február 26., 16.
[3] William A. Johnston: What Kind of Fellow Is – Lichtman? Motion Picture News, 1918. augusztus 24., 1207.
[4] Incze Sándor: Maga csak tudja… Színházi Élet 1931/5., 18.

Források

William A. Johnston: What Kind of Fellow Is – Lichtman? Motion Picture News, 1918. augusztus 24., 1207–1208.
Incze Sándor: Maga csak tudja… Színházi Élet 1931/5., 17–19.
2 Film Vets Die Within One Week; Al Lichtman at 70; Louis K. Sidney 63. Variety, 1958. február 26., 16. (Utolsó letöltés: 2021. október 14.)
Adolph Zukor: A közönség sohasem téved. Budapest: FilmHungary, 2020

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem