Az elfeledett színésznő, aki Párizs és London meghódítása után Korda Sándor pénzügyi képviselője lett New Yorkban.

...

Kiss Erzsébet Eszter (születési név), Kiss Eszter; Pallós Eszter; Pallós Istvánné; Esther Kiss; Esther Pallos; Esther Elizabeth Kiss
színésznő, dramaturg, pénzügyi szakértő
1902 vagy 1907, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1983, Surrey, Egyesült Királyság

Kiss Eszter fantasztikus alkalmazkodókészséggel és nyelvérzékkel megáldott self-made woman volt. Párizsban a ranglétra legaljáról, a statisztálástól jutott el a főszerepekig és még a hangosfilm sem állhatott az útjába. Miután London közönsége is a szívébe fogadta, visszavonult a színpadtól és filmes üzletasszonyként tevékenykedett.

Budapesten született, a József körúton. Születésekor édesapja, Kiss Mihály, a Népszínház ismert énekes színésze, Blaha Lujza partnere, kijelentette: „Ebből a gyerekből pedig színésznő nem lesz.” A kislány persze hamarosan már színpadon volt. Első fellépése még „siralmasan” sikerült: az apja visszavonulása alkalmából rendezett színdarab előadásán a hat-hét éves Eszter elsírta magát, mert a szerep szerint ki kellett volna gúnyolnia édesapját.1 Tizennégy évesen titokban elvégezte Balogh Béla filmiskoláját, majd a Star filmgyár némafilmjeiben kezdett el statisztálni.

Fiatalon férjhez ment egy budapesti újságíróhoz2, de a színpad iránti vágya erősebb volt. Első férjétől békében elvált és huszonegy évesen kiment Párizsba, hogy színésznő legyen. A kezdeti időszak nehézségeire így emlékezett vissza: „A legszörnyűbb élet következett. Hazulról egy fillért sem fogadtam el. A magam feje után indultam el, magam akartam megküzdeni az életemmel. Egy lelket nem ismertem ebben a végtelen nagy városban. Két-három fényképpel kezdtem meg, annyi sorsostársam makacs, kálváriás útját, egyik filmgyárból a másikba. Mindenhol ugyanaz a válasz: kérik a címemet, majd írnak nekem. Persze, soha nem kaptam értesítést. Közben koplaltam. Kávé volt a főételem, a rengeteg croissant-t ettem, mert ez a legolcsóbb sütemény a bisztrókban. Azaz, hogy ebből sem ettem rengeteget, csak kettőt, mert a pénzzel takarékoskodnom kellett. Este fáradtan, eredménytelenül mentem haza, egy internacionális kis szállodába, ahol azonban valamennyien egyek vagyunk a szegénységben. Este tízkor itt már mindenki aludt. Ha az ember alszik, nem érzi, hogy éhes.”3

A párizsi közönség megtanulja Kiss Eszter nevét

A szorgalmas nyelvtanulásnak és a filmstúdiók előtti sorban állásnak végül meglett az eredménye: hamarosan statisztaszerepeket kapott Henry Roussel La valse de l'adieu (1928), Alberto Cavalcanti Yvette (1928) és Adelqui Migliar A fehér egér (Souris d'hôtel, 1929) című filmjeiben. Utóbbi két alkotás főszerepét az ekkor Párizsban filmező Lenkeffy Ica, a magyar némafilmek sztárja játszotta. Kiss Esztert más hírességekkel is összehozta a sors, Lil Dagover első francia filmjében is statisztált. Amikor látta, hogy a francia stáb és a német színésznő nem értik meg egymást, felcsapott tolmácsnak, aminek köszönhetően a nagy művésznő barátnőjévé fogadta.4

A Magyarország című lap 1927 nyarán adta hírül, hogy Heltai Jenő A 111-es című darabját Franciaországban is megfilmesítik Lenkeffy, Petrovich Szvetiszláv és Kiss Eszter főszereplésével. A film valószínűleg nem készült el, de Kiss Eszter talán ekkor ismerkedett meg későbbi második férjével, a produkció vezetőjével. Pallós Istvánt ekkor még „párizsi magyar filmrendezőként” említette a lap.5

Paris Girls plakát, 1929 (forrás: IMDb)

Jean Renoir Tire au flanc (1928) című vígjátékában és Marcel L'Herbier Zola regénye alapján készített A pénz (L’Argent, 1928) című filmjében neve már a stáblistán szerepelt. És eljöttek a nagyobb szerepek is: A Paris Girls-ben (Henry Roussel, 1929) kardpárbajt vívott Suzy Vernonnal az imádott férfi szívéért, az Illusions-ban (Lucien Mayrargue, 1930) pedig a korszak kedvelt férfiszínészével, Pierre Batcheffel állt kamera elé. Ezekben a filmekben Kiss a csábító intrikus szerepét játszotta – aminek megvolt az a veszélye, hogy ellenszenves karakterként marad meg a nézők emlékezetében. A fiatal színésznő azonban ebben a szerepkörben is kitűnt. A francia Cinémagazine újszerű vamp-karakterként jellemezte alakítását.6

Kiss Eszter karrierje éppen akkor kezdett igazán felívelni, amikor a hangosfilm a legnagyobb neveket is félreállította.

Az új technológiával felszínre kerülő nyelvi problémákat ebben a korai időszakban a nagy stúdiók úgy igyekeztek megoldani, hogy többverziós filmeket gyártottak. A 2-3 vagy akár még több nyelven leforgatott filmeket így több országban tudták forgalmazni. A stúdiók vezetőinek különösen jól jöttek a több nyelven is beszélő színészek. A Paramount franciaországi műtermét, az európai Hollywoodnak is nevezett Joinville-t a franciául és németül is jól beszélő Kiss Eszter is megjárta, mégpedig az ekkor épp Franciaországban rendező Korda Sándor Rive gauche (1931) című filmjének egy kisebb szerepében.

A feltörekvő színésznő eközben a párizsi színpadokat is meghódította a kor divatos rendezői: Henri Decoin és az örmény származású orosz emigráns Georges Pitoëff darabjaiban. A franciául eddigre tökéletesen beszélő Kiss a társasági életben is sikereket ért el, szalonja ismert volt a párizsi értelmiség köreiben.7 Közben filmezett is: Milady szobalányát alakította A három testőr (r: Henri Diamant-Berger, 1932) hangos változatában; fontos szerepet kapott Korda Osztrigás Mici adaptációjának francia verziójában (La dame de chez Maxim's, 1933) és főszerepet játszott a Henri-René Lenormand Számum című darabját feldolgozó filmben (Le Simoun, r: Firmin Gémier, 1933). Az 1935-ös moszkvai filmkongresszuson Marie Gloryval ő képviselte Franciaországot.

„Törzsökös londoni lakos”

Kiss Eszter (forrás: Színházi Élet, 1938/35)

Kiss Eszter valószínűleg fontos tagja volt a párizsi és londoni magyar emigráns köröknek is. 1932-ben már egy brit filmben szerepelt, a Korda által ebben az évben alapított, nagy jövő elé néző London Films gyártásában. A Men of Tomorrow című alkotás a Lányok az intézetben (Mädchen in Uniform, 1931) sikerével berobbant Leontine Sagan második filmje volt, amit Korda Zoltánnal közösen rendezett. Kiss Eszter jó kapcsolatban volt a rendezőnővel, első filmje Párizsi bemutatója alkalmából estélyt is adott a tiszteletére.8

A brit-szigetek és a kontinens között ingázó Kiss valószínűleg 1935-ben tette át végleg székhelyét Londonba. Ebben az évben mutatkozott be a londoni színpadokon a Gilbert Miller rendezte Tovaris című vígjátékban. A francia után az angol nyelvet is elsajátító színésznő a korabeli beszámolók szerint nagy sikert aratott a darabban, ami több száz előadást ért meg.9 De más indoka is volt a költözésre: ebben az évben házasodtak össze Pallós Istvánnal, „akinek társaságában évek óta látják a Champs Elysées kávéházainak teraszán.”10 Pallós Steven Pallos néven ebben az időben már jól ismert filmvállalkozó volt és Korda mellett a London Films igazgatójaként működött Angliában. A házaspár a denhami stúdió környékén, Fulmerben vett villát.11 Kiss Eszter ezután már csak egy filmben szerepelt, az Ábrahám Pál operettje nyomán írt Bál a Savoyban (Ball at Savoy, r: Victor Hanbury – John Stafford, 1936) angol változatában. Bár az angol és francia színpadoknak továbbra is kedvelt vendége maradt (1937-ben a Mathurins színházban lépett fel Párizsban, 1938-ban pedig az April Clouds egyik női főszerepében a londoni Royalty színházban), hamarosan másfele fordult az érdeklődése.

1936-ban a magyar újságok tudni vélték, hogy a színésznő egy magyar film főszerepét fogja eljátszani Budapesten, Heltai Jenő Az utolsó bohém című regénye nyomán. Ez a film valószínűleg nem készült el. Kiss Eszter csak egy rövid látogatásra érkezett haza, kilenc év távollét után.12

A New York-i üzletasszony

Bár 1937-ben arról is érkeztek hírek, hogy a színésznőt a Warner Bros. szerződtette és már le is forgattak egy filmet Hollywoodban13, erről alkotásról sem maradt fenn információ. Az viszont bizonyos, hogy az 1940-es évek elejétől Kiss Eszter az USA-ban kezdett el dolgozni, és ez alkalommal a kamera másik oldalán vállalt szerepet.

Ebben az időszakban Korda cége Amerikában gyártotta filmjeit és 1942-ben Kiss felügyelte itt a munkát dramaturgként. Amerikai lapok a Pallas Films, a United Artists, és az MGM stúdiókkal kapcsolatban is említik a nevét, mint story editor, vagy a forgatókönyv-részleg vezetője (head of story department).14 A Variety cikke szerint megfelelő irodalmi alapanyagok keresésével, kezelésével és a szerzők képviseletével foglalkozott.15 1947-ben például Bertita Harding írónő regényének (Age Cannot Wither: The Story of Duse and D'Annunzio, 1947) dramatizálásán dolgozott.16 A film elkészüléséről nem tudunk.

Amikor Korda 1945-ben, a háború után visszatért Angliába, Kiss Eszter maradt a London Films képviselője New Yorkban.17 Amerikai évkönyvek és filmes enciklopédiák 1947-től 1952-ig a cég pénzügyekért felelős tisztviselőjeként tüntetik fel.18 Közben Pallós Istvánnal elváltak útjaik. Egy 1950-es cikk már újra mint Miss Kiss említi, amikor megírja, hogy a Tovaris írójának volt feleségével, Élisabeth Devallal társulnak egy francia slágerdarab (Léopold Marchand: Le Secret des Dieux) adaptációjának elkészítésére.19 Ennek a filmnek a megvalósulásáról sincs információnk.

Kiss Eszter 1983-ban hunyt el a London környéki Surrey-ben. Arról, hogy az ötvenes évek után mivel foglalkozott, sajnos semmit nem tudunk.

IMDb
UniFrance

Jegyzetek

[1] Dr. G. B. G.: Blaha Lujza és Küry Klára partnerének leánya filmkarriért csinált Párizsban. Színházi Élet 1928/43., 64.
[2] Első férjének kilétéről nincs információnk. Második házassága jegyzőkönyvében a Gal (Gál?) név is szerepel a neve mellett. Marriages registered in April, May and June, 1935. FreeBMD
[3] Havas Albert: Egy magyar filmprimadonna elmondja, hogyan jutott el a koplalástól a világsikerig. Színházi Élet 1929/47., 11-13.
[4] uo.
[5] Magyar művészek a francia filmtermelésben. Magyarország 1927/182., 11.
[6] Les films de la semaine. Paris-Girls. Cinémagazine 1929/34., 270-271.
[7] Budapesti úriasszony külföldi karrierje. Színházi Élet 1935/20., 33-35.
[8] Chatter. Paris. Variety 1932. május 3., 37.
[9] Magyar színésznő a »Tovaris« londoni előadásában. Az Est 1935 május 2., 6.; Stella Adorján: Londoni Színház 1935 nyarán. Magyarország 1935 június 28., 8.; Maga csak tudja… Színházi Élet 1935/47., 25.
[10] Maga csak tudja. Színházi élet 1934/37., 24.
[11] Naturalisation Certificate: Istvan Pallos. 1939 Sept 4.
[12] Molnár-film és Heltai-film készül Budapesten. Az Est 1936/87., 6.; Korda Sándor tervei az új műteremben. Magyarország 1936/82., 8.
[13] Incze Sándor: London a koronázás előtt. Színházi Élet 1937/16., 18-20.; Lukács Pál és felesége Pestre jön strandolni. Színházi Élet 1937/26., 11-13.
[14] Mrs. Pallos (Esther Kiss) Also Agenting Authors. Variety 1941 december 3., 6.; New Korda Story Editor. Motion Picture Daily 1942 szeptember 21., 3.; Coming and Going. The Film Daily 1944 július 20., 4.
[15] Mrs. Pallos (Esther Kiss) Also Agenting Authors. Variety 1941 december 3., 6.; A Szivárvány című magyar lap 1946-ban lektorként említi. Szivárvány, 1946/15., 14.
[16] Duse Dramatization. Variety 1947 december 3., 2.
[17] Korda to Center Future Production in England. Motion Picture Herald 1945 november 10., 16.
[18] London Film Productions Inc. Treasurer: Esther Pallos. The Film Daily Year Book 1947-51; Motion Picture Production Encyclopedia 1949-1950; Production Encyclopedia 1952.
[19] Kiss, Deval Pair Up For N.Y. „Dieux” Presentation. Variety 1950 június 14., 69.

Források

Dr. G. B. G.: Blaha Lujza és Küry Klára partnerének leánya filmkarriért csinált Párizsban. Színházi Élet 1928/43., 64.
Havas Albert: Egy magyar filmprimadonna elmondja, hogyan jutott el a koplalástól a világsikerig. Színházi Élet 1929/47., 11-13.
Budapesti úriasszony külföldi karrierje. Színházi Élet 1935/20., 33-35.
Magyar művészek a francia filmtermelésben. Magyarország 1927/182., 11.
Maga csak tudja. Színházi élet 1934/37., 24.; Maga csak tudja… Színházi Élet 1935/47., 25.
Incze Sándor: London a koronázás előtt. Színházi Élet 1937/16., 18-20.
Lukács Pál és felesége Pestre jön strandolni. Színházi Élet 1937/26., 11-13.
Stella Adorján: Londoni Színház 1935 nyarán. Magyarország 1935 június 28., 8.
Magyar színésznő a »Tovaris« londoni előadásában. Az Est 1935 május 2., 6.
Molnár-film és Heltai-film készül Budapesten. Az Est 1936/87., 6.
Korda Sándor tervei az új műteremben. Magyarország 1936/82., 8.
Pesti szivárvány. Szivárvány, 1946/15., 14.
Les films de la semaine. Paris-Girls. Cinémagazine 1929/34., 270-271.
Chatter. Paris. Variety 1932. május 3., 37.
This Week in Pictures. Motion Picture Herald 1936 december 5., 11.
Mrs. Pallos (Esther Kiss) Also Agenting Authors. Variety 1941 december 3., 6.
New Korda Story Editor. Motion Picture Daily 1942 szeptember 21., 3.
Coming and Going. The Film Daily 1944 július 20., 4.
Korda to Center Future Production in England. Motion Picture Herald 1945 november 10., 16.
Duse Dramatization. Variety 1947 december 3., 2.
Kiss, Deval Pair Up For N.Y. „Dieux” Presentation. Variety 1950 június 14., 69.
The Film Daily Year Book 1947-51.; Motion Picture Production Encyclopedia 1949-1950.; Production Encyclopedia 1952.
Michael Korda: A szerencse fiai. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1983. 432.
Powrie, Phil – Rebillard, Éric: Pierre Batcheff and Stardom in 1920s French Cinema. Edinburgh University Press Ltd, 2009.
Marriages registered in April, May and June, 1935. FreeBMD
Deaths registered in January, February, March 1983. FreeBMD
Naturalisation Certificate: Istvan Pallos. 1939 Sept 4. The National Archives

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem