Gaál Franciska (1903–1972)

A szikrázóan komikus naiva

Aligha gondolta volna bárki is a népes, tabáni Silberspitz-családban, hogy az 1903. február 1-én utolsónak világra jött kis jövevény más lesz, mint az addig megszületett 12 testvére.

...

Gaál Franciska, Gál Franciska, Franziska Gaal, Silberspitz Franciska
színésznő
1903. február 1. Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1972. január 2. New York, USA

A leányt fékezhetetlen temperamentuma, lobbanékony szenvedélyessége, utánzókészsége és játékossága egyenesen a pesti bulvárszínházak deszkáira röpítette már a húszas évek elején, komikus naiva szerepkörben. Ösztönös tehetségét ugyan kétszer is megkísérelte iskolai képzettséggel kiegészíteni, de sem a Színiakadémiát, sem a színitanodát nem bírta egy évnél tovább. Néhány némafilm-főszerep után (az 1921-es Az egér fennmaradt töredékében látni is lehet őt), a színpadon villámtempóban a csúcsra jutott, a színházak versengtek érte: amelyiknek rosszabbul ment, Franciska nevének kifüggesztésével azonnal „táblás házat” kapott. Mindezt úgy, hogy első ránézésre, alkatilag a színpad „ellenjavalt” volt a számára. Pici volt, hízásra hajlamos, és ahogy ő maga állította: nem tud se énekelni, se táncolni, csak eljátssza, hogy mindezt pompásan tudja.

Gaál Franciska Az egér című filmben (1921). Ezt a filmet is keressük!

A „komikus naiva” szerepkör vígjátékok és operettek vezető szerepeire predesztinálta az ifjú sztárt, amelyeket olykor jeles szerzők írtak meg neki. Kiugrását is egy ilyen alkalomnak köszönheti: Molnár Ferenc tüntette ki azzal, hogy Ibolyáját neki ajánlotta föl 1921 őszén. Az első százas széria után jöttek sorban a nagy sikerek, a legtöbb az „anyaszínházában”, a Vígszínházban: Piri Lengyel Menyhért Antóniájában Fedák Sári partnereként; Marika Zágon István szerzeményének címszerepében; Mari Harsányi Zsolt A Noszty-fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regény adaptációjában; Nagy Zsuzsi, a kis egér Fodor László darabjában, A templom egerében. Legtöbbször szobalányt, azaz kisemmizett, megalázott cselédet formált meg, aki kalandokon keresztül, szerencsésen eléri a boldogságot egy gazdag ember oldalán. A realisztikus kiinduló alaphelyzet lehetőséget teremtett számára, hogy a humor mellett meghassa a közönséget a vígjátékok és operettek melodramatikus fordulataiban. Mert ezt is tudta: drámai csöndet parancsolni és megríkatni a publikumot.

Amikor a színpadot felváltotta a hangosfilmmel a harmincas évek elején, bevetette a színházi trükkjét: nem tanult meg soha jól idegen nyelveket, csak imitálta a németet és az angolt. Viszont képes volt folytatni kislányos naiva szerepkörét a moziban is, lényegében illúziórombolás nélkül. Legsikeresebben a Péter című Hermann Kosterlitz-alkotásban (1934), ahol ruhacserés nadrágszereppel kombinálódik figurája: a hajléktalan munkanélküli lány csak fiúként kap kisegítő munkát az autómosóban. (Korábban színpadon is sikerre vitte a film Nádas Sándor által írt sztoriját, Nagy cipőben kis fiú címmel.)

Nemzetközi sikert a Tavaszi parádé című Bolváry Géza-filmmel ért el a II. Velencei Filmvásáron. Itt figyelt föl rá a szovjet filmdelegáció is. Három filmjének megvásárlásával elképesztő népszerűségre tett szert „a Föld egyhatodán”, a Szovjetunióban. Hasonlóan népszerű lett Európában mindenütt a másik két film, a Kismama című Kosterlitz-opus, és majdnem a Kati is, ugyanezzel a rendezővel. Hunyady Sándor Bakaruhában című novelláját operettesítették meg benne, s ezt Hollywoodban is megismételték.

Az európai filmjei Berlinben, Bécsben és Budapesten készültek német nyelven, mivel a Universal európai csapata nemzetközi piacra szánta őket. Egyetlen filmről tudjuk, hogy magyarul is rögzítették – a Székely István-rendezte Pardon, tévedtem (1933). Sajnos ez a változat ismeretlen helyen lappang.

1936 őszén, a fasizmus elől menekülve Franciska áttelepült Amerikába, sokadszori noszogatás után. Nagyon nehezen szakadt el a családjától és a hazájától. A világhírű rendező, Cecil B. DeMille úgy fogadta, mintha máris amerikai sztár lett volna. Együtt forgatták a Kalózkisasszonyt (1937) – ám ez nem hozta meg a várt sikert. Még két amerikai filmje készült, hasonló eredménnyel: a Párizsi nászút, és a Vasárnap délután, a Kati remake-je.

Nevét hivatalosan 1933-ban magyarosította Gál-ra, művésznevén Gaál-ra (forrás: Gaál Franciska hagyaték)

Nem tudjuk pontosan, miért – talán család-kimentési szándékkal is – de tény, hogy Franciska 1940 őszén Budapesten termett. Néhány hónapra jött – de hét keserű esztendeig maradni kényszerült, amíg újból visszatérhetett Amerikába. Itthon egyszer még sikert aratott Rose Franken amerikai író Claudiájaként a Vígszínházban, majd New Yorkban lépett fel egy szerepben a Broadway-n. Aztán második férjével, a jogász Dajkovich Ferenccel már csak a jó szerencsét várta, ami nem jött el...

Lestyán Sándor író, a színésznő első férje egy téves közlés folytán 1956-ban elsiratta volt feleségét. Valójában azonban Gaál Franciska 1972. augusztus 13-án hunyt el egy New York-i kórházban szegényen, betegen, a feledés homályába veszve.

IMDb
Filmportal.de
Hangosfilm

Geréb Anna

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem