Gaál Franciska (1903–1972)

2021.03.01.

Aligha gondolta volna bárki is a népes, tabáni Silberspitz-családban, hogy az 1903. február 1-én utolsónak világra jött kis jövevény más lesz, mint az addig megszületett 12 testvére.

Gaál Franciska, Gál Franciska, Franziska Gaal, Silberspitz Franciska
színésznő
1903. február 1. Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
1972. január 2. New York, USA

A leányt fékezhetetlen temperamentuma, lobbanékony szenvedélyessége, utánzókészsége és játékossága egyenesen a pesti bulvárszínházak deszkáira röpítette már a húszas évek elején, komikus naiva szerepkörben. Ösztönös tehetségét ugyan kétszer is megkísérelte iskolai képzettséggel kiegészíteni, de sem a Színiakadémiát, sem a színitanodát nem bírta egy évnél tovább. Néhány némafilm-főszerep után (az 1921-es Az egér fennmaradt töredékében látni is lehet őt), a színpadon villámtempóban a csúcsra jutott, a színházak versengtek érte: amelyiknek rosszabbul ment, Franciska nevének kifüggesztésével azonnal „táblás házat” kapott. Mindezt úgy, hogy első ránézésre, alkatilag a színpad „ellenjavalt” volt a számára. Pici volt, hízásra hajlamos, és ahogy ő maga állította: nem tud se énekelni, se táncolni, csak eljátssza, hogy mindezt pompásan tudja.


Gaál Franciska Az egér című filmben (1921). Ezt a filmet is keressük!

A „komikus naiva” szerepkör vígjátékok és operettek vezető szerepeire predesztinálta az ifjú sztárt, amelyeket olykor jeles szerzők írtak meg neki. Kiugrását is egy ilyen alkalomnak köszönheti: Molnár Ferenc tüntette ki azzal, hogy Ibolyáját neki ajánlotta föl 1921 őszén. Az első százas széria után jöttek sorban a nagy sikerek, a legtöbb az „anyaszínházában”, a Vígszínházban: Piri Lengyel Menyhért Antóniájában Fedák Sári partnereként; Marika Zágon István szerzeményének címszerepében; Mari Harsányi Zsolt A Noszty-fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regény adaptációjában; Nagy Zsuzsi, a kis egér Fodor László darabjában, A templom egerében. Legtöbbször szobalányt, azaz kisemmizett, megalázott cselédet formált meg, aki kalandokon keresztül, szerencsésen eléri a boldogságot egy gazdag ember oldalán. A realisztikus kiinduló alaphelyzet lehetőséget teremtett számára, hogy a humor mellett meghassa a közönséget a vígjátékok és operettek melodramatikus fordulataiban. Mert ezt is tudta: drámai csöndet parancsolni és megríkatni a publikumot.

Amikor a színpadot felváltotta a hangosfilmmel a harmincas évek elején, bevetette a színházi trükkjét: nem tanult meg soha jól idegen nyelveket, csak imitálta a németet és az angolt. Viszont képes volt folytatni kislányos naiva szerepkörét a moziban is, lényegében illúziórombolás nélkül. Legsikeresebben a Péter című Hermann Kosterlitz-alkotásban (1934), ahol ruhacserés nadrágszereppel kombinálódik figurája: a hajléktalan munkanélküli lány csak fiúként kap kisegítő munkát az autómosóban. (Korábban színpadon is sikerre vitte a film Nádas Sándor által írt sztoriját, Nagy cipőben kis fiú címmel.)

Nemzetközi sikert a Tavaszi parádé című Bolváry Géza-filmmel ért el a II. Velencei Filmvásáron. Itt figyelt föl rá a szovjet filmdelegáció is. Három filmjének megvásárlásával elképesztő népszerűségre tett szert „a Föld egyhatodán”, a Szovjetunióban. Hasonlóan népszerű lett Európában mindenütt a másik két film, a Kismama című Kosterlitz-opus, és majdnem a Kati is, ugyanezzel a rendezővel. Hunyady Sándor Bakaruhában című novelláját operettesítették meg benne, s ezt Hollywoodban is megismételték.

Az európai filmjei Berlinben, Bécsben és Budapesten készültek német nyelven, mivel a Universal európai csapata nemzetközi piacra szánta őket. Egyetlen filmről tudjuk, hogy magyarul is rögzítették – a Székely István-rendezte Pardon, tévedtem (1933). Sajnos ez a változat ismeretlen helyen lappang.

1936 őszén, a fasizmus elől menekülve Franciska áttelepült Amerikába, sokadszori noszogatás után. Nagyon nehezen szakadt el a családjától és a hazájától. A világhírű rendező, Cecil B. DeMille úgy fogadta, mintha máris amerikai sztár lett volna. Együtt forgatták a Kalózkisasszonyt (1937) – ám ez nem hozta meg a várt sikert. Még két amerikai filmje készült, hasonló eredménnyel: a Párizsi nászút, és a Vasárnap délután, a Kati remake-je.

Nevét hivatalosan 1933-ban magyarosította Gál-ra, művésznevén Gaál-ra (forrás: Gaál Franciska hagyaték)

Nem tudjuk pontosan, miért – talán család-kimentési szándékkal is – de tény, hogy Franciska 1940 őszén Budapesten termett. Néhány hónapra jött – de hét keserű esztendeig maradni kényszerült, amíg újból visszatérhetett Amerikába. Itthon egyszer még sikert aratott Rose Franken amerikai író Claudiájaként a Vígszínházban, majd New Yorkban lépett fel egy szerepben a Broadway-n. Aztán második férjével, a jogász Dajkovich Ferenccel már csak a jó szerencsét várta, ami nem jött el...

Lestyán Sándor író, a színésznő első férje egy téves közlés folytán 1956-ban elsiratta volt feleségét. Valójában azonban Gaál Franciska 1972. augusztus 13-án hunyt el egy New York-i kórházban szegényen, betegen, a feledés homályába veszve.

IMDb
Filmportal.de
Hangosfilm