Bemutató: -
Műfaj: animáció
Rendező: Kató-Kiszly István, névváltozatok: Kató Kiszly, Kató

Státusz
Eredeti hossz: nincs adat; Rómeó és Júlia: 13 perc (360 m)
A filmek elvesztek.

Címek
Zsirb Ödön (1915)
Káposzta Sári és Gulasch Miska szomorú története (1915)
János vitéz (1919)
Burzsuj bácsi szenvedései a kommunizmus idején (1919)
Prof. Nick Paccer (1919)
Rómeó és Júlia (1921)

Tartalom
Kató-Kiszly István (1895–1962) kezdeti virazsírozott trükkfilmkísérletei a vásári mutatványok stílusában készültek. Ezeket papírkivágásos technikával készítette, és nem műteremben, hanem a Blaha Lujza téri Projektográf mozi tetőteraszán rögzítette Veres Gábor operatőr segítségével. Első filmje, a Zsirb Ödön az első, cím szerint is ismert magyar animációs film, mely fehér papírból kivágott egyszerű, sík figurák mozgatásából állt. Címszereplője a vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön.

Kató-Kiszly István

A Káposzta Sári és Gulasch Miska szomorú története című film egy akkor divatos sváb akcentussal poentírozott, sramli kísérettel előadott műdal megfilmesítése volt. A szerelmi történet eredetileg a (mozi elődjének számító) 19. századi vásári képmutogatások egyik népszerű műsorszáma volt.

Az 1916-ban megkezdett, ám befejezetlen János vitézt a korszak egyik legsikeresebb játékfilmje, Illés Jenő János vitéz adaptációja inspirálta.

Az 1919-ben már trükkasztalon forgatott szatirikus hangvételű filmjei a Tanácsköztársaság idején készültek. Operatőrjük Arany Ferenc, a némafilm korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott filmes szakembere volt. A két filmet Karikatúra trükkfilm címen együtt vetítették. A Burzsuj bácsi szenvedései a kommunizmus idején (más címen Burzsuj bácsi a mennyországban) a kapitalista társadalom torzképét mutatta be. A Prof. Nick Paccer, címszerepben a minden helyzetet fölényes logikával megoldó mesterdetektívvel, a kor divatos detektívregényeit figurázta ki. A három felvonásos kisfilm részei a fennmaradt inzertszövegek alapján: 1. Bimbila és Bambila a nyam-nyam királykisasszonyok; 2. Münchausen báró legújabb kalandjai; 3. Don Quihotte. A trükkfilm az Uher Filmstúdióban vele egy időben készült, ám 1920-ban a benne szereplő erotikus jelentek miatt betiltott, Pán József és Gellért Lajos rendezte Sörluck Nick-Nock című (szintén elveszett) játékfilm párdarabja lehetett, amely ugyancsak a dektektívfilmek túlromantizált kalandosságát állította pellengérre.

Az 1921-ben készített, 13 percbe sűrített Rómeó és Júlia összhatása hasonlatos az árnyfilmekéhez, figurái fekete papírból kivágott sík bábuk. A színdarab szerepeit bogarakra osztotta, így ez az első magyar animációs film, amely már nem emberfigurákat szerepeltet. A film figuráit Kató-Kiszly később Bogárorfeum (1932) című trükkfilmjében is felhasználta. Vásárhelyi István amatőr bábfilmkészítő és animációs szakíró szerint, aki még láthatta a filmet, a Rómeó és Júlia kompozíciói a századeleji ízlésnek megfelelően átformált egyiptomi falfestményekre emlékeztettek.

Miért érdekes?
Kató-Kiszly (eredetileg Kiszlingstein) István a magyar animáció legelső úttörője. 1895-ben született Budapesten. 1914-ben végzett a Királyi Iparművészeti Iskolán grafikusként. Kató-Kiszly az Iparművészeti Iskola elvégzése után az Operaház jelmez- és díszlettervezőjeként dolgozott. A trükkfilmkészítésre egy Pathé-film inspirálta, amelyben egy önmagát megrajzoló kosztüm szerepelt. A filmkészítés technikájával a Kruppka laboratóriumban ismerkedett meg, ahol Kovács Gusztáv mellett dolgozott. Első filmje, az 1914-es Zsirb Ödön után 18 évig, a Coloriton reklámfilmstúdió megjelenéséig szinte kizárólag egyedül készített Magyarországon animációs trükkfilmeket. A Váci utcában lévő egykori mozi, a Corso számára ún. rejtvényfilmeket gyártott Tsuk Imre, a mozi vezetője felkérésére. Az Uher Filmgyár jelmez- és díszlettervezőjeként az ő nevéhez fűződik ifj. Uher Ödön Mire megvénülünk I-II. (1916) című filmje. A Mobile Filmgyár égisze alatt Fejős Pál filmjeinek díszlettervei fűződnek a nevéhez: Pán (1920), A fekete kapitány (1920), Újraélő (1920), Lidércnyomás (Jóslat) (1921). Az Omnia Filmgyárban Gellért Lajos Az egér (1921) című filmjének volt díszlettervezője. Az országból 1923-ban távozó Fejős Pál ugyan hívta, hogy emigráljon vele a tengerentúlra, ám Kató-Kiszly Európában maradt. A némafilm-korszakban rövid ideig az 1924-ben alapított olaszországi Luce filmnél dolgozott.

Alkotók
Gyártó: Kruppka Filmlaboratórium (1914, 1915, 1921), Uher Filmgyár (1919)
Író: Petőfi Sándor (1916)
Forgatókönyvíró: Kató-Kiszly István
Operatőr: Veres Gábor (1914, 1915), Arany Ferenc (1919)