A senki fia

Kertész Mihály, 1917. Kertész Mihály szellemes vígjátéka minden közönséget megnevettetett.

Bemutató: 1917. augusztus 22. (sajtóbemutató, Royal-Apolló), 1917. október 22. (bemutató, Royal-Apolló)
Műfaj: vígjáték, némafilm
Rendező: Kertész Mihály

Státusz
Eredeti hossz: 4 felvonás, hossza 1730 m, az osztrák forgalmi kópia hossza 1600 m
A film elveszett.

Tartalom
Walden Henrik báró elpanaszolja barátjának, Alexnek, hogy Saxenhauer kefekirály lányát, Elízt szereti, de a milliomos apa nem hajlandó a lányt hozzáadni, mivel arisztokrata vőt szeretne. Elhatározzák, hogy megleckéztetik a milliomost. Alex fezt tesz a fejére, rendjelekkel ékesíti mellét, s Mirkó albán hercegként jelentkezik be a szállodába. A kefekirály tudomást szerez az előkelő vendég érkezéséről, meghívja kastélyába és elégedetten látja, hogy a királyi sarj és lánya egyre jobban összemelegszik. Walden báró véget akar vetni a komédiának, de Alex hallani sem akar erről, mert beleszeretett Elízbe. A báró ekkor felvilágosítja a Saxenhauer családot, hogy Mirkó csak egy szélhámos, a senki fia. A botránytól irtózó milliomos megpróbálja csendben távozásra bírni az álherceget. Közben megérkezik az albán nagykövet, és Alexről másodszor is lehull az álarc, az álhercegről kiderül, hogy igazi, s csak azért hagyta el hazáját, hogy élettapasztalatot gyűjtsön, mielőtt a trónra lép.

Miért érdekes?
Kertész Mihály ötletes vígjátéka, amiről a Mozihét újságírója azt állította, hogy ez „az első igazi magyar filmjáték”. Szellemes fordulataival és könnyed derűjével a közönség minden rétegét megszólította.

Alkotók
Gyártó: Phönix
Forgatókönyvíró: Vajda László
Operatőr: Bécsi József
Szereplők: Csortos Gyula (Alex, a herceg), Lenkeffy Ica (Eliz, Saxenhauserék leánya), Gyárfás Dezső (Saxenhauser, a milliomos), Haraszti Hermin (Saxenhauserné), Lajthay Károly (Walden Henrik báró), Sziklay József (Segner gróf), Réthey Lajos (a nagykövet)

Külföldi forgalmazás
Ausztria (Der Prinz in der Sackgasse / Mr. Nobody)

Filmkereső
Hangosfilm
IMDb

Leadkép: a Royal-Apolló hirdetése (Budapesti Hírlap, 1917. október 21.)