Bemutató: 1918. december 5. (sajtóbemutató, Mozgókép-Otthon), 1918. december 16. (bemutató, Mozgókép-Otthon)
Műfaj: játékfilm, dráma, némafilm
Rendező: Balogh Béla

Státusz
Eredeti hossz: 4 felvonás, eredeti hossza nem ismert.
A film elveszett.

Tartalom
Karády Erzsikének Joász főhadnagy és Szilassy Ernő kapitány udvarol, a lány Ernőt választja. Ernő mintakatona, aki gyerekkora óta katonai pályára készült, mindig aggályok nélkül teljesíti kötelességét. Joász, aki csak kényszerből választotta a katonai pályát, szenved a kaszárnya fojtogató levegőjétől. Hasonlóan érez Gyarmati kapitány is, aki aláírás nélkül szatirikus hangvételű, antimilitarista cikket küld egy fővárosi lapba, melyben leleplezi a hadsereg visszásságait. Cikkét megmutatja barátjának, Joásznak. Joászt az ezredes hívatja, induláskor zsebreteszi a cikket, de az első oldal véletlenül leesik. Nemsokára lelepleződik, hogy a cikket Gyarmati írta, s a kapitányt hadi törvényszék elé állítják. A törvényszék tagja Ernő is, aki a lefokozása mellett szavaz. A város magyar polgárai tüntető távolmaradásukkal szabotálják Karádyék estélyét, a megszégyenített Gyarmati pedig öngyilkosságot követ el, ami tovább növeli a feszültségeket a városban. A polgárok kérik az ezredest, hogy nevezze meg Gyarmati árulóját, de az erre nem hajlandó. Nemsokára tüntetés szerveződik, hatalmas tömeg ostromolja a laktanyát, melynek védelmére két századot vezényelnek ki, az egyiket Szilassy kapitány, másikat Joász főhadnagy vezeti. Az ezredes megparancsolja, hogy lőjenek a tüntetőkre. Ernő gondolkodás nélkül belelövet a tömegbe, minek következtében öten meghalnak. Joász azonban megtagadja a parancsot. A főhadnagyot hadi törvényszék elé állítják parancsmegtagadásért, s hosszú börtönbüntetésre ítélik, de ő boldog, hogy nem tapad vér a kezéhez. Mikor Karády Erzsike megtudja a történteket, visszaküldi a jegygyűrűt Szilassynak, aki összeomlik és végez magával. A katonák letépik sapkarózsájukat, a nép megrohanja a fogházat, amelyben Joász főhadnagy tengődik, és kiszabadítják onnan. „Éljen a Nemzeti Tanács! Éljenek a magyar katonák!” – kiáltja a tömeg, amely végül levett kalappal áhítatosan énekli a himnuszt.

Miért érdekes?
A film cselekménye az 1918 őszi forradalmi események hatására, a színdarabtól eltérően, forradalommal végződik. A forgatás az őszirózsás forradalom idején zajlott és egyes jelenetekben maga a forradalmi katonaság is közreműködött. A mozgóképet a Tanácsköztársaság bukása után betiltották.

Alkotók
Gyártó: Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.
Író: Földes Imre (színmű, 1908)
Forgatókönyvíró: Falk Richárd
Operatőr: Nagy Dezső
Színészek: Putty Lia (Karády Erzsike), Virányi Sándor, Gere Zsigmond, Ihász Aladár, Szőke Sándor, Herczeg Jenő, Lukács Pál, Erdélyi Géza, Körmendy Kálmán, Györköny Iván, Dénes György, Körffy Bella, Balogh István, Ihász Mihály

Filmkereső
Hangosfilm
IMDb

Leadkép: Jelenet a filmből – azonosítatlan színészek. Ismeretlen fotós. Forrás: NFI