Korda kincsei – A bagdadi tolvaj és Hollywood ékszerei

2020.12.31.
80 évvel ezelőtt varázsolta el először a közönséget A bagdadi tolvaj. Ebből az alkalomból egy különleges tárgy nyomába eredünk, amely jól illusztrálja a filmet körülvevő kultusz sokszínűségét. Következzen a Filmarchívum Korda-brossának története…

A legendás fantasy-t Londonban kezdték forgatni, de a második világháború kitörése miatt a munka Hollywoodban fejeződött be. A filmet hivatalosan három egymást váltó rendező, Ludwig Berger, Michael Powell és Tim Whelan nevéhez kötik, azonban megszületésénél számos tehetséges magyar emigráns bábáskodott. Alexander Korda, azaz Korda Sándor, és Korda Zoltán a produceri feladatok mellett a rendezésbe is bekapcsolódott, Korda Vince a látványvilágért felelt, Bíró Lajos a forgatókönyvet, Rózsa Miklós a film zenéjét jegyzi. Nem véletlen, hogy A bagdadi tolvaj később elsősorban Korda-filmként híresült el, hiszen mindhárom Korda-testvérnek nagyon komoly szerepe volt a művészi koncepció kialakításában. A produkció főleg látványvilága miatt maradt meg a nézők emlékezetében, és három Oscar-díját is a látványért, az operatőri munkáért és a különleges effektusokért kapta.

A Technicolor színekben vibráló képek, a kékvászon technika alkalmazása, a repülő dzsinnek, óriáspókok és mindenféle különös tárgyak lenyűgözték a közönséget, és hirtelen divatossá tették a mese varázslatos univerzumát.

A rajongók érdeklődni kezdtek a keleties ételek, ruhák és berendezési tárgyak iránt, ami a PR fogások mesterének számító Alexander Korda számára jó alkalmat teremtett egy rendkívüli kampányhoz.

Megszületésénél számos tehetséges magyar emigráns bábáskodott

Korda 1940-ben úgy döntött, hogy megállapodást köt egy dinamikusan terjeszkedő, de nem tucatdarabokat kínáló ékszerházzal, és felkéri őket, hogy készítsenek A bagdadi tolvaj hangulatát visszaadó, keleties díszítésű kollekciót. A Rice-Weiner & Company nevű céget 1938-ban alapították Rhode Island állam fővárosában, Providence-ben, de New Yorkban, Los Angelesben és Chicagóban is voltak bemutatótermei. A vállalat első számú tervezőjének ekkoriban Louis C. Mark számított, de McClelland Barclay tervező-illusztrátorral is együttműködtek, akinek plakátjai és reklámgrafikái különösen népszerűek voltak az Egyesült Államokban a két világháború között. Az alkotók a manufaktúrában készülő brossokhoz, nyakláncokhoz, karkötőkhöz elsősorban az egzotikus hangulatú etruszk, ázsiai és indiai motívumkincsből merítettek inspirációt. Ezek a darabok jellemzően nem nemesfémből készültek, az alkotók a gondosan megmunkált ezüstözött vagy aranyozott fém alapra kristályköveket és gyöngyutánzatot rögzítettek, így az ékszereket a divatosan öltözködő, de kevésbé tehetős, középosztálybeli, nagyvárosi nők is megengedhették maguknak. Egy-egy jól megválasztott, szép kiállítású bizsu a legszürkébb konfekcióruhát is feldobta, és a hercegnői luxus érzetét nyújtotta viselőjének.

Korda Sándor A bagdadi tolvaj forgatásán, 1940-ben (forrás: NFI)

A Rice-Weiner stílusa tökéletesen passzolt az orientális témájú Korda-produkcióhoz. Nem csoda hát, hogy A bagdadi tolvajhoz megálmodott, ezernyi színben ragyogó, barokkos hangulatú csecsebecsék gyorsan kelendővé váltak az amerikai hölgyek körében, az érdeklődést pedig csak fokozta az a valótlanságon alapuló, de gyorsan terjedő pletyka, miszerint ezeket az ékszereket személyesen Korda ajándékozta a film készítésén dolgozó stábtagoknak. A siker mind az ékszerháznak, mind a mozinak jót tett, így az együttműködés 1942-ben, a Korda Zoltán rendezte A dzsungel könyve bemutatásakor is folytatódott. A Korda-filmekhez készült ékszerek különböző jelzést kaptak. A bagdadi tolvajhoz kapcsolódó kollekció darabjait „Thief of Bagdad Korda©”, míg A dzsungel könyvét „Alexander Korda ©” feliratos lapocskákkal különböztették meg. A feliratok mellett található szám jelzi a Rice-Weiner cég egyedüli jogát arra, hogy a film alapján ékszereket készítsen.

Barokkos hangulatú csecsebecse(forrás: NFI)

Szemkápráztató kiegészítő (forrás: NFI)

A Korda-ékszerek jól felismerhetőek, jellemzik őket az arabeszkeket utánzó minták és az aprólékosan kidolgozott növényi motívumok, olykor viszont a film által ihletett figurákat ábrázolnak. Ennek jellegzetes példája a színes üveggömbbel üldögélő, turbános basát formázó bross, de szárnyas lovon vágtató fiút, repülő szőnyeges utazást, sárkányt, arab handzsárt (levágott fejjel vagy anélkül) és vitorláshajót egyaránt találunk a kínálatban. Legyen szó önálló darabról vagy hasonló stílusban készült, nyakláncból, fülbevalóból és karkötőből álló kisebb kollekcióról, az aranyos-ezüstös csillogás, valamint a kék, zöld és lila árnyalatokban szikrázó kristálykövek szemkápráztatóvá varázsolják ezeket a kiegészítőket. Noha a készítők kevésbé értékes anyagokkal dolgoztak, aukciókon, bolhapiacokon, hagyatékokban ma is találkozhatunk ilyen ékszerekkel, mert a szakszerű megmunkálás valóban idő- és értékállóvá tette őket.

A bross hátlapja a cégjelzéssel (forrás: NFI)

Hogy miért váltak a bizsuk olyan fontossá Hollywood aranykorában?

A hollywoodi ékszereknek kalandos története van és ebben a történetben a nem nemes alapanyagokból álló darabok kiemelt szerepet játszanak. Az 1920-as és 1960-as évek között bemutatott mozgóképeken, különösen a történelmi és kalandfilmekben, az ékszerek fontos látványelemnek számítottak és erősen meghatározták az őket viselő a dívák karakterét. Vivien Leigh, Rita Hayworth, Greta Garbo, Marlene Dietrich és Marilyn Monroe szívesen viseltek drámai kiegészítőket a vásznon, de a Kleopátrát alakító Elizabeth Taylor egyiptomi díszei is feledhetetlenek maradnak. A forgatás kedvéért alkotott ékszerek természetesen nem készülhettek nemesfémekből és drágakövekből, de ezek az anyagok nem is lettek volna alkalmasak arra, hogy a díszletben jellemző speciális fényviszonyok között megfelelően mutassanak. Az ékszerészeknek különleges eljárásokat kellett kidolgozni, amellyel a csillogás mértékét befolyásolva, hatékonyan gyárthattak látványos és egyedi elemeket. Ennek egyik mestere a fiatal osztrák származású tervező, Eugene Joseff lett, akinek 1928-ban alapított és a mai napig működő, immár a harmadik generáció által vezetett családi vállalkozásából többszáz legendás ékszer került ki.

Joseff és testvére, Jimmy Glaser (forrás: www.joseff-hollywood.com)

Joseff egy garázsban kezdett kísérletezni a különböző fémekkel és bevonatokkal, míg sikerült megtalálnia a megoldást arra, hogyan hozzon létre olyan nemesnek tűnő, de matt felületet, amely a reflektorok és vakuk fényében is tökéletesen mutat a képeken. A bagdadi tolvajhoz készített Rice-Weiner kollekció szintén erre az igényre reflektál, és megmutatja, hogy Korda milyen érzékenyen követte a közönség érdeklődését. A Korda-ékszerek kiváló minősége magasan az átlagos bizsuk fölé emeli ezeket a kiegészítőket, amelyek végső soron a korszak és a film univerzumának izgalmas relikviáivá válnak. A Rice-Weiner az 1950-es évekig működött, ám a Kordával való együttműködés sikerét nem tudták többet megismételni. Bár a cég nevét ma már csak kevesen ismerik, a Korda-darabok még most is Hollywood aranykorának hangulatát sugározzák és keresettek a különleges vintage ékszerek rajongóinak körében.A „Joseff of Hollywood” hamarosan a sztárok első számú márkája lett, amelyet a filmekben és a társasági eseményeken is szívesen viseltek, és sokszor nem is gondolnánk, hogy egy-egy kultikus darab innen, nem pedig valamelyik előkelő gyémántműhelyből származik. Nem véletlen, hogy a magyar „bizsu” szó angol megfelelője, a „costume jewellery” a filmes és színházi jelmezekre utal, amelyek teljessé tételéhez feltétlenül szükség volt ezekre az apró, de jellegzetes díszekre. A Paramount, Universal és MGM produkciókban látható eredeti Joseff of Hollywood példányok ma kifejezetten magas áron kelnek el az aukciókon, de az olcsóbb és nagyobb számban készülő utánzatokat már a korszakban is szívesen vásárolták a hollywoodi ragyogásra vágyó nők.