2021. szeptember 22-én kezdődött és október 12-ig tart az a rendezvénysorozat, melynek keretében 14 magyar némafilmet mutatnak be Párizsban. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, a Fondation Jérôme Seydoux-Pathé, valamint a párizsi Magyar Kulturális Intézet együttműködésének köszönhetően a magyar filmművészet néma korszakának nagy klasszikusait ismerhetik meg a látogatók a 2006-ban létrehozott Jérôme Seydoux-Pathé Alapítvány 2014-ben átadott, csodálatos épületében, melyet Renzo Piano tervezett.

A hangosfilm megjelenéséig közel 600 magyar film készült, ezek túlnyomó része tönkrement vagy elveszett. A megmentett művek szerencsére így is érzékletesen szemléltetik azt a kiemelkedő művészi és technikai minőséget, amely a néma korszakot jellemezte. Emiatt a válogatás mindegyik darabja különleges, hiszen e kópiák mindegyikének megvan a maga története elkészülésüktől fennmaradásukon keresztül felújításukig, újra-bemutatásukig.

A tolonc (1914) és Az utolsó hajnal (1917) című filmeket Kertész Mihály készítette, akit Michael Curtizként, a Casablanca (1942) rendezőjekét ismert meg a világ. A vörös félhold címmel is ismert, Jókai regénye alapján 1918-ban készült Az aranyember-t Korda Sándor rendezte, akit ma Sir Alexander Korda néven a brit filmipar egyik megteremtőjeként tartunk számon. E korai alkotások egyrészt bemutatják a legendás filmkészítők pályakezdését, másrészt lehetővé teszik, hogy nézőik felfedezzék bennük, melyek azok a jellemző stílusjegyek, amik érett műveiket is jellemzik.

A sorozatban a magyar filmtörténetben fontos szerepet játszó irodalmi adaptációkat is több film képviseli. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című világhírű regényének Balogh Béla készítette 1924-es változata is látható lesz, különlegessége, hogy a filmnek ez az egyetlen, 55 perces kópiája ismert. A francia közönség olyan korabeli magyar sztárokat láthat megelevenedni a filmvásznon, mint Berky Lili, Hollay Kamilla, Mattyasovszky Ilona (Helene von Bolvary), Verebes Ernő (Ernst Verebes), Várkonyi Mihály (Victor Varconi) vagy Petrovics Szvetiszláv.

Pénélope Riboud-Seydoux szeptember 21-én a 4. Klaszikus Film Maraton szakmai programjában mutatta be a Jérôme Seydoux-Pathé Alapítvány magyar gyűjteményét (fotó: Jávor István)

A filmeket a Pathé vállalat által Magyarországon forgatott rövid életképek kísérik, melyek az 1920-as évek Magyarországáról – a Kárpátokból, vagy éppen Mezőkövesdről – tudósítanak. A filmek két filmgyártó központban készültek: Budapesten és Kolozsváron. Az utóbbi alapítójáról, Janovics Jenőről készült dokumentumfilmet a párizsi Magyar Kulturális Intézetben lehet megtekinteni (Janovics Jenő, a „magyar Pathé”, Zágoni Bálint, 2011).

A filmek hátterét előadások világítják meg. Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az 1910-es évekbeli, első aranykor alkotói – Korda Sándor, Kertész Mihály, valamint Deéssy Alfréd és Garas Márton – pályáját mutatja be a némafilm történet kontextusában. Catherine Horel történész, a CNRS kutatási igazgatója, Közép-Európa szakértő a magyar film 1896-1931 közötti történetét ismerteti. Az egyes filmek előtt olyan szakértők tartanak bevezetőket, mint Kányádi András, az INALCO (Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézete) oktatója, Joël Chapron, a közép-európai filmművészet szakértője (Unifrance Films) és Mathieu Lericq, a Sorbonne közép-európai filmművészet-szakértője. A vetítéseket Jean-François Zygel (Conservatoire National Supérieur de Musique et de Danse de Paris) improvizációs osztályának zongoristái kísérik.