Bogárorfeum

Kató-Kiszly István, 1932. Kató-Kiszly István, a magyar animáció úttörőjének egyetlen hangos színes egyedi rövidfilmje.

Bemutató: -
Műfaj: animációs film
Rendező: Kató-Kiszly (Kató Kiszly vagy Kató) István (1895–1962)

Státusz
Eredeti hossz: 480 m (18 perc)
A film elveszett.

Tartalom
A rövidfilm főszereplői antropomorfizált bogarak látványos zsonglőr mutatványaiból áll. A film a hangi lehetőségek minél teljesebb kiaknázására törekszik, például a bogarak zenekarban muzsikálnak. A film stílusa realizmusra törekszik, ennek megfelelően a finom kidolgozású, fekete papírból kivágott, sík idomú alakok folyamatos mozgásban láthatók.

Kató-Kiszly a festett háttér előtt több réteg mozgatásával hozta létre a film összetett kompozícióit, amelyek összhatásukban kortársa, a német Lotte Reiniger (1899–1981) nevéhez köthető sziluettanimációkat idézik. Ám a Reiniger által alkalmazott klasszikus technikával ellentétben Kató-Kiszly a háttereket minden esetben grafikai módon és nem papírkivágással oldotta meg, ennek megfelelően kompozícióinak megvilágítása frontális.

Miért érdekes?
A Bogárorfeum a magyar animáció legelső úttörőjének számító Kató-Kiszly (eredetileg Kiszlingstein) István technikailag legösszetettebb filmje és egyben utolsó befejezett egyedi rövidfilmje, amelyben először használt szinkronizált hangot. Kató-Kiszly az 1930-as évektől elsősorban alkalmazott filmek készítésével foglalkozott: ezek elsősorban állami megrendelésre készített oktatófilmek, valamint a Magyar Film Iroda 1939-től vetített Rajzos Híradók című sorozata volt. A Bogárorfeum folytatásaként Egy éj Bogárhonban címmel önálló mesefilmet tervezett, valamint 1944-ben A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök címmel népmese-adaptációjának terve is elkészült, ám ezeket sosem tudta megvalósítani.

Alkotók
Gyártó: n.a.
Forgatókönyvíró: Kató-Kiszly István
Operatőr: n.a.