Szatíra rózsaszínben – A Bástyasétány hetvennégy díszlet- és jelmeztervei #63

...

„Műfaját nehéz meghatározni, besorolni. Mondjuk: meseszerű játék, valóságról, operettről” – nyilatkozta 1974-ben készülő új filmjéről, a Bástyasétány hetvennégyről Gazdag Gyula, még mielőtt a filmet betiltották és tíz évre dobozba zárták volna.

A film történetének alapját egy 1957-es szocialista operett, a Bástyasétány 77 adta. Eisemann Mihály, Baróti Géza, Kállai István és Dalos László művének konfliktusa, hogy a lakást, amire a cím is utal, véletlenül három lánynak és három fiúnak is kiutalják a hivatalban. A fiatalok először vetélkedésbe kezdenek, végül azonban minden megoldódik, amikor egymásba szeretnek, és így osztoznak meg a házon.

Az abszurd humorú filmjeiről ismert Gazdag Gyula jócskán kifordította a helyzetet. Bár a történet alapját megtartotta, nála a fiatalok egy használaton kívüli, romos gyárépületet kapnak meg. A Bástyasétány hetvennégy főszereplői valójában a zeneszerző Dezső úr és a szövegíró Rezső úr, akik egy operett akarnak írni, s ehhez nagy kegyesen kiválasztják és akaratuk ellenére is elvezetik a happy endig a hat fiatalt. Ez nem megy könnyen, a két szerzőnek rendszeresen bele kell avatkoznia az eseményekbe, különben elszabadul a káosz. A leendő szerelmespárok nem azt az utat követik, amit kijelöltek nekik: rossz emberbe szeretnek bele, fel akarják adni a harcot, vagy egymásnak mennek. Az íróknak végül csak az operett-istennő megidézésével (akit maga Honthy Hanna játszik) sikerül konszolidálniuk a helyzetet és kierőszakolniuk a boldog véget.

A filmben számtalan motívum van, ami a kultúrpolitika szemében nem jelentett jó pontot. Gazdag az operett giccses világát a termelési filmek hazug idilljével azonosítja. A zsarnoki írók senkire sincsenek tekintettel, ha arról van szó, hogy a szereplők sorsát a nekik tetsző módon rendezzék el. A film erősen szatirikus szemlélete és nehezen irányítható értelmezése miatt a Bástyasétány hetvennégyet azonnal betiltották, és csak tíz évvel elkészülte után, 1984-ben engedték bemutatni.

A filmben kiemelt szerep jut a vizualitásnak, a giccses látszatvilág és a mögötte húzódó abszurd valóság ellentétének kihangsúlyozásában fontos szerepet kap a jelmez és a díszlet.

A jelmezeket Vágó Nelly tervezte. A filmbeli operett szereplőinek kétfajta kosztümje van: eleinte, amikor kiválasztják őket a tömegből, egyszerű, kopott, barnás színű ruhákban jelennek meg. Ahogy az írók bele-bele nyúlnak a cselekménybe, a fiatalokon egyre több apró részlet: rózsaszín masnik, nyakkendők, fodrok, csokrok, fejdíszek és bodorított tincsek jelennek meg. Az utolsó jelenetekben már teljes díszben pompáznak: pazar, rózsaszín kosztümjeik mintha egy színpadi operett kelléktárából kerültek volna elő. Ruháik egymáshoz is passzolnak, de az egyes karaktereket is jellemzik – a szereplők eredeti stílusa újul meg a film végére. Az alábbi jelmezterven a Pogány Judit által játszott Bözsi és a Kiss Mari által alakított Kati jelmezei láthatók.

Különösen hangsúlyos a filmben a nagy díva megjelenése. Erre Vágó így emlékezett vissza: „Gazdag Gyula a szeméttelepre vitte ki a Bástyasétány 74 filmjének stábját. Ott Honthy Hanna királynői figurája és köntöse eredményezett ellenpontot, okozott olyan sokkhatást, hogy évekre bádogdobozba zárták ijedten a filmet.”

„Nagyon érdekes volt ezt a szürrealisztikus világot megteremteni, ahogy a valóság és az operett-valóság, amit a Két Úr akar a világra ráerőszakolni – egymásra csúszik” – emlékezett vissza a film forgatására Romvári József, a díszlettervező. A helyszín megtalálásában segítségére volt, hogy korábban a Tízezer nap és a Régi idők focija egyes jeleneteit is a közelben vették fel, így emlékezett a romos épületre és a közelében fekvő tóra. Itt építették fel a filmben fontos szerepet játszó futószalagot. „A futószalag elősegítette azokat a képzeteket, amik a Két Úr tevékenységének lényegéhez közel visznek minket: miután gépiesen és gyorsan bejutottak, a Boldogság Előszobájában a Két Úr átgyúrta őket, ellátta a rózsaszín ideológiával, s innen már „szoboremberként” jöttek ki. Ezt az alagutat mi építettük ki, a téglagyár háta mögött, a völgyben volt, háttérben a kéményekkel.”

Szintén központi elem a Tulajdonjogi Hivatal, ami a tóban kapott helyet. „Gazdag Gyula irodalmi forgatókönyvében már szerepelt a Tulajdonjogi Hivatal. Nagyon erősen tükrözte a könyv a szemléletét korunk valóságáról. Folyton azt mondta, „menjen a Hivatal a víz alá!” Gazdag annyit tudott, hogy az elvontat, az abszurdot akarja vizuálisan megjeleníteni. […] Becsónakáztunk ide a sörgyár mögötti tóhoz, és megállapítottuk, hogy kis átalakításokkal Gazdag eredeti szóhasználatát tudjuk reprodukálni: „Víz alá süllyedt Hivatalt a Boldogság Taván”. Csak a kis építményt kellett hozzáépíteni, ami az épületbe való bejutást imitálta. A Két Úr irodája aztán a műteremben épült fel. Ők mindenkinek kiutalták a lakást, és elküldték az embereket. Veszekedjenek ők rajta.”

Források, érdekességek

Buglya Zsófia: Fuldokolni a boldogságban. Filmtett, 2018.03.24.
Fazekas Eszter: A szecesszió építésze. Romvári József látványtervező 80 éves. Filmkultúra online
Kovács Ivett Alida: Vágó Nelly jelmeztervező művész alkotói munkássága. Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola, 2018.

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem