„Műfaját nehéz meghatározni, besorolni. Mondjuk: meseszerű játék, valóságról, operettről” – nyilatkozta 1974-ben készülő új filmjéről, a Bástyasétány hetvennégyről Gazdag Gyula, még mielőtt a filmet betiltották és tíz évre dobozba zárták volna.

A film történetének alapját egy 1957-es szocialista operett, a Bástyasétány 77 adta. Eisemann Mihály, Baróti Géza, Kállai István és Dalos László művének konfliktusa, hogy a lakást, amire a cím is utal, véletlenül három lánynak és három fiúnak is kiutalják a hivatalban. A fiatalok először vetélkedésbe kezdenek, végül azonban minden megoldódik, amikor egymásba szeretnek, és így osztoznak meg a házon.

Az abszurd humorú filmjeiről ismert Gazdag Gyula jócskán kifordította a helyzetet. Bár a történet alapját megtartotta, nála a fiatalok egy használaton kívüli, romos gyárépületet kapnak meg. A Bástyasétány hetvennégy főszereplői valójában a zeneszerző Dezső úr és a szövegíró Rezső úr, akik egy operett akarnak írni, s ehhez nagy kegyesen kiválasztják és akaratuk ellenére is elvezetik a happy endig a hat fiatalt. Ez nem megy könnyen, a két szerzőnek rendszeresen bele kell avatkoznia az eseményekbe, különben elszabadul a káosz. A leendő szerelmespárok nem azt az utat követik, amit kijelöltek nekik: rossz emberbe szeretnek bele, fel akarják adni a harcot, vagy egymásnak mennek. Az íróknak végül csak az operett-istennő megidézésével (akit maga Honthy Hanna játszik) sikerül konszolidálniuk a helyzetet és kierőszakolniuk a boldog véget.

A filmben számtalan motívum van, ami a kultúrpolitika szemében nem jelentett jó pontot. Gazdag az operett giccses világát a termelési filmek hazug idilljével azonosítja. A zsarnoki írók senkire sincsenek tekintettel, ha arról van szó, hogy a szereplők sorsát a nekik tetsző módon rendezzék el. A film erősen szatirikus szemlélete és nehezen irányítható értelmezése miatt a Bástyasétány hetvennégyet azonnal betiltották, és csak tíz évvel elkészülte után, 1984-ben engedték bemutatni.

A jelmezeket Vágó Nelly tervezte. A filmbeli operett szereplőinek kétfajta kosztümje van: eleinte, amikor kiválasztják őket a tömegből, egyszerű, kopott, barnás színű ruhákban jelennek meg. Ahogy az írók bele-bele nyúlnak a cselekménybe, a fiatalokon egyre több apró részlet: rózsaszín masnik, nyakkendők, fodrok, csokrok, fejdíszek és bodorított tincsek jelennek meg. Az utolsó jelenetekben már teljes díszben pompáznak: pazar, rózsaszín kosztümjeik mintha egy színpadi operett kelléktárából kerültek volna elő. Ruháik egymáshoz is passzolnak, de az egyes karaktereket is jellemzik – a szereplők eredeti stílusa újul meg a film végére. Az alábbi jelmezterven a Pogány Judit által játszott Bözsi és a Kiss Mari által alakított Kati jelmezei láthatók.

Különösen hangsúlyos a filmben a nagy díva megjelenése. Erre Vágó így emlékezett vissza: „Gazdag Gyula a szeméttelepre vitte ki a Bástyasétány 74 filmjének stábját. Ott Honthy Hanna királynői figurája és köntöse eredményezett ellenpontot, okozott olyan sokkhatást, hogy évekre bádogdobozba zárták ijedten a filmet.”

„Nagyon érdekes volt ezt a szürrealisztikus világot megteremteni, ahogy a valóság és az operett-valóság, amit a Két Úr akar a világra ráerőszakolni – egymásra csúszik” – emlékezett vissza a film forgatására Romvári József, a díszlettervező. A helyszín megtalálásában segítségére volt, hogy korábban a Tízezer nap és a Régi idők focija egyes jeleneteit is a közelben vették fel, így emlékezett a romos épületre és a közelében fekvő tóra. Itt építették fel a filmben fontos szerepet játszó futószalagot. „A futószalag elősegítette azokat a képzeteket, amik a Két Úr tevékenységének lényegéhez közel visznek minket: miután gépiesen és gyorsan bejutottak, a Boldogság Előszobájában a Két Úr átgyúrta őket, ellátta a rózsaszín ideológiával, s innen már „szoboremberként” jöttek ki. Ezt az alagutat mi építettük ki, a téglagyár háta mögött, a völgyben volt, háttérben a kéményekkel.”

Szintén központi elem a Tulajdonjogi Hivatal, ami a tóban kapott helyet. „Gazdag Gyula irodalmi forgatókönyvében már szerepelt a Tulajdonjogi Hivatal. Nagyon erősen tükrözte a könyv a szemléletét korunk valóságáról. Folyton azt mondta, „menjen a Hivatal a víz alá!” Gazdag annyit tudott, hogy az elvontat, az abszurdot akarja vizuálisan megjeleníteni. […] Becsónakáztunk ide a sörgyár mögötti tóhoz, és megállapítottuk, hogy kis átalakításokkal Gazdag eredeti szóhasználatát tudjuk reprodukálni: „Víz alá süllyedt Hivatalt a Boldogság Taván”. Csak a kis építményt kellett hozzáépíteni, ami az épületbe való bejutást imitálta. A Két Úr irodája aztán a műteremben épült fel. Ők mindenkinek kiutalták a lakást, és elküldték az embereket. Veszekedjenek ők rajta.”