„Menjen mindenki a moziba!” – Országos Mozinap levélzáró bélyeg #51

...

„Menjen mindenki a moziba!” – hirdették a lapok 1915-ben május 19-e előtti pár nappal. „A mi kedves publikumunkhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy szerdán, május 19-én jöjjön a moziba. Ha az volt a szándéka, hogy a hét más napján megy moziba, változtassa meg a programmját és jöjjön szerdán…” – kérték a mozisok a közönséget. E különös felhívás mögött az Országos Mozinap állt, amelyet a mozis szakma szervezett az első világháború kárvallottjainak megsegítésére.

Az 1914-ben megkezdődő Nagy Háború és első tapasztalható következményei sokakat késztettek jótékonykodásra a hátországban. Az általában nőegyletek által ellátott adománygyűjtő szervezetek közül itthon az egyik legbefolyásosabb és ezáltal leghatékonyabb az Auguszta-alap volt. A segélyalapot Auguszta Mária Lujza bajor főhercegnő, József főherceg felesége alapította már rögtön a hadüzenet után, 1914 augusztusában. Az alap a háború évei alatt számtalan jótékonysági akciót szervezett. Ilyen volt például az Aranyat vasért mozgalom, az Auguszta-hajó, a katonáknak a frontra küldött karácsonyi csomagok, jótékonysági koncertek, kiállítások. 1915 tavaszán megtartották a „füsttelen napot”, ami arra ösztönözte az embereket, hogy az aznapi dohányfogyasztásuk értékét adományozzák a honvédelem javára. Ezek a társadalmi megmozdulások a mozis szakmát sem hagyták hidegen. A filmkölcsönzők és mozitulajdonosok képviselői nagyszabású megmozdulás tervével álltak elő és a következő határozatot adták ki:

»A Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége és a [Országos] Magyar Mozgóképipari Egyesület elhatározta, hogy május 19-én országos mozinapot rendez. Ezen a napon az ország minden mozgószínházában tartott előadások egész jövedelmét a kiadások levonása nélkül hadi jótékony czélra fordítja. Ezen a napon a nemes hazafias czélra való tekintettel a filmkölcsönzők egészen ingyen adják a mozgószínházaknak a filmműsort. Miután most a rokkant hősökről való gondoskodás a legsürgősebb kötelessége a magyar társadalomnak, az országos mozinap jövedelmének felét a Magyar Vöröskereszt-Egyletnek, felét az Auguszta-alap által a füsttelen napon létesített rokkant-alapnak adja.«

Bortnyik Sándor plakátja (forrás: OSZK)

Végül Budapest valamennyi mozgófényképszínháza (77), vidéken pedig további 200-300 mozi tartott aznap jótékony célú előadásokat. A mozisok és filmkölcsönzők célja az volt, hogy május 19-én megtöbbszörözzék az átlagos forgalmat, ezért különleges programmal készültek a nagy napra. A filmkölcsönzők (az akkori filmforgalmazó cégek) a Budapesti Hírlap szerint közel kétmillió méter filmet bocsátottak ingyen a mozik rendelkezésére, melyet különös gonddal válogattak össze. Több mozi a korszak dán filmsztárja, Valdemar Psilander Az élet iskolája című filmjével reklámozta a mozinapot. A budapesti Omnia Mozgóképpalota aznap három időpontban is műsorra tűzte az Egy rezervista álma című aktuális filmsikert. Az előkelőbb mozik élő hangversennyel, felolvasóesttel vagy operett-részletekkel várták a közönséget. A Mozgókép Otthon színvonalas kabaréműsort tartott, melyhez a fellépő színészek, előadóművészek szívességből ajánlották fel közreműködésüket.A Mozinap intézőbizottsága magát Auguszta főhercegnőt kérte fel az esemény fővédnökségére, aki távirat útján el is vállalta a felkérést. A megmozduláshoz szinte minden mozis csatlakozott az országban, aki (a háborús viszonyok között) megtehette, pár napon belül több száz jelentkező jelezte részvételét.

„Most azzal támogatja a hazafias ügyet, azzal segíti a rokkantakat, ha szórakozik” – üzenték a reménybeli nézőknek a mozisok.

A Mozinap népszerűsítése érdekében számtalan trükköt bevetettek. A különböző napilapok is folyamatosan hirdették, emellett az eseményhez Bortnyik Sándor képzőművész készített plakátot, melyet a szervezőbizottság szétosztott a csatlakozó mozik között. A plakáton szereplő lovas alak jelenik meg a színes levélzáró bélyegeken is. A levélzáró tulajdonképpen egy kis matrica, amivel a leveleket lehetett lezárni a korábban használt pecsétviasz helyett. Az első világháború idejére széles körben elterjedt levélzárókon hamar elkezdtek megjelenni az apró reklámok, melyek segítették, hogy az olyan aktuális, jótékony célú eseményekről, mint például az Országos Mozinap, minél többen szerezzenek tudomást.

„Mindjobban közeledik a Mozinap dátuma, azé a napé, amelyen a magyar kinematografszakmának meg kell mutatni áldozatkészségét, meg kell mutatni azt, hogy méltó arra, hogy a kultúra zászlóhordozója legyen. Ez a nap a szakma próbaköve, ekkor dől el, hogy vajjon tudunk-e a nagy eszmékért lelkesedni vagy sem.” – írták a szervezők a Mozgófénykép Híradóban, a szakma lapjában.

Az Országos Mozinap végül kiemelkedő eredménnyel zárult. Az újságok 46 és 50 ezer korona közötti bevételről számolnak be, amit a filmszakma képviselői eljuttattak a Magyar Vöröskereszt és az Auguszta-alap számára. A főszervezők lelkesen számoltak be tapasztalataikról: „Meghatódva olvastuk a leveleket, amelyek írója köszönetet mond, amiért részt adunk neki e hazafias munkában és jóleső érzéssel olvastunk leveleket, amelyek írója szinte szégyenkezve vallja be, hogy a nagy meleg és egyéb okokból többet nem küldhetett, és beküld egy kis faluból olyan összeget, amellyel igazán nincs mit szégyenkezni. Vagy mit szóljunk például Érmihályfalvához, ahol a kórházteremben tartottak Mozinapot és bevettek ötszáz koronán felüli összeget. Konstatálnunk kell egyébként azt is, hogy a közönség is felismerte, hogy ezen a napon támogatni kell a mozit és olyan tömegekben ment a mozgóba, amelyre nem is számítottunk. Az anyagi eredmény igazán szép.”

Bélyegvariációk

A moziszakma képviselői különösen büszkék voltak arra, hogy az egyébként sok kérdésben megosztott szakma e napon egységesen állt ki a jó ügyért. A jótékonykodás mellett pedig arra is felhasználták az alkalmat, hogy szakmájuk érdemeit kidomborítsák. A Dunántúl című lapban egy valószínűleg a pécsi Apollo mozi kötelékéből érkezett írás szerint: „mindnyájunk közös érdeke, hogy hadseregünket és országunkat erősítsük és támogassuk. A magyar moziszakma tagja, azonban kétszeresen saját érdekében cselekszik, mikor a mozinapot megtartja. Mert nemcsak, hogy a hadseregünket erősítjük általa, hanem megmutatjuk az egész országnak azt, hogy a kinematográfia nem csupán az a rideg üzlet, aminek sokan tartják és a mozisok is tudnak idealisták lenni. A mozinap eredménye – reméljük – országvilágnak tudomására fogja hozni, hogy a magyar kinematográfia egységes egészként állt az első felhívásra a jótékonycél szolgálatába, úgyhogy a magyar kinematográfia anyagiakban és erkölcseikben egyaránt meg fog felelni annak a pozíciónak és nívónak, amelyet a magyar kinematográfia ebben az országban elfoglal.”

Bedő József: Májusi mozinap. Budapest, 2015. (38. évf.) 5. sz. 22-23. old.
Kaba Eszter: Az Auguszta Gyorssegély-alap és aki mögötte van – Auguszta főhercegnő. elsovh.hu
Kántor Attila: A nagy háború plakátokon: az Auguszta-alap. A Nagy Háború írásban és képben blog
Kiss Csaba: A titokőrző reklámhordozó – a levélzáró reklámbélyeg meséje. Marketingtitkok blog
Karl Michael Ziehrer: A rezervista álma. Gramofon Online

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem