A Mozgófénykép Híradó, az első fontos hazai filmszakmai folyóirat végigkísérte a magyar film hőskorszakát. Szerzői nagy részt vállaltak a legfiatalabb művészet jelentőségének felismerésében és széleskörű népszerűsítésében.

 

A mozisok asztala a New York kávéházban

A Mozgófénykép Híradó a filmszakma érdekeit képviselő hetilapként indult, 1908. március 15-én. A Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége és az Országos Mozgóképipari Egyesület lapjaként célközönsége elsősorban a „kinematográfus szakma”, tehát a filmkölcsönző cégek és a mozitulajdonosok voltak. Szerkesztői között a filmes szaksajtó olyan meghatározó egyéniségei kaptak helyet, mint az első mozit és filmgyártó céget is létrehozó Projectograph vállalat egyik tulajdonosa, Neumann József; az első magyar filmes lap, a Kinematográf szerkesztője, Lenkei Zsigmond; a moziügyeket jogi szempontból végigkísérő dr. Vári Rezső; a Vígszínház későbbi igazgatója, Roboz Imre és a filmes újságíró, gyártásvezető, producer és dramaturg, Radó István. A lap kiadása 1922-től több más mozilappal egybeolvasztva, Mozi és Film címen folytatódott.

A Mozgófénykép Híradó programadó első cikkében "a gyakorlati és a tudományos kinematográfia" népszerűsítését tűzte ki célul, és fennállása során önérzetesen képviselte a film érdekeit egy olyan korszakban, amikor a moziszakma még éppen csak formálódott, így jogi akadályokkal és presztízsbeli nehézségekkel is szembe kellett néznie. Az éppen intézményesülő filmművészet az 1910-es években veszélyes konkurenciaként tűnt fel a színházi szakma szemében, így az első mozisok gyakran találták szembe magukat igazságtalan törvényekkel, a színház javára döntő helyi vezetőkkel. Maga a mozi ekkoriban az erkölcstelen, léha szórakozást nyújtó intézmény hírében állt.

Emellett a lap szerkesztői teret biztosítottak a filmet esztétikai nézőpontból megközelítő írásoknak is. Figyelemmel követték és újraközölték Bresztovszky Ernő, Bíró Lajos és Molnár Ferenc más lapokban megjelent véleménycikkeit, de már közvetlenül a lapba írt Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Hevesi Sándor (a Nemzeti Színház főrendezője), Siklósi Iván dramaturg és Vajda Ernő, forgatókönyvíró is. Írásaik a filmet érintő esztétikai diskurzus első hazai megnyilvánulásai voltak. De a Mozgófénykép Híradóban kezdte kritikusi tevékenységét a fiatal Korda Sándor is, aki – még rendezői korszaka előtt – az 1911-es évfolyamban külön Filmkritika rovatot vezetett, mielőtt megalakította volna saját filmes lapjait, a Pesti Mozit és a Mozihetet.

Bár a Mozgófénykép Híradó elsősorban nem közönséglap volt, szívesen követte nyomon a nemzetközi filmvilág eseményeit, melyekről egy rövid hírrovatban tájékoztatta olvasóit. A magyar némafilm aranykorában, a világháború alatt pedig a hazai filmek első számú népszerűsítőjévé vált, a nagyobb filmgyártó cégek féléves programját, filmjeik ismertetőjét és a sztárok arcképét is rendszeresen közölte, s így a mozirajongók egyre népesebb táborának is kedvezett.