Lapról lapra: Mozgófénykép Híradó #9

...

A Mozgófénykép Híradó, az első fontos hazai filmszakmai folyóirat végigkísérte a magyar film hőskorszakát. Szerzői nagy részt vállaltak a legfiatalabb művészet jelentőségének felismerésében és széleskörű népszerűsítésében.

 

A mozisok asztala a New York kávéházban

A Mozgófénykép Híradó a filmszakma érdekeit képviselő hetilapként indult, 1908. március 15-én. A Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége és az Országos Mozgóképipari Egyesület lapjaként célközönsége elsősorban a „kinematográfus szakma”, tehát a filmkölcsönző cégek és a mozitulajdonosok voltak. Szerkesztői között a filmes szaksajtó olyan meghatározó egyéniségei kaptak helyet, mint az első mozit és filmgyártó céget is létrehozó Projectograph vállalat egyik tulajdonosa, Neumann József; a Mozivilág későbbi főszerkesztője, Lenkei Zsigmond; a moziügyeket jogi szempontból végigkísérő dr. Vári Rezső; a Vígszínház későbbi igazgatója, Roboz Imre és a filmes újságíró, gyártásvezető, producer és dramaturg, Radó István. A lap kiadása 1922-től több más mozilappal egybeolvasztva, Mozi és Film címen folytatódott.

A Mozgófénykép Híradó programadó első cikkében "a gyakorlati és a tudományos kinematográfia" népszerűsítését tűzte ki célul, és fennállása során önérzetesen képviselte a film érdekeit egy olyan korszakban, amikor a moziszakma még éppen csak formálódott, így jogi akadályokkal és presztízsbeli nehézségekkel is szembe kellett néznie. Az éppen intézményesülő filmművészet az 1910-es években veszélyes konkurenciaként tűnt fel a színházi szakma szemében, így az első mozisok gyakran találták szembe magukat igazságtalan törvényekkel, a színház javára döntő helyi vezetőkkel. Maga a mozi ekkoriban az erkölcstelen, léha szórakozást nyújtó intézmény hírében állt.

A Mozgófénykép Híradó szerzői szívükön viselték a filmszakma sorsát és cikkeikben rendszeresen kiálltak az új médium mellett, valamint felhívták a figyelmet a mozi tanulságos, oktató jellegére is.

Emellett a lap szerkesztői teret biztosítottak a filmet esztétikai nézőpontból megközelítő írásoknak is. Figyelemmel követték és újraközölték Bresztovszky Ernő, Bíró Lajos és Molnár Ferenc más lapokban megjelent véleménycikkeit, de már közvetlenül a lapba írt Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Hevesi Sándor (a Nemzeti Színház főrendezője), Siklósi Iván dramaturg és Vajda Ernő, forgatókönyvíró is. Írásaik a filmet érintő esztétikai diskurzus első hazai megnyilvánulásai voltak. De a Mozgófénykép Híradóban kezdte kritikusi tevékenységét a fiatal Korda Sándor is, aki – még rendezői korszaka előtt – az 1911-es évfolyamban külön Filmkritika rovatot vezetett, mielőtt megalakította volna saját filmes lapjait, a Pesti Mozit és a Mozihetet.

Bár a Mozgófénykép Híradó elsősorban nem közönséglap volt, szívesen követte nyomon a nemzetközi filmvilág eseményeit, melyekről egy rövid hírrovatban tájékoztatta olvasóit. A magyar némafilm első aranykorában, a világháború alatt pedig a hazai filmek első számú népszerűsítőjévé vált, a nagyobb filmgyártó cégek féléves programját, filmjeik ismertetőjét és a sztárok arcképét is rendszeresen közölte, s így a mozirajongók egyre népesebb táborának is kedvezett.

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem