Lapról lapra: Filmjáték #26

...

1925. október 18-án indult útjára Hevesy Iván újszerű vállalkozása, a Filmjáték, amely a független kritikát és az esztétikai szempontú filmelemzést tűzte zászlajára.

A lap összesen két számot élt meg, de a magyar némafilmkorszak filmújságjai között így is kiemelkedő helyet tölt be.

Az első szám ma is teljes egészében hozzáférhető.

 

Hevesy Iván

A Filmjátékot Hevesy Iván, a magyar filmesztétika megkerülhetetlen, de kevéssé ismert alakja indította útjára. A lap filmes rovatát Hevesy és Dévai Béla, a színházi rovatot Mittay László, az irodalmit pedig Komlós Aladár szerkesztette. Ez a fiatalokból álló csapat a művészetkritika megreformálását tűzte ki céljául. A lap első oldalán kiáltványszerű programjuk olvasható: „A Filmjáték célja: kíméletlen harcot indítani minden ellen, ami a filmművészet tisztulását és a becsületes filmkritika kialakulását akadályozza.” A szerzőknek elegük lett abból, hogy a hazai filmes szaklapok és napilapok filmkritikája valójában inkább reklám, miközben a filmek esztétikai vonatkozásairól semmit nem állít. Hogy a lap megjelenésének anyagi nehézségek vagy szakmai összetűzés vetett-e véget, arról ma már keveset tudunk, mindenesetre a Filmjáték szerzői eleget tettek vállalásuknak és egyáltalán nem kímélték a sorra kerülő bemutatókat.

A magyar filmgyártás legínségesebb évtizede kétségkívül az 1920-as évek volt, amikor minden keservesen elkészült magyar filmet dicsérettel fogadott a sajtó. Nem így a Filmjáték kritikusa (valószínűleg maga Hevesy), aki Forgács Antal frissen bemutatott két filmje, A cigány és az Az elhagyottak kapcsán ezt írja: „Rendezése olyan rossz és annyira primitív, mintha filmjei a mozi őskorában készültek volna.” Mindezt azonban a magyar film épülése érdekében fogalmazza meg, és Forgácson a legfilmszerűbb eszköz, a közelkép mellőzését kéri számon, ami lehetővé tenné a színészek finom rezdülésekből felépített karaktereinek megértését. De nem csak az itthon, szerényebb körülmények között dolgozó rendezőket éri kritika, hanem a már nemzetközi ismertséggel rendelkező Kertész legújabb osztrák filmjét A párizsi babát (Das Spielzeug von Paris, 1925) is: „Kertész Mihálytól láttunk már sokkal jobb filmet is.”

A lap fiatal munkatársai a művészeti élet minden területén találnak olyan jelenségeket, aminek káros voltára igyekeznek felhívni a figyelmet. Hevesy a Farkaskutyák a moziban című cikkében szóvá teszi, hogy a filmek egységének és a rendezők munkájának megcsonkítása az, hogy a kölcsönzők és a mozisok megvághatják a filmeket, kicserélhetik a felirataikat és kabarészámokkal szakíthatják meg a vetítésüket. Mittay egy fiatal színésznő, Holló Klára mellőzöttségéről ír, miközben a sajtó sztárkultuszát ostorozza. Komlós pedig a Nyugatot kritizálja, amiért szeretne megújulni, de nem foglalkozik a fiatal költőkkel. A Filmjáték szerzői amellett, hogy széleskörű műveltségről tettek tanúbizonyságot, a fiatal generáció felforgató szándékával igyekeztek fellépni.

Mindezt azonban nem megalapozatlanul tették. A filmes rovatban Hevesy és Dévai olyan elemzési szempontokat alkalmaznak, amiket csak ritkán lehet látni a megelőző korszak filmről szóló írásaiban. A valódi filmesztéta szólal meg ezekben a cikkekben, melyek a filmek vizuális világát (plánhasználat, mélységélesség), dramaturgiai szerkezetét (belső logika, inzertek kiegészítő szerepe) és a színészi játék nüanszait elemzik. Emellett az 1920-as évek legprogresszívebb irányzatait állítják a hazai közönség elé a francia avantgárd (Abel Gance, René Clair, Jean Cocteau) és a német expresszionizmus (Conrad Veidt, Emil Jannings, Friedrich Murnau), vagy akár az amerikai típusú klasszikus közönségfilm (Ernst Lubitsch, Kertész Mihály) képviselőire való hivatkozással. Minden bizonnyal tovább gazdagította volna a magyar filmkultúrát, ha ilyen szakmai megalapozottságú kritika és ilyen pezsgő szellemi élet színesíti, mint ami a Filmjáték megjelent számaiban zajlott.

Hevesy Iván 1893-ban született Kapuváron. Matematika-fizikai szakon kezdte el az egyetemet, de hamarosan a művészettörténet felé fordult. Megismerkedett Kassák Lajossal és körével, akikkel a Tanácsköztársaság bukása után is élénk elméleti diskurzust tartott fenn. Bár irodalom- és zenekritikával is foglalkozott, a modern képzőművészetről, elsősorban az avantgárdról írt tanulmányai ismertek. Emellett Hevesy a filmművészettel is szoros kapcsolatot alakított ki. Az 1920-as években egyéb lapok mellett a Nyugat vezető filmkritikusa volt. A filmművészetről egységes elméletet alkotott, melyet korai tanulmányától (A mozidráma, 1913), az általa szerkesztett folyóiraton (Filmjáték, 1925) keresztül főművéig: A filmjáték esztétikája és dramaturgiájáig (1925) képviselt. Utóbbit gyakran hasonlítják össze a filmesztétika egyik megalapozója, Balázs Béla A látható ember (1924) című, Bécsben megjelent munkájával. A két könyv, bár közel egy időben íródott, mégis két különálló, egyéni teljesítmény, két különböző filmelmélet. A magyarul író Hevesy munkája azonban láthatatlan maradt a világ számára, a széles körben elismert Balázzsal szemben. Hevesy az 1930-as évektől, a hangosfilm megjelenésétől inkább a fotóművészettel foglalkozott, a magyar fotótörténet-írás első jelentős képviselőjeként is ismerik. Évtizedekkel később, az 1960-as években a magyar némafilm nagy öregjeként írt a Filmvilágba. Utolsó filmes munkája, az 1966-ban bekövetkezett halála után megjelenő A némafilm egyetemes története (1967) volt.

Filmes és fotóművészeti munkái:
A mozidráma, 1913
A filmjáték esztétikája és dramaturgiája, 1925 (Élet és tudomány)
Elisabeth Bergner a filmen, 1927
Hevesy Iván – Dévai Béla: A film kulisszatitkai, 1928
A modern fotóművészet, 1934
A film életrajza. A film őskora és hőskora. A film dramaturgiája, 1943
A magyar fotóművészet története, 1958
Az egyetemes fotóművészet története, 1964
A némafilm egyetemes története 1-2, 1895-1929, 1967 (Filmművészeti könyvtár)

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem