Jel-mez – Katona Piroska jelmeztervei a Szerelemhez #34

...

A Filmarchívum jelmeztervtárában megtalálhatók Katona Piroska rajzai a Szerelem című film kosztümjeihez. A jelmeztervezők munkájáról általában kevés szó esik, ebben a filmben viszont különös szerepet kapott a szereplők öltözéke.

Katona Piroska (1933-1972) az 1960-as évek sokat foglalkoztatott jelmeztervezője, korán lezárult életművében sok kiemelkedő alkotást találhatunk. 1956-ban végzett az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán, majd Fejér Tamás Szerelem csütörtök című 1959-es alkotásához tervezett elsőként jelmezeket. A párhuzamosan színházban és tévéfilmekben is dolgozó Katona olyan magyar filmek kosztümeit alkotta, mint például a Párbeszéd (Herskó János, 1963), A Tenkes kapitánya (Fejér Tamás, 1964) vagy A tizedes meg a többiek (Keleti Márton, 1965). Gyakrabban dolgozott kortárs időben játszódó filmeken, de munkái között olyan alkotások is szerepelnek – A Noszty fiú esete Tóth Marival (Gertler Viktor, 1960), vagy a Fekete város (Zsurzs Éva, 1971) –, melyek egy letűnt korszak alapos ismeretét kívánják a tervezőtől.

Kortársa és kollégája, Mialkovszky Erzsébet szerint a történelmi filmekben „tudta leginkább megvalósítani filmen is azt az alapvető tervezői törekvését, ami színházi munkáit is jellemezte: az egyszerű, dekoratív formákat, tiszta, viszonylag nagy, egységes felületeket, a néhány színre, azok különböző árnyalataira épülő egységes hatást.” Ennek ellenére a magyar filmben meglehetősen ritka műfajban, a sci-fiben is kipróbálta magát (Fejér Tamás: Az idő ablakai, 1969) és nagy szerepet vállalt a film hangulatának megteremtésében. Makk Károllyal és Törőcsik Marival már az Elveszett paradicsomban is együtt dolgoztak, a Szerelem azonban különösen a szívügye volt.

A Szerelem két asszony törékeny kapcsolatát mutatja be, mégis egy korszakról fest jellemző képet. Főszereplője Luca, akinek a férjét politikai okokból bebörtönözték. Ő viseli gondját a férfi idős anyjának, és hogy tartsa benne (s talán saját magában is) a reményt, azt mondja neki, hogy fia azért van távol, mert filmet forgat Amerikában. Az eseményeket az idős Mama emlékei, tudati képei szövik át, melyek a boldog békeidők világát csempészik a film rideg valóságába.

A Szerelemben vizuálisan két történelmi korszak fonódik össze, melyben nagy szerepe van a kosztümöknek is. Katona szecessziós stílusú jelmezei szinte tapintható közelségbe hozzák a boldog békeidőket – és még ha csak villanásnyi időre láthatók is –, a film vizuális világának alapját teremtik meg. Emellett a Mama jelenbeli ruháit tea segítségével sárgította meg kissé, hogy látszódjon rajta az az idő, ami elteltével az asszony – csakúgy, mint az emlékeit – még mindig őrizgeti a számára kedves holmikat.

A „kortárs” jelmezek szerepe még nagyobb a filmben. Olyan eszközt biztosítanak az alkotók számára, amivel igazán tabudöntővé tudták tenni a filmet. A Szerelem cselekményének ideje ugyanis tisztázatlan, márpedig 1970-ben még egyáltalán nem volt mindegy, hogy egy film a Rákosi-korszakot kritizálja – amelytől a Kádár-rezsim elhatárolódott – vagy a Kádár-korszak hajnalát, azaz az ’56 utáni megtorlásokat. Makknak évekbe telt, mire a Szerelem forgatókönyvét sikerült átvinnie az engedélyező bizottságon. A film végül azzal a feltétellel készülhetett el, hogy semmiképp sem a Kádár-korszakban játszódik. Ennek ellenére megjelennek benne olyan apró utalások, melyek sejtetni engedik, hogy egy nem is olyan régen történt terror időszaka inspirálta a történetet. Ezek közé tartozik a jelmez is.

A jelmeztervek és a megvalósult jelmezek a filmben

A férfiak ruházatáról szinte egyáltalán nem lehet eldönteni, hogy az ötvenes évekből vagy a hatvanas évek elejéről származnak-e. A filmben Törőcsik Mari által viselt és a képen is látható darabok azonban már finom részleteikben a hatvanas évek hangulatát árasztják magukból. Amellett, hogy a ruhák egyszerű szabása és dísztelensége megnehezíti az azonnali beazonosítást, mégis felismerhetők olyan részletek, mint például a szűk szoknya, amit az ötvenes években kifejezetten mellőztek (ugyanis „jampecdivatnak” számított) és csak később, a hatvanas évektől vált elfogadottá. Emellett a jelmez sokat elárul Luca karakteréről is: a visszafogott, szigorú vonalú ruhák egyaránt beszélnek a nemkívánatos személyként elő nő szociális helyzetéről és arról a belső tisztaságról és erőről is, amivel az élet megpróbáltatásait viseli.

Katona Piroska jelmeztervezői leleménye így alkotó módon járul hozzá a Szerelem vizuális szépségéhez és bátor többértelműségéhez.

Források, érdekességek

Böszörményi-Nagy Orsolya: Film: produkció és recepció között. A Szerelem című film értelmezései. Korall, 2016. 65. sz. 36-55. old.
Gelencsér Gábor: Miért szép? A Szerelem és a hetvenes évek magyar filmművészete. Metropolis 1999/ősz
Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. Az öltözködés és a divat Magyarországon az 1950-es és az 1960-as években. Országos Széchényi Könyvtár, 1956-os Intézet és Oral History Archívum

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem