„Igazságra törekedtünk a hazugsággal szemben” – 55 éve mutatták be a Tízezer napot #77

...

55 éve, 1967. április 27-én, a Cannes-i filmfesztivállal egy időben mutatták be itthon a Tízezer nap című filmet, amely a legjobb rendezésért járó díjjal tért haza a fesztiválról. A film történetéhez hozzátartozik, hogy már két évvel korábban készen állt a bemutatásra, de betiltották, és csak sorozatos átalakítások és titkos jóakarók segítségével juthatott ki Cannes-ba. Értékeit ekkor már itthon sem lehetett letagadni, a következő évben a Budapesti 12-be is bekerült.

A Tízezer nap ötlete először 1962-ben merült fel, amikor a kultúráért felelős vezetés elhatározta, hogy lehetőséget teremt a Balázs Béla Stúdió első nagyjátékfilmjének elkészítésére. Az 1961-ben intézményesített Balázs Béla Stúdió (BBS) a fiatal alkotók alulról szerveződő műhelye volt, akik a többi nagyjátékfilmstúdió költségvetésének a töredékéből, de viszonylagos szabadságban dolgozhattak. Az 1960-as évek elején nagyrészt a Főiskolán végzett fiatal filmesek gyülekeztek itt, akik első rövidfilmjeikben saját rendezői stílusukat próbálgatták és bátran félretették a megszokott filmkészítői megoldásokat. A BBS-ből került ki például Szabó István Te (1962), Sára Sándor Cigányok (1962), és Huszárik Zoltán Elégia (1965) című rövidfilmje. A stúdiót a demokrácia szelleme hatotta át, a fiatal alkotók közösen vitatták meg a filmterveket és egy nagy stábként működtek együtt.

Az első év sikeres fesztiválszerepléseit látva a vezetés megbízta a stúdiót egy nagyjátékfilm elkészítésével. Határozott elképzelésük volt: a parasztság életformaváltozásáról, elsősorban a téeszesítésről szóló filmet szerettek volna látni.

A film alapötlete egy anekdotából indult ki, amit a legenda szerint Kádár Jánosnak mesélt el egy öreg paraszt: amikor be kellett lépnie a téeszbe, felakasztotta magát, de szerencséjére megmentették, és később már boldogan dolgozott a szövetkezetnek.

A rövid leírásból is látszik, hogy a vezetők valószínűleg egy propagandisztikus filmre számítottak, a BBS fiataljait azonban valóban megihlette a téma és sajátos módon láttak neki a film elkészítésének.

A rendezést egyhangú döntéssel Kósa Ferencre bízták, de a film készítésében szinte mindenki részt vett Huszárik Zoltántól Kardos Ferencen, Rózsa Jánoson, Kézdi-Kovács Zsolton és Elek Juditon át Szabó Istvánig és Gábor Pálig. Az első dolguk az volt, hogy magnetofonnal és fényképezőgéppel felszerelkezve elindultak szerte az országba anyagot gyűjteni. A fiatal rendező ugyanis Bartók és Kodály szellemében állt hozzá a filmhez: „ahogyan ők népdalokat gyűjtöttek, úgy gondoltam, hogy mi pedig nyakunkba vesszük az országot és elmegyünk különféle falvakba és megpróbáljuk fölgyűjteni azt, hogy hogyan élték meg a szegény emberek – a tiszakörnyéki szegény emberek hogyan élték meg a történelmet. És mint ahogy Bartóktól tudjuk és Kodály leírásaiból is tudjuk, hogy ők nem csak hangjegyeket gyűjtöttek meg dallamokat, hanem sorsokat, arcokat ismertek meg és megnyitották az utat arrafelé, hogy a nemzet vagy a nép legszegényebb, legkiszolgáltatottabb rétegeinek a kultúráját a magas európai vagy egyetemes kultúrával összekössék. Hogy egyszerre legyen mélységesen magyar és hiteles, tehát mondjuk így, hogy nemzeti kötődésű, de egyszerre legyen egyetemes tágasságú” – mondta el Kósa.

Tízezer nap (forrás: NFI)

A forgatókönyv megírásához végül több filmnyi anyag gyűlt össze. Kósa Gyöngyössy Imrével írta az első változatot, amit rögtön elutasítottak. Ekkor Csoóri Sándor szállt be a csapatba, akivel további kilenc forgatókönyvváltozatot dolgoztak ki, mire az utolsót elfogadták, és végre elkezdődhetett a forgatás (bár ekkor már nem a BBS-ben, hanem a IV. számú stúdióban, Grigorij Csuhraj művészeti felügyelete mellett). A Kósa–Csoóri–Sára hármas – mint később számos más alkotásukban is – a film nyelvezetét és képi világát aprólékosan dolgozta ki, egy kicsit mindig elemelve a rögvalóságtól, miközben szociológiai hitelességű forrásokra támaszkodtak. „Onnan indulunk el, ahol a »Sodrásban« abbahagyta, csak jobban kitágítva a kört a társadalom, a történelem irányába. Mi – Gaál István, Sára Sándor, Gyöngyössy Imre és a többiek, vitatkozva, viaskodva, de folytatjuk egymás gondolatait. A »Tízezer nap« a valóság és az emlékezés kettős síkján játszódik, ez szabja meg képi stílusát, mely az egész közeli naturalizmustól az átvitt, elvont szubjektív szimbolizmusig sokmindent felölel.” – nyilatkozta a rendező. A forgatás egy évig tartott, hiszen a történet 30 évet átfogó idejében minden évszak megjelenik. A Tízezer nap két barát, Széles István és Bánó Fülöp történetét követi az 1940-es évektől a hatvanas évekig, amelyben fontos szerepet kap az ötvenes évek időszaka és 1956 is.

1965 tavaszán, ahogy a film elkészült, Kósáék tartottak egy zártkörű vetítést, amelyen a korabeli értelmiség jeles képviselői – Illyés Gyula, Nagy László, Szécsi Margit, Németh László, Déry Tibor, Jancsó, Fábri és Makk – nagy elismeréssel fogadták a filmet. Nagy László megkérdezte Kósát, hogy készen áll-e. Mire? – kérdezte a fiatal rendező. Arra, hogy ezért a filmért lehet, hogy meg is kell halnod – mondta a költő. Másnap a filmfőigazgatóságon tartott vetítésről az engedélyezésért felelős tisztviselők fele már akkor kiment, amikor a filmben elhangzott a „forradalom” szó. Kósával közölték, hogy ha nem vágja ki a filmből ezt a bizonyos részt, és nem kezd valamit az öngyilkossággal, a filmet páncélszekrénybe zárják, ő pedig nem kaphat diplomát.

Ez után két év alkudozás következett, mialatt a cenzorok minél több jelenetet ki akartak vágatni a filmből, a rendező pedig minél többet szeretett volna kompromisszummentesen megtartani. A filmet végül egy kerettörténettel egészítették ki, amelyből kiderül, hogy Széles István öngyilkossága nem sikerült, viszont a forradalom nevén nevezése megmaradt. Kósa ehhez ragaszkodott, hiszen ahogy mondta, anyaggyűjtés közben ők soha, sehol nem találkoztak azzal, hogy az emberek „ellenforradalomnak” hívták volna az eseményeket, ez a megnevezés csak később született meg a vezetés részéről.

Kósa Ferenc Cannes-ban (forrás: MTI/UPI)

Amikor már úgy tűnt, hogy semmi remény nincs a film bemutatására, a cannes-i filmfesztivál váratlanul meghívta a programjába. A szervezők közölték, hogy ha Magyarország nem a Tízezer napot küldi, eltekintenek a részvételétől. Az örömhírről Kósa úgy értesült, hogy a kollégium előtt megállt egy fekete autó, neki pedig megüzenték, hogy keresik. Ilyen előzmények után a rendező egy búcsúlevelet hátrahagyva szállt be az autóba, ami a filmfőigazgatóságra vitte. Ott azt a kérdést szegezték neki, hogy van-e szmokingja. Kósa – aki gúnyolódásnak vette a kérdést – erre azt felelte, hogy tehetnek akármit, de nem hagyja, hogy megalázzák, és elindult kifele a teremből. Végül valahogy visszahozták és elmondták neki, hogy másnap repül Cannes-ba. „Nagy sürgés-forgás támadt körülöttünk. Sára Sanyival kimentünk a filmgyár ruharaktárába, ahol az operett filmekhez készült mindenféle szmokingokat próbálgattak ránk. Még sohasem volt rajtunk ilyen jellegű öltözék. Némelyik szmoking úgy állt rajtunk, mint tehénen a gatya. Röhögtünk egymáson.” – mesélte a rendező, aki közel 50 évvel később azt is bevallotta, soha nem tudta meg, hogy kinek volt köszönhető a Tízezer nap cannes-i meghívása.

Az alkotókat kint a Hungarofilm vezérigazgatója figyelmeztette, hogy amint lehet, hagyják el a vetítést, mert jobb, ha megkímélik magukat attól, hogy lássák, a külföldi nézőket mennyire nem érdekli a film. Kósáék bent maradtak, és tanúi voltak a több perces vastapsnak, amivel a közönség jutalmazta a Tízezer napot.

Források, érdekességek

Sas György: Egy nap – a „Tízezer nap” forgatásán. Film Színház Muzsika 1964/33., 3-5.
Számvetés az örökséggel. Beszélgetés a Tízezer nap alkotóival.
Filmkultúra 1967/3., 5-18.
Gettó, egyetem, politikai csatatér. A BBS első két évtizede.
Filmvilág 2001/12., 06-11.
Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert. Kósa 80. Budapest: MMA Kiadó, 2019

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem