Az 1942 augusztusában kiadott Ceruzám az oka című kötet páratlan módon örökíti meg a korabeli filmgyártás személyiségeit. Szerzője, Márkus Jenő a Hunnia filmgyár kivételes tehetségű trükkmestere volt, aki grafikái és reklámötletei révén a szakma szinte összes cégének dolgozott. Pályáját a Kruppka-laboratóriumban filmfeliratok készítésével kezdte, később dolgozott az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer és a First National stúdióknak, majd az MGM és a First National rövid életű európai forgalmazó cégének, a Fanametnek lett állandó rajzolója.

Az első és legjelentősebb brazil filmlaboratóriumot, a Rex-filmet a háború előtt kivándorolt magyarok hozták létre São Pauloban. A háború után pedig többek között Icsey Rudolf, Hamza D. Ákos, Fekete Ferenc mellett Márkus Jenő is itt telepedett le, és alkotott korán bekövetkezett haláláig.

A Ceruzám az oka azonban még a háború előtti magyar filmes szakembereket örökíti meg egyedi, sokszor vicces, ám minden esetben igen találó módon. A nem mindennapi címválasztást könyve előszavában indokolja:

„A ceruzám az oka, hogy a tükör, amit a néző előtt tartok torzító, görbe tükör. Egy ceruzának egy kis enyhe szemtelenséget is meg lehet bocsátani. Haragudni nem szabad, nem lehet rá. Aki haragszik a gúnyért, a karrikaturáért, abból sohase lehet nagy ember!”

Rajzain a humor forrása hol a név (Csapó Géza, Kokas Klára), hol a szakma (hangmérnök, vágó, operatőr), hol mindkettő (Pokol Péter). Finoman elrejtett utalásokkal egészíti ki ismereteinket a szereplők elő- illetve magánéletéről, egyéb szerepvállalásairól. Barla László karikatúráján apró kiegészítő elemekkel jelzi, hogy a Magyar Írók Filmje Rt. felügyelőbizottsági tagja, illetve, hogy Szalontai Kiss Miklóssal a Mester Film alapítói. Bánáss József kivont kardja és ágyúja utal arra, hogy főhadnagyként kapcsolódott be a magyar filmgyártásba.

Berendik István – aki előbb a Tanácsköztársaság idején a Vörös Riport Filmnél, majd a második világháborúban katonai szolgálata alatt is operatőrként dolgozott – karikatúráján apró tankok jelennek meg. Vaszary János mögül pedig felesége, Muráti Lili kukucskál ki mosolyogva.
Könyvének külön érdekességét az adja, hogy a sokszínű filmszakma teljes palettájáról válogat; mára már néhol elfeledett, a film gyártásában azonban nélkülözhetetlen szakemberek – operatőrök, vágók, hangmérnökök, díszlettervezők – kapnak halhatatlanságot karikatúrái által.

Márkus Jenő szavaival élve: „Tessék gyorsan továbblapozni és a rajzokat mosolyogva nézni!” – a teljes könyv megtekinthető a Filmarchívum könyvtárában, illetve hozzáférhető online is.