Ceruzám az oka #3

...

Az 1942 augusztusában kiadott Ceruzám az oka című kötet páratlan módon örökíti meg a korabeli filmgyártás személyiségeit. Szerzője, Márkus Jenő a Hunnia filmgyár kivételes tehetségű trükkmestere volt, aki grafikái és reklámötletei révén a szakma szinte összes cégének dolgozott. Pályáját a Kruppka-laboratóriumban filmfeliratok készítésével kezdte, később dolgozott az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer és a First National stúdióknak, majd az MGM és a First National rövid életű európai forgalmazó cégének, a Fanametnek lett állandó rajzolója.

Kevésbé közismert, de a modern brazil film megteremtésében is jelentős részt vállaltak magyarok.

Az első és legjelentősebb brazil filmlaboratóriumot, a Rex-filmet a háború előtt kivándorolt magyarok hozták létre São Pauloban. A háború után pedig többek között Icsey Rudolf, Hamza D. Ákos, Fekete Ferenc mellett Márkus Jenő is itt telepedett le, és alkotott korán bekövetkezett haláláig.

A Ceruzám az oka azonban még a háború előtti magyar filmes szakembereket örökíti meg egyedi, sokszor vicces, ám minden esetben igen találó módon. A nem mindennapi címválasztást könyve előszavában indokolja:

„A ceruzám az oka, hogy a tükör, amit a néző előtt tartok torzító, görbe tükör. Egy ceruzának egy kis enyhe szemtelenséget is meg lehet bocsátani. Haragudni nem szabad, nem lehet rá. Aki haragszik a gúnyért, a karrikaturáért, abból sohase lehet nagy ember!”

Rajzain a humor forrása hol a név (Csapó Géza, Kokas Klára), hol a szakma (hangmérnök, vágó, operatőr), hol mindkettő (Pokol Péter). Finoman elrejtett utalásokkal egészíti ki ismereteinket a szereplők elő- illetve magánéletéről, egyéb szerepvállalásairól. Barla László karikatúráján apró kiegészítő elemekkel jelzi, hogy a Magyar Írók Filmje Rt. felügyelőbizottsági tagja, illetve, hogy Szalontai Kiss Miklóssal a Mester Film alapítói. Bánáss József kivont kardja és ágyúja utal arra, hogy főhadnagyként kapcsolódott be a magyar filmgyártásba.

Berendik István – aki előbb a Tanácsköztársaság idején a Vörös Riport Filmnél, majd a második világháborúban katonai szolgálata alatt is operatőrként dolgozott – karikatúráján apró tankok jelennek meg. Vaszary János mögül pedig felesége, Muráti Lili kukucskál ki mosolyogva.
Könyvének külön érdekességét az adja, hogy a sokszínű filmszakma teljes palettájáról válogat; mára már néhol elfeledett, a film gyártásában azonban nélkülözhetetlen szakemberek – operatőrök, vágók, hangmérnökök, díszlettervezők – kapnak halhatatlanságot karikatúrái által.

Márkus Jenő szavaival élve: „Tessék gyorsan továbblapozni és a rajzokat mosolyogva nézni!” – a teljes könyv megtekinthető a Filmarchívum könyvtárában, illetve hozzáférhető online is.

Takács Rita

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem