„Messze vannak itt egymástól a házak…” – Fejér Tamás: Kertes házak utcája #55

...

Fejér Tamás Kertes házak utcája (1963) című alkotása különös hangulatfilm. A maga korában ellentmondásosan fogadott alkotásról azonban már akkor is elismerték: bátor, új témákkal és kifejezésmódokkal kísérletező mozi.

Csurka István forgatókönyvíró és Fejér Tamás rendező (fotó: MTI)

A Kertes házak utcája a műfajilag sokszínű életművéről és népszerű tévésorozatairól (A Tenkes kapitánya; Princ, a katona; Tüskevár; Utánam, srácok!) ismert Fejér Tamás leginkább szerzőinek tekinthető filmje. A film cselekménye nem bonyolult: a munkásból lett főmérnök, Máté József felesége, Panni szinte kirívó jólétben tengeti szürke hétköznapjait, míg egy egyéjszakás kaland rádöbbenti addigi élete ürességére és tarthatatlanságára. A film az egyszerű cselekménynél azonban sokkal többet sejtet, és kérdéseket generál a nézőben is. Ez a modern(ista) szemlélet a forrásműből, Csurka István filmregényéből árad, ami a szereplők belső világát csak a párbeszédeken keresztül mutatja be. Ezt a módszert a film is követi. A színészek visszafogott játéka és a szűkszavú párbeszédek bizonytalanságban tartják a nézőt a szereplők érzéseit illetően. Elsősorban a főszerepet játszó Bara Margit karakterét lengi körül valami irracionális, mégis átható melankólia.

A nyomasztó kisvárosi jólét unalmát és a válsághangulatot a film kifejezetten modern filmes eszközökkel érzékelteti.

Leghangsúlyosabb talán a kezdő passzázs-jelenet – a Panni készülődését követő képsorok – egy hagyományos, feszes dramaturgiájú filmbe például biztosan nem kerülne, itt viszont jellemző képet fest a főszereplőről. Az is feltűnő, hogy a film milyen erősen a magánélet felé tolja a hangsúlyt, ugyanis a filmregényben még hangsúlyos ’56-os múlt teljesen kimaradt a házaspár történetéből. Ez az alkotói döntés a megelőző és a következő korszak filmes gyakorlatával is szembemegy.

A Kertes házak utcája melodráma. A melodráma ritka műfaj az 1945 utáni filmben, szinte csak az ötvenes évek végén született néhány darab. Bizonyos értelemben különleges zsáner, hiszen míg a legtöbb filmes műfaj aktív, kezdeményező hősöket mutat fel, addig a melodráma hősei tehetetlenségéről mesél. A melodráma műfaja a filmmel egyidős, az 1950-60-as évek európai filmjében azonban megszületett a modern változata. Ezekben a meglehetősen nyomasztó alkotásokban a szereplők gyakran maguk sem ismerik szenvedésük okát, így a cselekmény mögött általános válság lappang. A Kertes házak utcáját nem véletlenül hasonlították sokan ehhez a legfőképp Michelangelo Antonioni által képviselt filmtípushoz. Fejér filmjét, noha túlzás lenne az európai modernizmus élvonalába sorolni, mégis ott van benne az a különös, megmagyarázhatatlan szorongás, ami e filmek sajátja, és amit a korabeli kritika nem igazán tudott megmagyarázni.

A filmet ellentmondásosan, sőt szélsőségesen fogadta a hazai kritika (és valószínűleg a közönség is): egyesek rossz és unalmas, míg mások bátor és elgondolkodtató alkotásnak tartották. Sokan gyakorlatiasan igyekeztek megmagyarázni Panni közérzetét: talán azért ilyen szomorú az asszony, mert nem tud kiteljesedni saját hivatásában? A közösségi céloktól való elszakadása teszi ilyenné? A kispolgári életmód személyiségnyomorító hatását mutatja be a film? Esetleg a szerelem hiányáról szól? A film sok mindent csak sejtető, lebegtető stílusát valahonnan mindenképpen meg akarták fogni. Többen pedig a nyugati filmes stílus másolásával vádolták a rendezőt.

Fejér Tamás nem tagadta, hogy nagy hatással volt rá és generációjára az olasz mester. „Antonioni: ez a név számomra nem elsősorban filmstílust, hanem filozófiát jelent. Filozófiája a reménytelenség, ezt tükrözi hőseinek sorsában is. Ahogyan ezt teszi: a stílus nem az ő monopóliuma, hanem a modern regény, a modern film meglehetősen általánossá vált stílusa, azaz a »pillér- dramaturgia« elvetése, az előkészített »nagyjelenetek« hiánya, tehát helyettük a belső lelkifolyamatok lefényképezése. Persze, a »Kertes házak utcája« ebben valóban hasonlít hozzá... Ő is, mi is a saját mondanivalónk kifejezésére használjuk a modern, lelkifolyamatokat valóban elemzően bemutató stílust.”

Bara Margit Cannes-ban 

1963-ban Magyarország a Kertes házak utcáját nevezte a Cannes-i filmfesztiválra. Fejérnek így lehetősége volt felmérni a világ filmes folyamatait, és saját filmjét már kicsit megkésettnek érezte az európai újhullámokhoz képest. „A film minden más művészetnél gyorsabban vált stílusjegyeket. Ezeket azután a világ filmesei egy bizonyos időre példának tekintik. Így vagyunk mi is, magyar filmesek. Szinte valamennyiünkre nagy hatással volt az Antonioni-féle mikro-pszichologikus ábrázolásmód. Mire azonban megcsináltuk ezeket a filmjeinket, világviszonylatban anakronisztikussá váltak...”

A Kertes házak utcáját gyakran emlegetik együtt a szintén ekkor, a Budapest Filmstúdióban készült Oldás és kötéssel (1963). Jancsó Miklós filmjével kapcsolatban ugyancsak gyakran előkerül az Antonioni-hatás. Nemeskürty István, a Budapest dramaturgiájának akkori vezetője így nyilatkozott: „Olyan filmeket akarunk forgatni, amelyek olykor vállalják az évtizedeken keresztül csak érzelmi reagálásra szoktatott mozinézők egy részének ingerültségét is. Az ingerültséget az okozhatja, hogy mi igenis értelmi ráhatás, a meggyőzés eszközeként használjuk a kamerát, a gondolkodtatás fegyvereként…” A korszak magyar alkotói (különböző inspirációkat felhasználva) tudatosan és bátran kísérleteztek új eszközökkel és hatásokkal.

Gyürey Vera: Kertes házak utcája. Filmkultúra, 1994/8, 16.
Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása. Filmvilág, 2011/9, 8-11.
Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság, Bara Margit 1928-2016. Filmvilág, 2016/12, 16-18.
Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek. A modern melodráma. Filmvilág 2002/03 35-39. old.

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem