Magyar szó filmen! – Vasárnap délután #21

2021.05.21.

1930. március 4-én mutatták be a hazai mozikban a Vasárnap délutánt (Melodie des Herzens), az első filmet, melyben magyar szó hangzott fel. Az új technológia, a „beszélőfilm” diadalmenetéről már 1927-től lehetett hallani, a budapesti közönség pedig 1929. szeptember 20-a óta közelebbi tapasztalattal is rendelkezett a hangosfilm-élményről, hiszen ekkor mutatták be itthon az amerikai The Singing Fool (1928) című filmet. A német UFA filmgyár 1929-ben gyártott első hangosfilmje, a Vasárnap délután témaválasztásával igyekezett a magyar közönségnek kedveskedni. A filmnek és potenciális magyar nézőinek kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, hiszen az UFA által megvásárolt és felújított Uránia filmszínház e film díszvetítésével nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A Vasárnap délután egy katona és egy falusi cselédlány szerelmét beszéli el. Júlia Pestre megy cselédnek és a Városligetben megismerkedik Jánossal. Egymásba szeretnek és szeretnének összeházasodni, de János olyan szegény, hogy még egy ló árát sem tudja megfizetni, amivel beállhatna fuvarosnak. A lány mindenre hajlandó szerelméért, végső elkeseredésében egy bordélyban igyekszik megkeresni a ló árát. János persze rájön a titkára és bánatában hazatér a falujába, ahol a kocsmában búsulva igyekszik felejteni. A lány utána megy, de János nem hajlandó szóba állni vele. Júlia összekuporgatott pénzéből megveszi a vágyott lovat és öngyilkos lesz, a megtört János már csak a holttestét tarthatja karjaiban a film végén.

A Vasárnap délután Székely János forgatókönyve alapján készült és a belső felvételeket kivéve teljes egészében Magyarországon forgatták. Rendezője Hanns Schwarz, aki két korábbi filmjét, a Csárdáskirálynőt (Die Czardasfürstin, 1927) és a Magyar rapszódiát (Ungarische Rhapsodie, 1928) is magyar témának szentelte. A főszereplő szerelmespárt, Balog Júliát és Garas Jánost az itthon is népszerű Dita Parlo és Willy Fritsch alakította. Mellettük Mály Gerő, Simon Marcsa, Körmendy János, Ligeti Juliska, Dezsőffy László és Balogh Jancsi tűnt fel a filmben. A korabeli újságok tudósítottak a film Baross téri forgatásáról, ahol az operatőr a hangosfilm újfajta követelményeinek megfelelően a villamos kerekeit is közelről rögzítette, hogy a hanggal kiegészülve a megfelelő részletességet érje el a filmben. A stáb a Városligetben nagy statisztatömeget toborzott a filmhez és a helyi előadóművészek produkcióját is rögzítette. Balog Jancsi prímás elmesélte az újságoknak, hogy a forgatáson olyan hangulatot kerekített a bandájával, hogy az egész műterem megtapsolta, Dita Parlo pedig csókot is adott neki.

Mivel a hang megjelenésével a film elvesztette korábbi nemzetközi jellegét, kezdetben a legnagyobb filmgyártó cégek többverziós filmek gyártásával kísérleteztek. A nagy sikert ígérő filmterveket 3-4 különböző nemzetiségű stábbal is leforgatták egymás után. A Vasárnap délután a korabeli sajtó híradása szerint német, angol, francia és magyar változatban is elkészült.

Az UFA producere, Erich Pommer nem a szokásos többverziós filmgyártási technikát használta, hanem színészeinek minden nyelven fonetikusan taníttatta be a szöveget, melyet később egy anyanyelvi beszélő mondott fel a filmre.

Ennek a technikai megoldásnak köszönhetően egyrészt a német sztárok maradhattak minden verzióban, másrészt pontosabb szinkront értek el – mintha a magyar hangot egyszerűen rávágták volna a németül beszélő szereplők képére. A filmből csak a német nyelvű verzió maradt fenn, de Willy Fritsch ebben is magyarul énekel pár sort („Hej, élet, élet, betyár élet, ez aztán az élet; ha megunom magamat, magam is úgy élek”), a statiszták pedig szinte kivétel nélkül magyarul beszélnek.

A film elején a Keleti pályaudvar forgatagában például magyarul halljuk, hogy „Hamar! Hamar! Hamar! Jaj, de jó! A poggyászt! A poggyászt! Hozzák már, hozzák. Megjöttél? Kellemes volt. Olyan jól nézel ki!” Az első betétdalt egy háziasszony énekli egy pesti ház gangján, a várossal ismerkedő Júliát pedig egy lovasrendőr igazítja útba ékes magyarsággal. A lefordítatlan szöveg a korabeli külföldi néző számára tovább fokozta a falusi lány elveszettségének érzését. Ezzel a megoldással és a hangosfilm vívmányainak kreatív felhasználásával vezeti be a Vasárnap délután a világ mozinézőit a forgalmas, zajos magyar fővárosba. A film német operatőrei (a Metropolis felvételeiben is részt vevő Günther Rittau és Hans Schneeberger) az újdonságot jelentő – de helyenként még nehézkesen működő – hang mellé a némafilm kiforrott képi megoldásait is felhasználták: a filmben megjelennek szokatlan kompozíciók, kocsizás, áttűnés és közeli kivágatok is.

A korabeli sajtó szenzációként tálalta az első magyarul beszélő film bemutatóját, kiemelte a film érdemeit a hazai tájak és a jellegzetes budapesti utcaképek ábrázolása terén. Több szerző azonban kifogásolta, hogy a film rossz színben tünteti fel Magyarországot a külföld előtt. Legtöbben azt nehezményezték, hogy a bordély és a német nézőknek egzotikumot jelentő „magyaros” mulatozás motívumaival a film a végtelen duhajkodás és erkölcstelenség képeit festi le. Bár az UFA az első kedvezőtlen kritikák után a magyarországi bemutatóra több ponton átdolgozta a filmet, ennek ellenére sem futott be itthon igazán sikeres karriert.

Fogadtatásának ellentmondásaitól függetlenül a Vasárnap délután volt az első film, melynek cselekményén belül magyar szó hangzott fel. Vele egy időben forgatták és 1930 májusában került bemutatásra Gaál Béla magyar nyelvű, félig hangosított filmje, a Csak egy kislány van a világon, melyben a dalbetétek és pár szó már hangosan csendült fel. A magyar hangosfilm azonban a következő években kapott igazán lendületet A kék bálvány (1931) és a Hyppolit, a lakáj (1931) megszületésével.