Kurucvilág a forgatáson – Bán Frigyes: Rákóczi hadnagya #52

...

Márkus Jenő karikatúrája Bán Frigyesről (forrás: NFI)

„Figyelem, figyelem... Kérem az osztrák tüzér elvtársakat, amíg a kurucokat észre nem veszik, ne tekintgessenek hátra, szüntelen az ágyúkkal foglalkozzanak. A labanc gyalogos elvtársak nagyobb lendülettel vessék magukat a küzdelembe. Az első meglepetés után önök felismerték, hogy a kurucok nagyon kevesen vannak! Kurucok, figyelem, figyelem... Néhányan az ütközet hevében kiszaladtak a felvevőgép látómezejéből, a jövőben jobban vigyázzunk, mert akit a gép nem lát, az feleslegesen fárad. Köszönöm, végeztem...” – hangzottak el ezek a furcsa szavak Bán Frigyes rendező hangosbemondójából a Bükk-hegység egyik tisztásán 1954 nyarán. A Rákóczi hadnagya című nagyszabású kalandfilm csatajelenetének forgatására összegyűlt többszáz fős statisztéria pedig engedelmesen visszarendeződött a felvétel kezdetéhez.

A filmet a Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója alkalmából vette tervbe a filmgyár. Barabás Tibor író grandiózus kalandfilm ötlettel állt elő. „Sokat böngésztem régi korok írásait, naplóit, feljegyzéseit. Így került kezembe Beniczky Gáspárnak, Rákóczi titkárának egykori naplója is, amely 1708-ban íródott. Lapjain feljegyzést találtam Bornemissza János strázsamesterről, aki tizenegyed magával mélyen bent az ellenséges földön, fogságba vetette a labanchadak főgenerálisát, Starhemberg grófot és zsákmányul ejtette a császári hadipénztárat.” Barabás az ifjú hős tovább kerekített kalandjai mögött villantotta fel a Rákóczi-kor hangulatát. A film természetesen meg kellett feleljen a kor ideológiai elvárásainak: hősei – Bornemissza János, a vitéz parasztlegény, szerelme, a bátor Bíró Anna és társaik, Fekete Miska és a kis Matyi, sőt a híres Vak Bottyán is – egytől-egyig az elnyomás ellen küzdő népi hősök; a film pedig nem a szabadságharc végével fejeződik be, hanem egy olyan ponton, ahol még látszólag a kuruc seregek állnak nyerésre.

A korban kötelező ideológiai elemek dacára a film valószínűleg lenyűgöző kiállítása és romantikus-kalandos története miatt ért el nagy sikert a nézők körében.

A Rákóczi hadnagya annak ellenére lett minden idők egyik legsikeresebb magyar alkotása, hogy a gyártása nem indult valami fényesen. A filmgyár meglehetősen kevés időt adott az előkészületekre és sokkal kevesebb erőforrást biztosított az alkotóknak, mint az egy évvel korábban készült hasonlóan impozáns történelmi film, a Föltámadott a tenger elkészítéséhez. A filmgyár folyamatosan csökkenteni igyekezett a költségvetést, s emiatt Bán Frigyesnek szinte jelenetenként kellett megvédeni az eredeti tervet.

A film csatajeleneteit a Bükkben, a Réthén játszódó kulcsjeleneteket pedig Ipolyszögön forgatták, ahol a házak tetejét bezsuppoztatták, a kerítéseket és udvarokat pedig gondosan átalakították a kuruc kornak megfelelően. Farkas bácsi, az egyik díszletező így nyilatkozott a munkálatokról: „Régen csináltunk ilyen filmet. Micsoda díszletek! Van, amelyiken napokig, sőt hetekig dolgoztunk, hogy teljes eredetiséggel állíthassuk elő. Ott van a bécsi Burg tanácsterme, olyan díszletet még nem is csináltunk eddig… Csuda nagy kedvvel csináljuk.”

A Bükkben kirándulókat a forgatás ideje alatt minden reggel egy különös sereg látványa fogadta: „Elől szabályos hadrendben egy század vasasnémet, mögöttük két terepjáró teherautó, gépi berendezésekkel, állványokkal, lámpákkal, díszletezőkkel, világosítókkal. Utánuk egy szakasz sárgamentés, zöldsipkás Inczédy-huszár, aztán egy autóbusz az öttusázókkal, fodrásszal, sminkmesterrel, ruhaszabóval, tartaléknyergekkel, bajuszokkal, egy üveg művérrel, korommal, viaszsebhelyekkel, rizsporos parókákkal. Két század fehérkabátos osztrák katona, feltűzött szuronnyal, a hangfelvevőgép, ponyvás társzekerek, tizenkét ágyú, lőszeres ládák, egy csukott teherautó a büfével, közért-kiszolgálókkal, egy kiskocsi hangszórókkal, mikrofonokkal, aggregátorokkal, kábelekkel s végül egy század kócsagtollas kuruc lovas. A furcsa karaván nap mint nap megjárja a nehéz hegyi utat, a lillafüredi üdülők nagy örömére. Valóban, nem mindennapi látvány a lépésben hajtó Ikarusz autóbusz, amely körül sisakos, lándzsás vértesek ügetnek s utánuk császári címerrel, fekete-sárga lobogóval dübörög Heister generális tizenkétfontos tüzérütege...” – számolt be a forgatásról egy statiszta.

A történelmi kor megjelenítése miatt a jelmeztervezők is nagy feladat előtt álltak. Weingruber Éva és Kölcsey Aliz korabeli festmények, grafikák alapján készítették el a terveket, az anyagokkal azonban nem ment minden simán: a régi brokátok, bársonyok akkoriban beszerezhetetlenek voltak. A kosztümök végül nyakkendőselyemből és finom posztóból készültek el, melyeknél azt is figyelembe kellett venni, hogy a megfelelő árnyalatúak legyenek a színes filmnyersanyagon.

Badal János és Fehér Imre a 1957-ben, a Bakaruhában forgatásán (MTI)

A Rákóczi hadnagya ugyanis színes technológiával készült, ami a korszakban még egyáltalán nem volt bevett megoldás. A film felvételeihez egy fiatal operatőrt, Badal Jánost kérték fel, aki korábban rövidfilmekben már kísérletezett az ekkor még csak külföldi turistáktól beszerezhető színesfilmmel. Badal így emlékszik vissza: „bejött hozzám Bán Frigyes és azt kérdezte: »Ide figyeljen! Nem tudna-e valakit, aki leforgatná a filmemet – mármint a Rákóczi hadnagyát – mert az Eiben Pista bácsi kicsit fél a színestől, nem nagyon jól ismeri?« »Hát, ha van bizalmuk bennem – válaszoltam – én megpróbálom«.”

Így készítette el első játékfilmjét Badal, aki pár évvel később emigrálni kényszerült és Jean Badal néven olyan rendezők filmjeit fényképezte, mint Jacques Tati, Jules Dassin vagy Fred Zinnemann.

Nemcsak az operatőrnek volt ez az első jelentős filmje, hanem a főszereplő színészek nagy részének is. Bitskey Tibort és Zenthe Ferencet egy hónap alatt tanították meg lovagolni az öttusacsapat tagjai a film kedvéért. A két színész további szerepeiknél is nagy hasznát vehette e tudásnak, Zenthe például pár évvel később A Tenkes kapitánya című nagysikerű tévésorozatban folytatta a labancok megleckéztetését. A Rákóczi hadnagya forgatásán azonban még meggyűlt a baja a lovakkal: „az egyik vívó jelenetnél petárda robbant a közelben, a lovam megugrott, én hirtelen hátradőltem és a felemelt karddal akkorát böktem szegény állaton, hogy megvadult és árkon-bokron át elrohant velem az erdőbe... Végül egy faágon kapaszkodva találtak rám a többiek…” – emlékezett vissza pár évvel később.

A kuruc és labanc sereg összecsapásának jelenetéhez a honvédség katonáit vezényelték ki, az akciójeleneteket pedig az öttusázók hajtották végre. Egy újságbeszámoló szerint két, ellenséges táborba beosztott öttusázó között hangzott el a következő szürreális párbeszéd:

„– Te beugrasz az ágyú mellé, én a pisztolyomból rádlövök. Te meginogsz, estedben rámzuhansz és belémdöföd a kardod, jó?
– Rendben van, csak arra vigyázz, hogy ne lőjj rám túl korán, mert én még egy labanc gyalogost is fejbeütök addig a karabélyommal. Az rögtön meghal...
– Megbeszélted vele?
– Már el is próbáltuk. Beesik az ágyú kereke alá, hogy ne zavarjon engem, amikor rádugrok.
– Hát akkor szervusz. A csatában találkozunk. Van egy cigarettád?”

A film a korszak legnézettebb alkotása lett: több mint hétmillióan látták, a mozik pedig még évtizedeken keresztül szívesen tűzték műsorukra.

A nagy sikerre így emlékezett vissza Bitskey Tibor: „A film bemutatása után a rádióban találkoztam Vass Évával. Kipirult arccal rohant felém és egy csomó levelet vett elő táskájából. Azok írták ezeket a leveleket, akiknek tetszett a film: a közönség írta... A közönség szerezte ezt a határtalan örömet Évának is, nekem is! Ez a legnagyobb öröm a színész számára!”

Források, érdekességek:
Szilágyi Gábor: Életjel. A magyar filmművészet megszületése. 1954-1956. Budapest: Magyar Filmintézet, 1994.
Surányi Vera: A mozihoz mindenkinek joga van! Badal Jánossal Budapesten. Filmkultúra, 1994/2. 15-13. oldal.
Vajda: A „trencséni csata”. A jávorkúti fennsíkon készül a Rákóczi-film. Béke és Szabadság 1953/37. 12-13. oldal.

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem