„Ha az ember hazudik, abból nem lehet semmi baj” – Gertler Viktor: Dollárpapa #20

...

65 éve, 1956. május 17-én mutatták be Gertler Viktor fergeteges humorú társadalomkritikus szatíráját, a Dollárpapát. Az eredeti vígjátékot Gábor Andor (1884-1953), az 1910-es évek kedvelt, szatirikus humoráról ismert publicistája és kabarészerzője írta. Az 1917-es színházi bemutató után népszerűvé vált darabot már 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején is tervezték megfilmesíteni, ám ez akkor nem valósult meg. A Dollárpapa alcíme: „A pénz komédiája 4 felvonásban”.

A darab ugyanabban a légkörben játszódik, mint Móricz Zsigmond örökérvényű regénye, a Rokonok: a kisvárosi arisztokrácia uram-bátyám világában, ahol kéz kezet mos, ahol a csalások sosem derülnek ki.

A történet főszereplői egy eladósodó gimnáziumi tanár és családja, akik a milliomos amerikai nagybácsira hivatkozva vesznek fel újabb és újabb kölcsönöket. A „dollárpapa”, Hoffmann Tamás meg is érkezik, ám kiderül, hogy valójában egy vasa sincs. A Koltay család eladósorban lévő lánya körül legyeskedő fiatal ügyvéd, Szekeres Jenő azonban rájön, már a vagyon illúziója is képes meggyőzni a város vezetőit és beindítani a gyanús üzletek, kisvárosi panamák sorát. A tehetetlen nagybácsit maga előtt tolva jelentős pénzekhez juttatja Koltayékat és kompromittálja a város teljes vezetését. Így amikor kiderül a turpisság, az uraknak nincs más választásuk, mint eltitkolni az esetet és folytatni a milliomosról szóló mesét. A film utolsó jelenetében a ravasz Szekeres a parlamentbe igyekszik, hogy betölthesse friss mandátumát és nagyban folytathassa a játszmát.

Gábor Andor színjátéka amellett, hogy vígjáték, hátborzongató képet fest a századforduló polgári világáról, melyben szinte kivétel nélkül minden szereplő negatív: a frissen hazatért nagybácsit azonnal ügyeskedő szélhámosok gyülekezete fogja közre. Az eredeti mű kritikus, karikírozó hangnemét hűen ültette át filmre a két forgatókönyvíró: Darvas Szilárd és Gádor Béla, valamint Szász Péter dramaturg. Az alapanyag egyértelműen szatíráért kiáltott, így Gertler Viktor kedvenc műfajában rendezhette meg a filmet. A Dollárpapa ideológiai mondanivalója kettős: abban a korszakban készült, amikor a vonalas kommunista tanulságot már nem kellett erőltetniük a filmeknek, így a múltban játszódó, vígjátéki történetével felszabadult szórakozást tudott nyújtani a nézőknek, ám mindemellett mondanivalója, az 1945 előtti idők kegyetlen karikírozása nagyon is beleillett az ötvenes évek arculatába.

Gertler Viktor (forrás: NFI)

A Dollárpapa a 19.-20. század fordulóján játszódik. Hogy a korszak miliőjét közel ötven évvel később újrateremtsék, az alkotók Nagykőrös századeleji bájú belvárosát választották helyszínül (ahonnan gondosan eltávolították a korabeli hirdetéseket és megfelelő korhű feliratokat helyeztek el az üzleteken). Chicagót a Madách Imre tér fényes kirakatai jelenítették meg. A film egyik leghumorosabb jelenetében a szereplők egy Royal Bioscop nevű moziban nézik vissza a nagybácsi kinevezését. A mozi egy korabeli fényképek alapján rekonstruált sátormozi, ami a film legkorábbi éveit idézi, azt a korszakot, amikor még nem voltak állandó filmvetítő helyek, mozgóképpel a vándormozisnál vagy a szezonálisan felállított sátormozikban lehetett találkozni. A Dollárpapa jelenetében külön humorforrás a filmképre mutogató és azt kommentáló alak, aki szintén egy valós foglalkozásra, a filmmagyarázóra utal: aki a korai korszakban magyarázatokkal látta el a közönséget a lepergő képek tartalmáról. Bizonyos mozimagyarázók olyan előadói képességekkel és karizmával rendelkeztek, hogy sok néző miattuk járt el filmet nézni.

A Dollárpapa 1956 egyik legkedveltebb filmje lett a közönség körében, emellett kritikai sikert is aratott. A szakírók a felszabadítóan humoros, de okosan szórakoztató vígjáték mintapéldájának kiáltották ki. Különösen Rajz János az eseményekkel sodródó, egyszerű Dollárpapáját és Darvas Iván parádésan ellenszenves, zseniális szélhámosi érzékkel megáldott Szekeres ügyvédjét emelték ki, aki már a film első jeleneteiben kijelenti: „Ha az ember hazudik, abból nem lehet semmi baj”. A főszereplők játékát olyan remek ensemble egészíti ki, mely tagjai között a korszak kedvelt komikusaira ismerhetünk: Tímár József, Mányai Lajos, Peti Sándor, Somogyi Erzsi, Uray Tivadar, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Lorán Lenke, Földényi László, Alfonzo, Benedek Tibor, Hlatky László, Kabos László, Pongrácz Imre. A filmhez sokat ad Fényes Szabolcs zenéje is, aki korabeli slágerek beemelésével komponálta meg a filmzenét.

Gábor Andor Dollárpapa-figurája és Gertler filmje megalkotta az „amerikai nagybácsi” és a nevével visszaélő szélhámosok történetét, amely fergetegesen humoros szituációkra és éles szatírára egyaránt lehetőséget ad – és később olyan filmekben is visszaköszön, mint A veréb is madár (Hintsch György, 1968) vagy akár a Valami Amerika (Herendi Gábor, 2002).

 

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem