„Egy hős és egy bohóc keveréke” – Pécsi Sándor 100 #72

...

100 éve, 1922. március 18-án született Pécsi Sándor, aki végigjátszotta szinte az egész magyar- és világirodalmat; több filmes és színpadi szerepe a mai napig összefonódott emlékezetével. Bár több mint hatvan filmben játszott, neve leginkább Szellemfihez, Liliomfi vándorszínész társához kapcsolódik – halála után Molnár Gál Péter egyenesen „Szellemfi Sándorként” emlékezett meg róla.

A Liliomfi forgatása (MTI Fotó: Gink Károly)

Makk Károly első önálló filmje, a Liliomfi (1954) Szigligeti Ede 1849-ben bemutatott biedermeier vígjátékát adaptálta. Szigligeti népszínműve korszakokon átívelő népszerűségnek örvend – többször állították színpadra, illetve már 1917-ben Janovics Jenő és Korda Sándor is elkészítette némafilmes változatát. Makk rendezői pályájának látványos indulásához egy népszerű irodalmi művet választott, mely jól példázza, hogyan lehetett kitérni a közvetlen politikai színvallás és propaganda elől. Szigligeti 1949-ben maga is a bukott szabadságharcot követő megtorlások időszakában „menekült” ennek a később örökzölddé váló darab megírásába. Sztálin halála után a kultúrpolitikában is érezhető volt az enyhülés, ugyanakkor Makkban még élénken élt főiskolás filmjük, az Úttörők (1949) forgatásának leállítása; egyetlen példányának elkobzása. A sematizmus szellemében készült filmek után igazi felüdülésnek számított a színes, friss és lendületes, politikamentes és legfőképpen színvonalasan humoros alkotás; minden bizonnyal ennek – valamint a felejthetetlen színészi játéknak – köszönhető mai napig tartó népszerűsége. Makk később „egyetlen, kábulatban elrepült éjszakának és nappalnak” írta le a forgatást.

A félreértéseken alapuló romantikus komédia középpontjában Szilvay professzor döntése áll, aki – hogy együtt maradjon a vagyon — egymásnak szánja szép gyámleányát és ifjú unokaöccsét, aki időközben vándorszínésznek állt. A fiatalok azonban egy véletlen találkozás folytán egymásba szeretnek, miközben nem tudják, hogy a professzor terve szerint egymás jegyesei; így mindhármuk részéről nem létező akadályok ellen folyik a harc.

Filmhíradó a Liliomfi forgatásáról (MFH 1954. október):

A filmet a kritikusok a „fiatalok filmje”-ként jellemezték, mivel nem csupán Makk első önálló rendezése, Mészöly Dezső első forgatókönyve volt, hanem Darvas Iván és – az éppen rendező szakot végző – Krencsey Marianne, valamint az akkor még főiskolás Garas Dezső első filmszerepe is. A film külön érdekessége, hogy itt tűnik föl először – statisztaként, pár másodperc erejéig – Latinovits Zoltán filmvásznon.

Liliomfi a Madách Színházban, 1950  (Magyar Fotó: Murai György)

A Madách Színházban játszott színpadi változat dramaturgja szintén Mészöly Dezső volt, aki Szigligeti művéhez képest végrehajtott néhány módosításával nagyban hozzájárult a film sikeréhez. A történet újjászületését nem csupán végének megváltoztatása – Liliomfi az eredeti műben felhagy, itt viszont folytatja vándorszínész karrierjét –, hanem a helyszínt Kolozsvárról a Balaton-felvidékre, a reformkori Füredre és Badacsonyba való áthelyezése is erősítette.

A Madách színházi előadás több színésze is lehetőséget kapott a filmes játékra. A színpadon Gyurit alakító (a filmben Soós Imre) Darvas Iván kapta a főszerepet, eredeti szerepükben pedig Dajka Margit Camillaként, Pécsi Sándor pedig Szellemfiként alakítottak felejthetetlent.

„Szigligeti Ede Liliomfiának bájos-ripacs társa Szellemfi, a vándorkomédiás. Patriarkális, vidéki ízek, vérbő tréfák, nagy étvágyak, a nevetés és a nevettetés örök vágya él benne. Szellemfiről Pécsi Sándor jut mindig eszembe és Pécsi Sándor valamennyi színpadi alakja mögött a színész Szellemfi jelenik meg.” (Molnár Gál Péter)

A sárospataki érettségi után jogi tanulmányait félbehagyó, Csepelen jegyzősködő, majd a Magyar Filmiroda rendezőgyakornokaként dolgozó Pécsi először a Beszélő köntös című filmben látható – dublőrként. A Színiakadémián, majd a Várkonyi irányította Művész Színházban, később a Madáchban és megannyi filmjében inkább epizódot szeretett játszani; és közben élvezettel nézni a többiek játékát.

„Amikor zenét tanultam, mindig másodhegedűs szerettem volna lenni, sohasem prím, ott nem hallani tisztán a teljes harmóniát.”

„…én hiszek, teljes odaadással hiszek abban, amit csinálok. Én megőrülnék, elviselhetetlen lenne számomra az élet, ha bármi mással kellene foglalkoznom, mint a színészet. Egyáltalán, a művészet az elemem.”

Kortalan színész volt; huszonévesen már öregembereket alakított. Óriás volt drámai hősként és komikusként is. Ádám Ottó rendező, a Madách Színház direktora így jellemezte:

„Pécsi all-round színész volt, az a típus, akiről Sztanyiszlavszkij óta minden rendező álmodik: egy hős és egy bohóc keveréke. Ritka típus.”

„Mindig annyi idősnek rémlett, amennyi a szerep. Vándorló komédiás. Villanyos fényszóróknál működő Szellemfi. A nomádoló színészet huncutja. Korhelynek látszó józan. Szoknyabolond csélcsapnak ható otthon szerető papucsférj. Bölcs papuskákat osztottak rája színházban. Igazságosztó párttitkárokat játszott szakmányban a Gyarmat utcai felvevőgépek előtt.”

Szellemfi megformálásában minden benne volt, ami Pécsi Sándort jellemezte; későbbi komikus szerepeiben is ez az apadhatatlan jókedv, frissesség, féktelen életöröm köszön vissza: „Ripacsot csak nagy színész alakítson. Másként ripacskodás. Így művészet.” (Rajk András)

Liliomfi próbafelvétel (részlet):

Részletek Pécsi Sándor naplójából:

1947. március 5.

…Nem szabad átlagemberként meghalnod.
Gondolkozz, mert az keveseknek adatott meg, hogy gondolkodni tudjanak. Dolgozz folyton, hogy ne jusson eszedbe: honnan, hová, miért?
Légy jó, hogy művészt formálhass magadból.
Légy természetes, egyszerű Ember.
Hogy több légy, mint a többi, dolgozz, tanulj, szenvedj, élj, többet, mint akárki.
[…]
Minél többet légy önmagaddal, gondolataiddal. Formáld énedet, minél tökéletesebbé, felsőbbrendűvé.
Maradj gyermek örökké. Mindég szerény és alázatos lény.
Kerüld a feltűnést. Rendkívülit produkálni csak rendkívüli munkával, rendkívüli élettel lehet…

(Cserje Zsuzsa: Pécsi Sándor, Múzsák Közművelési kiadó, 1985. 21. p.)

Pedig Tolnay Klári visszaemlékezéséből tudjuk, hogy nagyon nehezen próbált: kívülről befelé építette fel a szerepet – először lerajzolta a figurát; paróka szakáll vagy bajusz… és csak utána tudott a belső jellemzéssel foglalkozni.

Pécsi Sándor otthonában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Ádám Ottó szerint igazán azok a szerepek tették boldoggá, amelyek: „…shaw-i paradoxonok (…) – hogy mindenki más, mint aminek látszik, és csak a veszély órájában derül ki, mit is érünk valójában. Hogyne szerette volna, mikor az egész élete erre a látszat és valóság közötti ellentmondásra épült, akit a világ kövér komikusnak hitt, belül egy hősszerelmes égő szívét hordta! És mi, akik ismertük, tudtuk: ez a belső kép, ez áll legközelebb a valósághoz.”

Pécsi Sándor szenvedélyes gyűjtő volt: bútort, festményt, porcelánt – szinte bármit fel tudott halmozni lakásán. Amikor 1956-ban a városligeti Sztálin-szobrot a forradalom ledöntötte, a diktátor érckezét Pécsi átcipelte a városon, és saját kertjében őrizte meg. Legendássá vált Szovjetunióban tett látogatása is, ahonnan Gorkij vasalójával tért haza. Galsai Pongrác találóan írta le Pécsi személyiségét: „Embereket gyűjt és tárgyakat. (…) Az embereket eljátssza, a tárgyakkal eljátszik.”

Pécsi Sándor csupán ötvenesztendős volt, amikor 1972-ben elhunyt – Falstaff szerepére készülve, szemüveggel az orrán kapott szívrohamot. Molnár Gál Péter írta róla: „Kortalan minden igazi komédiás. Nincs szerepköre. Nincs szerepkora. Mégis beleillik valamennyi történelmi korszakba, mert nem stílust játszik, hanem embert formál. Halála (1972. november 4.) korszakjelző.” 

A teljes, francia nyelvű Liliomfi füzetet ide kattintva lehet végiglapozni.

Liliomfi prospektus (forrás: NFI/Könyvtár)

Takács Rita

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem