1918 telén a Star filmgyár Mikulása nagy csomag filmet hozott a moziknak. A magyar filmgyár így hirdette legújabb filmjeit: „A legszebb ünnepi ajándék minden mozgószínház részére egy Star film.”

A Star filmgyárat 1916-ban alapította Dr. Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár és Geiger Richárd textilnagykereskedő, hogy filmre vihessék a János vitézt (Illés Jenő, 1916). A film nagy sikert aratott, nemkülönben a gyár következő filmje, A karthausi. Geiger ennek hatására még komolyabb összeget fektetett be a cégbe, amit részvénytársasággá alakított, és megkezdte műtermének felépítését a Pasaréti út 122-124. szám alatt. A Star filmgyár a magyar némafilm egyik legtermékenyebb filmgyártó cége lett, hamarosan évi 20-30 filmet készítettek itt. Rendezőik és színészeik nevét az egész ország ismerte, sőt, a felfutó magyar filmgyártás termékeit ekkor szívesen játszották Ausztriában, Csehországban, Németországban, Angliában, Lengyelországban és Jugoszláviában is.

forrás: NFI

A gyár főrendezője ezekben az években Deésy Alfréd, 1920-tól Balogh Béla volt, de itt kezdte pályáját Sugár Pál, Gaál Béla és Bolváry Géza is. A produkciókat gyakran rendezték meghívott osztrák rendezők is, mint Cornelius Hintner, Josef Stein vagy Emil Justitz. A gyár hivatalos dramaturgja Pakots József volt, de több forgatókönyvön dolgozott Forró Pál is. A díszletekért Szironthai Lhotka István, az operatőri feladatok ellátásáért Vass Károly, Nagy Dezső és Arany Ferenc felelt. Az első világháború időszaka a magyar némafilm aranykorát hozta el. Az 1914 körül rendszeressé váló magyar filmgyártásnak nagy lendületet adott, hogy az ellenséges országok, a legnagyobb filmgyártással rendelkező Franciaország, Anglia, Olaszország és az USA filmjeit ezekben az években behozatali tilalom sújtotta. Így a magyar filmgyáraknak kellett ellátniuk a hazai piacot: 1914-től sorra alakultak és álltak munkába a filmgyártó cégek.

A mikulásos hirdetés a Mozgófénykép Híradóban és a Mozihétben is megjelent, hogy biztosan elérje célközönségét: a mozitulajdonosokat. Az illusztráción baloldalt a földeSSátori embléma jelzi, hogy Földes Imrénél és Sátori Lipótnál készült, abban a grafikai műhelyben, ahol a némafilmplakátok jelentős része is. A kép jobb oldalán felül az Emke, az Odeon, a Kultur, a Tivoli a Royal és a Fővárosi mozi tulajdonosai köszöntik ujjongva a Star ajándékait – legelöl a Corso, a Star filmgyár bemutató mozija. A grafikán a Mikulás zsákjában és a baloldali hirdetésen is kiemelt helyen látható a Casanova, a Mária Terézia, az Aphrodite és a Lehár-film. Valószínűleg ezek voltak a gyár kiemelt különlegességei az 1918/1919-es szezonban. 

A Casanova a híres csábító korai filmes feldolgozása, amelyben maga a rendező, Deésy Alfréd játszotta a főszerepet. Az ő alakja ül rokokó parókában a Mikulás puttonya szélén. Az Aphrodite (Deésy, 1918) című film egy fordulatos romantikus történetet mutat be; kidolgozására a filmgyár nem sajnálta a fáradtságot, és pazar külső helyszíneken: horvátországi tengerpartokon, falvakban és kolostorokban forgatott. A képen a Góth Annie által játszott karakter nézegeti magát a tükörben.

A Mária Terézia, avagy Az összeesküvők (Emil Justitz, 1919) története a bécsi udvari körökben bonyolódik. A Star kérésére maga IV. Károly király adott engedélyt a schönbrunni és laxenburgi királyi kastélyokban való forgatásra. Lehár-film néven pedig valószínűleg A művészet diadalútja (Justitz, 1919) című alkotást reklámozták, melyben Lehár Ferenc, a híres zeneszerző önmagát alakította egy kisebb szerepben.

A Starnak ezekben az években állandó színészgárdája volt. Közülük is kiemelkedett a cserfes fiatal lányokat alakító Lóth Ila, akinek filmszínészi karrierje ezekben az években futott fel igazán. A reklámozott filmek közül A csitriben (Josef Stein, 1918), a Nebántsvirágban (Cornelius Hintner, 1918) és A gőgben (Stein, 1919) játszott főszerepet. Ausztriából érkezett a magyar filmekbe Carmen Cartellieri, aki ebben a szezonban a következő Star-filmekben tűnt fel: A sors ökle (Hintner, 1918), Kettős álarc alatt (Hintner, 1918), A cigányleány (Hintner, 1919), A bosszú (Hintner, 1919). A legtöbb magyarországi filmjében Vándory Gusztáv, a Star-filmek ismert színésze volt a partnere. A reklámozott filmekben két olyan név is felbukkan, akik később Hollywoodban futottak be fényes karriert: Lugosi Béla (Olt Arisztid néven) a Leoni Leo; Lukács Pál pedig Az összeesküvők főszerepét játszotta el. A filmekben a Star állandó színészei közül még feltűnik többek között Dán Norbert, Hollay Kamilla, Corthy Myra, Margittay Gyula, F. Lányi Irma, Costa Viktor, Turán Gusztáv, Fiáth Róbert és Kürti Teréz.

Egy biztos, 1918 telén a mozisok és közönségük is jól járt, ha a Star filmeket választotta!