90 éves a magyar hangosfilm – Lázár Lajos: A kék bálvány #40

...

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. szeptember 25-én mutatták be a Royal Apollo moziban A kék bálványt, az első magyar hangosfilmet.

A némafilm 1910-es évek végi felfutása után nehéz esztendők következtek itthon: a legnagyobb rendezők máshol folytatták karrierjüket, az ország területével a filmek piaca is jelentősen csökkent, a vesztes háború és a világválság következményeként pedig a film – az egyik legköltségesebb művészet – pénzhiányban szenvedett. Az 1920-as években, a némafilm legszínesebb és legkísérletezőbb évtizedében a magyar film válságát élte. A hangosfilm beköszöntével azonban az addig minden országban érthető filmművészetnek hirtelen nyelve lett, a mozikedvelő tömegeknek pedig nyelvtudásra lett volna szükségük, hogy az amerikai, német vagy francia filmeket megértsék.

A romokban heverő hazai filmet végül ez a körülmény is segítette: a hangosfilmmel virágzó korszak köszöntött be a magyar film történetében. Ennek nyitánya volt A kék bálvány 1931-ben.

Lázár Lajos filmje persze nem a semmiből jött. 1931-re már tetőfokára hágott a hangosfilmláz, az azonban még mindig kérdéses volt, mi lesz a némafilm sorsa. Magyarországon 1929. szeptember 20-án lehetett először hangosfilmet látni a Forum moziban: az amerikai Az éneklő bolond (The Singing Fool, 1928) című alkotást. Innentől kezdve nem volt kérdéses, hogy az újítással érdemes lenne foglalkozni, a hazai filmgyártók azonban még pár évig kivártak. Az első magyar mondatok nem magyar gyártású filmekben hangzottak el. A nagy európai gyártóországok, Németország és Franciaország eleinte többverziós filmeket kezdtek gyártani: hogy magyar piacukat is megtarthassák, filmjeiket magyar változatban is leforgatták. Így született meg a német Vasárnap délután (Melodie des Herzens, 1929), a francia-amerikai A kacagó asszony (The Laughing Lady, 1930) és Az orvos titka (The Doctor’s Secret, 1930). Itthon is születtek próbálkozások: Gaál Béla a már elkészült némafilmjéhez, a Csak egy kislány van a világon-hoz utólag pár hangos jelenetet is forgatott 1929-ben, valamint készült egy hangos kabaré is Nevető Budapest (1930) címmel. Az első magyarul beszélő, hazai gyártású, egészestés játékfilm azonban A kék bálvány lett.

A „csendes” húszas évek meghozta tanulságát: Magyarország nem bír el egy kizárólag magántőkén alapuló filmgyártást. A filmszakma állami támogatására születtek kísérletek: az 1925-ös filmrendelet például előírta a külföldi filmek forgalmazóinak, hogy 30 behozott film után gyártaniuk kell egy magyar filmet, vagy bizonyos pénzösszeget befizetni a Filmipari Alapba – ezen intézkedések hatása azonban a némafilmkorszakban még nem tudott érvényesülni. A hangosfilm megszilárdulásával azonban megindult a gyártás. A stáboknak a Filmipari Alap biztosította a modernizált, német hangrendszerrel felszerelt Hunnia Filmgyár stúdióját (ami korábban az egyik legnagyobb némafilmgyártó cég, a Corvin műterme volt). A filmekhez azonban magántőke is kellett: ezt A kék bálvány esetében Schiffer Miksa építési vállalkozó ajánlotta fel – egyes források szerint egy útépítési megbízásért cserébe.

A forgatás 1931 tavaszán kezdődött, de az új technológia alkalmazása nem várt nehézségeket okozott. A filmkészítők először találkoztak például azzal a problémával, hogy egy-egy elrontott szöveg miatt teljes jeleneteket kell újravenni. Bolykovszky Béla világosító így emlékezett vissza: „Az első hetekben bizony inkább egy hangosfilm-iskola növendékeihez hasonlítottunk, mert nem mindig tudtuk úgy elhelyezni a mikrofont, hogy ne látszódjon a képben, ne vessen árnyékot a színészre, és olyan helyzetben legyen, hogy a felvett hang minden igényt kielégítsen. A film főleg emiatt készült el a tervezett egy hónap helyett három hónap alatt, ami persze jelentős anyagi túllépést is okozott.”

A filmet az 1917 óta alkotó Lázár Lajos rendezte, a forgatókönyvet Lőrincz Miklós és Faragó Dezső György írták. Az első kifejezetten filmre írt betétdalok szövegét Harmath Imre, zenéjét Angyal László szerezte. A felvételeket a némafilmek (és később, egészen 1958-ig a hangosfilmek) megbecsült operatőre, Eiben István készítette. A film hangfelvételeit egy fiatal mérnökre, Lohr Ferencre bízták, akit a Hunnia a német UFA filmgyárhoz küldött tanulmányútra, hogy megismerkedjen az új hangosfilmtechnológiával. Lohr, aki ezután a magyar filmszakma egyik legfoglalkoztatottabb hangmérnöke lett, így mesélt a forgatásról:

„Az üres, kongó műteremben fölállított hangtompított sátorban vettük fel a hanganyagot, női, férfi beszéddel, zongora- és hegedűhanggal. A Fórum moziban hallgattuk meg a próbafelvételeket, és néztük meg a kivetített hangcsíkot. A műteremben a felvételhez kerekeken mozgatható 14 mázsa súlyú hangvédett „box” szolgált, abban voltak a mikrofonerősítők, valamint a forgógombos keverőasztal, a kivezérlésmutató műszerrel. A „visszabeszélő” berendezést, valamint a jelzőkészülékeket magunk állítottuk össze telefonokkal és jelzőlámpákkal. A gördíthetőségre azért volt szükség, hogy a hangmérnök lássa a mindenkori jelenetet és a mikrofonmozgatást. Nem állott még rendelkezésünkre mikrofonállvány, hangkulissza, a már kezdetben is szükséges hangarchívum. Például a kutyaugatáshoz a műterembe hozattuk a kutyákat. Az effektusokhoz hangutánzó embereket kértünk. Magunk találtuk ki, hogyan utánozzuk fémlemezekkel a mennydörgést, a szelet suhogtatással, az esőhangot pedig rostában zörgetett száraz borsóval. Az arcul- ütést függesztett nyershússal, a tengerhangot pedig lavór vízzel helyettesítettük.”

A film női főszerepét játszó 17 éves Rédey (Radó) Nelly korábban ismeretlennek számított a film- és színházi szakmában is. Bemutatkozása nem sikerült igazán jól, A kék bálvány után nem is filmezett többet. „A közönség Jeanette MacDonaldhoz, Henny Portenhez, Greta Garbóhoz szokott. A választott magyar hölgyszereplő nem tudott ezekhez az igényekhez idomulni” – emlékezett vissza Lohr.

Rédey Nelly (Színházi Élet 1931/31)

Vele ellentétben a férfi főszerepet játszó Jávor Pál személyében (aki korábban már feltűnt a Csak egy kislány van a világon-ban) megszületett a következő évtizedek férfiideálja. Az általa megformált nemeslelkű magyar úr szinte kötelező szereplője lett az 1930-40-es évek filmjeinek, csakúgy, mint az élelmes, szerethető szolga karaktere (Gózon Gyula alakításában). Jávorral egy vidám „baleset” is történt a forgatás során. A Színházi Élet beszámolója szerint: „A filmnek van egy jelenete, melyben négy színész egyszerre kezdi fejni a közös tehenet. Gárdonyi, Gózon és Makláry nekigyürkőztek a nehéz munkának, de Jávor Pál kijelentette, hogy ő nem hajlandó fejni. Nem és nem. Ő szalonszínész. Mi köze neki egy tehénhez? Már a legnagyobb bajok fenyegettek, mikor Vendrey tata megmentette a szituációt. Leült fejni Jávor helyett.”

A film alapjául Bónyi Adorján népszerű regényét, A kék bálványt választották (az 1930-ban megjelent könyv borítóján nem a film főszereplője, hanem a korszak ikonikus amerikai mozisztárja, Louise Brooks látható). A történet egy elszegényedett magyar földbirtokosról, Lóránt Györgyről szól, aki hűséges szolgájával, Péterrel Amerikában keresi a szerencsét. Az pedig rá is talál egy sorsjegyen nyert farm formájában, amit azonban másik öt szerencsés is megnyer – köztük az álruhás milliomoslány, Mary is. Elutaznak hát a farmra, ahol további bonyodalmak várják őket egy eltűnt bálvány-szobrocska és szerelmi félreértések képében. A kék bálvány – talán, hogy bebiztosítsa sikerét – igyekezett az amerikai filmekben divatos témákat és műfajokat feldobni. A filmben a gengszterfilm, a krimi, a western és a burleszk elemei is felbukkannak, ám végül inkább románcba fordul a cselekmény.

Talán ez a kevertség, az egzotikus motívumok halmozása is oka lehetett annak, hogy az első hangosfilm csúfosan megbukott a mozikban. „Az ember örül, hogy végre itt van az első magyar hangosfilm és abból, amit lát: reményt merít arra, hogy a tapasztalatok mérlegelésével, tanulással és a feltétlenül szükséges rutin megszerzésével: valami egészen jó, egészen elfogadható eredmény fog kifejlődni és nemcsak az első magyar hangosfilmben gyönyörködhetünk majd, hanem a jó magyar filmben is” – fogalmazott óvatosan a 8 órai újság kritikusa. A Budapesti Hírlap munkatársa ennél jóval kevésbé volt visszafogott: „Ez a film eszközeiben fájdalmasan kopár, invenciótlan, szcenáriuma dilettáns és játékban leverően középszerű.” A legtöbb kritikus elismerte a férfi epizodisták (Beregi Oszkár, Vendrey Ferenc, Gárdonyi Lajos, Sárossy Andor, Makláry Zoltán, Pethes Sándor, Peti Sándor) játékát, a női főszereplőt azonban elhibázott választásnak tartották. Sokan hiányolták a filmből az átélhető magyar motívumokat. A magyar hangosfilmbe vetett bizalmat a vérbeli pesti komédiaként elhíresült Hyppolit, a lakáj szerezte vissza két hónappal későbbi kirobbanó sikerével.

A kék bálvány mindazonáltal örökre magának tudhatja az elsőséget – emellett meghatározta az elkövetkező évtizedek magyar filmjeinek műfajorientáltságát, népszerű karakter- és konfliktustípusokat honosított meg és elindította pályáján Jávort. Kuriózumértéke mellett már csak ezért is érdemes újranézni.

A kék bálvány egyik betétdala, a Van London, van Nápoly... című sláger Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos és Sárossy Andor előadásában:

Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly,
De nékem mindhiába
Egy van: csak Pest!

Források, érdekességek:

Balogh Gyöngyi: Beszélni tanul a kép. A magyar hangosfilm születése és A kék bálvány. Filmkultúra 1994/6.
Bolykovszky Béla: A magyar filmművészet szolgálatában. Visszaemlékezések I. Filmkultúra 1991/4.
Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember a tovamozduló világban. A magyar némafilm 1896-1931 között. Budapest: Magyar Filmintézet, 1996.
Hangosfilm.hu

Vajda Boróka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem