100 éve nyílt meg a Városligeti tavon a Tó-mozi #31

...

100 évvel ezelőtt, 1921. július elején nyílt meg a budapesti Városligeti tavon, a Vajdahunyad várával szemben a Tó-mozi, melynek nézőtere a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) épületének tó felé eső részén lett kialakítva, a mozivásznat pedig a tó vizén vascsónakban elhelyezett vasoszlopok tartották. A mozi igényes programja, a remekbe szabott háttér és a természetes környezet néhány hét leforgása alatt Budapest egyik legkedveltebb és legelegánsabb szabadtéri szórakozási lehetőségévé varázsolta a mozit, ahol kezdetben hétvégente, majd kétnaponta, aztán pedig majdnem minden este két előadás várta a nézőket, 8 órakor és háromnegyed 10-kor.

„Egy csodálatosan kedves oázisa ez a fővárosunknak, ahol ózondús, hűvös rózsaillatú levegőt élveznek a Tó-mozi látogatói, akik művészi zene kíséretében a legpompásabb műsor mellett szórakozhatnak.”

Az 1921. július 1-jei megnyitó fő attrakciója a Visszatért hősök (Everybody’s Business, r: J. Searle Dawley, 1919) című amerikai mozieposz volt, amit „a háború utáni társadalmi mozgalmak története” ihletett a Filmarchívum gyűjteményében fennmaradt A4-es méretű eredeti műsorlap szerint. Sem a magyar leírásokból, sem a korabeli magyar sajtóból nem derül ki, hogy a film – legalábbis az Amerikai Filmintézet katalógusa szerint – a bolsevizmus elleni küzdelemet is tematizálta.

Daróczy József (forrás: Hangosfilm)

Az akkoriban megszokott mozis műsorszerkezet szerint egy rövidfilm, vagy egy – főként pesti aktualitásokat bemutató – híradó-, illetve kultúrfilm (ismeretterjesztő film), ezután pedig egy „soktekercses”, azaz a sok felvonásból álló nagyfilm következett. Nagyobb és igényesebb mozik esetében az ünnepélyes alkalmak és bemutatók fényét emelte az ún. „élő prológ” – az élőszóban előadott, nem ritkán verses bevezető is, „melynek az volt a célja, hogy a film levegőjét varázsolja elénk”. Ennek a műfajnak egyik legékesebb példája Juhász Gyula Prológus-a az 1923-as Fehér galambok fekete városban című Balogh Béla-filmhez.

A Tó-mozi „engedélyese”, azaz üzemeltetője az első világháborúban vezérkari alezredesként leszerelt Daróczy József (1885-1950) kiváló szolgálataiért cserébe kért és kapott moziengedélyt. Bérlőként a mozi mellett Tó-terrasz néven „kávéház és restaurant-helyiséget” is működtetett.

Daróczy a moziüzemeltetés terén is olyan igényesnek, talpraesettnek és tehetségesnek bizonyult, hogy alig egy évvel később, 1922 végén, az akkoriban néhány hete megnyílt Corvin Mozgóképszínház igazgatója, 1926-tól pedig a Teréz körúton, a Nyugati pályaudvarral szembeni UFA Filmszínház igazgatója lesz (ennek jogutódja később a Scala/Metro/Szikra mozi). A harmincas évektől filmvállalkozó, filmproducer, majd a negyvenes évek elején hat filmet ír és rendez az általa is igazgatott Hajdu Film gyártásában.

Az első budapesti szabadtéri mozit Révész Arthur, az Orient Filmvállalalat tulajdonosa nyitotta meg 1920. április végén a Városligeti Fasor és Aréna út (ma Dózsa György út) sarkán. A mozi nemes egyszerűséggel Kertmozi névre hallgatott, és állítólag 1800 fő befogadására volt képes. 1922-ben szintén Révész nyitja meg Buda első kertmoziját is a Városmajorban, amit Parkmozi névre keresztel.

A Tó mozi néhány nyár alatt közismert és közkedvelt városi intézmény és találkozóhely lett. Meglepő és döbbenetes tény, hogy 1926-ban Kassák Lajos, aki a művészetekkel egyenrangúnak tekinti a reklámot, mint alkalmazott művészetet, tervez egy a mozi ihlette reklámplakátot is, ami ráadásul „bekerült Anglia vezető reklámgrafikai folyóirata, a Commercial Art 1929-ben megjelent évkönyvébe, az előző esztendő legjobb reklámgrafikái közé, a kötet Fényképezés a reklámgrafikában című részének képanyagába.” (Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv és reklámművész, 1999)

1926-ban megépül és megnyílik a budapesti műjégpálya. A régóta dédelgetett ötlet megvalósítását nem hátráltathatta a tó partján található mozi és vendéglő. Ezért ezeket a BKE a továbbiakban nem akarta bérbe adni, hanem saját kezelésbe kívánta venni, ami Daróczy nagyvonalúsága révén – aki maga is támogatta a műjégpálya elkészülését – sikerült is. A mozi e fenntartóváltás következtében 1927 nyarától Műjég mozi néven működik tovább: új vezetője Minder Frigyes. 1930-tól újabb vérfrissítés nyomán pedig Hajnal Gyula, addig filmkölcsönzőt működtető szakember lett a mozi igazgatója, akinek első és legfontosabb dolga, hogy a mozihoz 16 fős zenekart szerződtetett. A Műjég moziról szóló beszámolók, híradások 1938 nyarán megszűnnek, a mozi megszűnésének pontos oka ismeretlen.

Ugyanitt két évtizeddel később, 1957 nyarán nyílik meg ismét a szabadtéri mozi, Tó mozi néven. Az új közönségcsalogató szenzáció pedig nem más, mint a kinemaszkóp technika: a szélesvászon. 1957. június 1-jén itt kerül sor az első szélesvásznú vetítésre, A vasárnap gyilkosai című francia film bemutatójára (Les Assassins du Dimanche, r: Alex Joffé, 1956).

Noha a kritika fanyalgott a film esztétikai és a vetítés technikai minősége miatt is – Molnár Gál Péter szerint „nemcsak széles, de sajnos hosszú is” (M.G.P: Kinemaszkóp film a Tó-mozi vásznán. Népszabadság, 1957.06.09.), de más egyéb slágerfilmek bemutatásával, mint például a Koldusdiák című keletnémet operettfilm (Mazurka der Liebe/Der Bettelstudent, r: Hans Müller, 1957), a mozi látogatóinak száma 1957 szeptemberéig, az idény végére elérte a százezer főt! 

Ezért különösen is érthetetlen, hogy ugyan 1958 nyarán, a Budapesti Ipari Vásár idejére még magyar filmek fesztiválját terveztek a Tó moziba, de a rákövetkező évtől fogva már csak a mozi tóvízzel hűtött hűlt helyét találhatták a mozirajongók.

Hussein Evin

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem